Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-622
622. országos ülés 1900. uovember 30-án, pénteken. 171 hatalmas argumentumokkal fejtették ki, hogy minden embernek, a ki vagy vérrel, vagy pénzzel hozzájárul az ország terheihez, kell, hogy jogai is legyenek; kimutatták, hogy igenis pénzt és vért követelni a polgároktól, de megadni nekik egyszersmind azt a jogot," hogy a pénzük és vérük hövafordítására befolyást gyakoroljanak, ezt az alkotmányos élet követeli. De elvenni a vért és a pénzt tőlük és vérük és pénzükről nélkülük határozni: ez nem alkotmányos élet, ez önkény, ez erőszak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De ki lett mutatva az is, hogy bajainknak kútforrása parlamentarizmusunk jelenlegi szervezete. Tehát nemcsak azért vagyunk kötelesek megváltoztatni ezt a szervezetet, hogy az igazságtalanságot megszüntessük, hanem azért is, mert bajainkat csak így leszünk képesek enyhíteni. Akkor a- miniszterelnök úr megtagadta, ezen indítványnak elfogadását; azt mondta, hogy a kérdés ugyan igen komoly és igen jelentéken}'; elismerte, hogy a választókerületek nincsenek az igazság, a politikai egyenlőség felosztásának elvére alapítva, elismerte, hogy a czenzus kétségtelen aránytalanul ós helytelenül van megállapítva. (Egy hang a baloldalon: Szaporodtak is a választók! Közbekiáltások a szélső baloldalon: De nagyon keveset!) Ezt mind elismerte a miniszterelnök úr. Ha: tehát, t. képviselőház, a miniszterelnök, a kormány feje. a- ki szabad rendelkezéssel, szabad kézzel bír az ország irányítására, az mondja : elismerem, hogy itt igazságtalanság, helytelenség van és a politikai egyenlőség meg van sértve: ebből minden józan gondolkodó ember azt a következtetést vonja le, hogy ezt meg is cselekszi. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha én azt mondom valamely jelenteken}* és fontos kérdésben, hogy ez helytelen, törvénytelen, • . • Széll Kálmán miniszterelnök: Nem mondtam, hogy törvénytelen! Csávolszky Lajos: . . . jogtalan ós nekem módomban van azon segíteni, no hát azt meg is csinálom: ez a logika. De a miniszterelnök urnak nem ez a logikája. 0 egészen máskép fogja fel a dolgot. O azt mondja: mindez igaz és meg is jövendöli, hogy be fog következni az idő, a mikor ezt meg fogják csinálni; de ő nem csinálja meg. Miért nem csinálja meg? Három indokot hoz fel, azt mondja, először a kérdés nagyon kényes és nehézségekkel jár; másodszor nem csinálja, meg azért, mert az ugrás volna a sötétbe, harmadszor nem csinálja meg, mert 33 esztendő óta minden kormány vonakodott ahhoz hozzányúlni. (Derültség a szélső baloldalon. Mozgás jobb felöl.) : - T. ház! Nagyobb szegénj'ségi bizonyítványt erről a kabinetről még nem adott ki senki. (Úgy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) r Kényes kérdés? Hát kinek az, kinek nem. Államtérfia, válogatja meg. Nagy elhatározása, messze jövőbe látó államférfiak előtt nincsen kényes kérdés. Azután meg a miniszter urak nem. azért ülnek a bársonyszékben, hogy az ország szükségleteinek elodázhatlan kérdései között válogathassanak, mint a vadkertében, ez puha. hát kell, ez kemény, hát nem kell, ezt eldobjuk. Meg kell oldani minden kérdést, a, melyet a nemzeti szükség követel és a nemzet érdeke megkívánja, akár, kényes akár nem. (Elétik tetszés a szélső baloldalon.) Azt mondja a, t. miniszterelnök úr, hogy a. jogok kiterjesztése ugrás volna a sötétbe. Nem tudom, hiszen Darányi Ignácz földmívelósügyí miniszter úr ínég három nappal ezelőtt azt mondta, hogy a minisztereknek nemcsak az a. kötelességük, hogy máról-holnapra éljenek, hanem az. hogy messze jövőbe is ellá.ssanak. Nagyon helyes. De a messzelátás csak akkor kötelessége a kormánynak, lm csatornaépítésre] van szó, ha azonban a nép jogainak kiterjesztéséről van szó, mindjárt elsötétült a világ előttük? (Zajos tetszés a szélső baloldalon.) És ezután én nem is úgy ismerem a miniszterelnök urat, mint a ki ilyen óvatos. A sötétbe ugrásnak nagy híve volt nem rég is, mikor aláirta elsőnek a Tisza-lex-et. Ez volt a sötétbe ugrás! (Zajos tetszés a szélső baloldalon.) mert azt csak nem tételezhetjük fel, hogy a miniszterelnök úr előre látta, hogy a Tisza-lex aláírása a Szóll-kabinethez fog vezetni ! (Egy hang a baloldalon: De látta!) Thaly Kálmán: Ha látta-, akkor nagymester! (Zajos derültség.) Csávolszky Lajos: Azt mondja a miniszerelnök úr, hogy 33 év óta. minden kormány vonakodott ehhez a kérdéshez hozzányúlni. Ezt tapasztaltuk; roppant szomorú dolog. De ez nem azt bizonyítja, hogy a miniszterelnök úr most helyesen cselekszik, hogyha ő sem nyúl hozzá, hanem bizonyítja, hogy 33 esztendőn keresztül sohasem ültek oly államférfiak a miniszteri székekben, a. kik kellő érzékkel ós elég erővel bírtak volna a nemzeti nagy, fontos kérdések megoldására.. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Az én 'meggyőződésem az, miszerint véghetetlen nagy szerencsétlensége Magyarországnak, az, hogy nincsenek nagy államférfiak Nemzeteket nagygyá csak nagy államaférfiak tudnak tenni. Azt mondják, hogy nincsenek meg ahhoz az idő, a viszonyok, a körülmények. Nagy államférfiak nagy elhatározásai csinálják meg a körülményeket és az alkalmat. Alkalmat törpe embereknek az Isten sem adhat, mert nem tudják felhasználni. 21'
