Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-623
Jg2 «23. országos ülés 1900. űeczember 8-án, hétfőn. mert csak nagyobb perczentuáczióval lehet a kis állami adóalapnak megfelelő községi pótadót oly summára emelni, mely által az illető községnek szükségletei minden tekintetben fedezve lesznek. Nem oszthatom t. képviselőtársamnak az egy milliárd fix összeg tekintetében kifejezett kívánalmát sem, niert hiszen hová jutna ez az ország, ha elvűi az adatnék ki, hogy fix összegben egy milliárd korona lesz a költségvetésbe beállítva, ennél sem több, sem kevesebb, inkább kevesebb, midőn körülvéve fejlődő, haladó államokkal, melyek költségvetéseiket a mienkhez hasonlóan horribiliter emelik évről-évre, tíz óv múlva visszatekintene ezekre a többi államokra. Gr. Benyovszky Sándor: Nem mondtam tiz esztendőt, csak négy-öt esztendőt. Gajáry Géza: Különben adósa vagyok a t. képviselőtársamnak azzal, hogy ne tíz esztendőre visszamenőleg, de a folyó évi költségvetést a jövő évi költségvetéssel hasolítva öszsze, vonjam le ebből a konzekvencziát. És ha ha ezt teszem, akkor azt látom, hogy míg a rendes kiadásokkal szemben a folyó évi 957,635.980 koronával a jövő évre 970,496.503 korona és így 12,860.523 koronával több van felvéve, addig az .átmeneti kiadásoknál a folyó évi 48,278.138 koronával szemben a jövő évre 30,271.834 korona ós így 17,501.304 koronával kevesebb lett beállítva,; végül a beruházásoknál a folyó évi 54.226.955 koronával szemben a jövő évre 55,278.080 korona ós így 1,051.125 koronával több van beállítva. Ha ezt a, három tételt egybe vetjük, azt találjuk, hogy az összes kiadásoknak a folyó évi 1060,136.073 koronával szemben a jövő évre 1056,546.417 korona áll és így a különbözet, nem mutat, mint azt t. képviselőtársam azt előbb feltüntette, emelkedést, hanem épen ellenkezőleg, a a kiadásoknál 3,589.656 koronával kevesebb van előirányzatban véve. A mi — szintén fel kell említenem röviden, — a bevételeket illeti, a 160,283.404 koronával szemben a jövő évre 1056,582.297 korona van felvéve, és így szintén 3,701.107 koronával kevesebb van előirányozva, a feleslegünk pedig szemben az idei 137.331 koronával, a jövő évre 35.880 koronára csökkent. Hogyha pedig a folyó évi és jövő évi költségvetések feleslegeit állítom szembe, akkor 111.481 korona esést tüntet fel. T. képviselőház! Én azt hiszem, hogj^ a ki az országnak a dolgait figyelemmel kíséri, azt ez a csekély apadás ós visszaesés nemcsak, hogy kellemetlenül lephette meg, hanem a midőn arról tudomást vett, mintegy fellélegzett és hálát adott az Isteni gondviselésnek, a mely az ország pénzügyeinek élére ilyen nehéz időben olyan férfiút adott nekünk, mint a t. pénzügjrminiszter úr. (Tetszés jobbfelől.) Hogy még ilyen nehéz körülmények közt, a midőn sokkal rosszabbtól lehetett tartanunk, mégis csak ilyen minimális lett a költségvetésnek a felesleg apadása. Miután azonban az az expozé, a melylyel a t. pénzügyminiszter úr előterjesztését kísérte, még alaphangjában sem mondható komornak, és az ő szilárd jellemét ismerve, ebből arra kell következtetni, hogy ő a jövőt illetőleg sem vélekedik kedvezőtlenül, miután a t. előadó úr beszédében is ez tűnik fel ... Pichler Győző: Hol az előadó? Gajáry Géza: De mert legnagyobb sajnálatomra ebben velük egyet nem érthetnék, ezért engedje meg nekem a t. ház, hogy annak a világos és határozott előrebocsátása mellett, hogy az 1901. évi állami költségvetést általánossságban a részletes tárgyalás alapjául a különben beszédem végén felhozandó indokokból is elfogadom, — a jövőre vonatkozó aggáfyaimat is ezúttal terjeszthessem elő; de hangsúlyozni kívánom, hogy ezek csakis az ón aggályaim és én részemről igen fogok örvendeni annak, hogy ha, a,zok illetékes helyről akár eloszlatva, akár megezáfolva lesznek. T. képviselőház ! Mindenekelőtt egy általánosan ismert téiryt konstatálok, a midőn felemlítem, hogy az utóbbi évek valósággal válságos helyzetet teremtettek Magyarország gazdasági viszonyaiban. Hogy pedig milyen körülmények idézték elő ezt a válságot, azt hiszem, világosan kell állani mindazok előtt, a kik közvetlenül és mintegy gyakorlati alapon kísérik figyelemmel az eseményeket. A jelentősebb pénzpiaezoknak főleg a háborúk folytán szűk volta ós kedvezőtlen hangulata, másrészt mezőgazdasági termelésünknek hiányos eredményei, mint vitális érdekeinket legsúlyosabban érő csapások, de evvel szemben ipari termelésünknek elégtelensége is, azt hiszem, mind megannyi olyan faktorok, a mebyek egy bár alapjaiban egészséges, mindazonáltal gazdasági esélyeiben a külvilágtól függő államnak haladását lényegesen befolyásolják. Szándékosan nem akarok és nem is fogok most ezen válságos érvek egyéb mozzanataira kiterjeszkedni, mert ezúttal csak a nagyjában kívánom helyzetet jelezni és mert a gazdasági válság szigorú tárgya maga is már oly nagy felületet ád aggályaimnak, hogy gondolataimat és érzéseimet ott kell öszpontosítanom. T. ház! Hogyha valahol, úgy azt hiszem, egy országnak a gazdaságára: vonatkoztatva feltétlenül áll az az igazság, hogy már magában véve a haladásnak hiánya is némi visszaesést jelent. És ámbár ón a legjobb indulattal kész vagyok maradandó emlékét őrizni még a legcsekélyebb
