Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-622
8S2. országos Ülés 1900. iHmmber 30-án, pénteken. •159 mert az soha bekövetkezni nem fog. (Úgy van! balról!) Azt mondja továbbá a t. előadó úr, hogy az átutalási eljárásból befolyt nagyobb jövedelmet be kellett illeszteni a költségvetésbe, mert a magasabb quótát is beillesztették. (FelMáltások a bal- és a szélső baloldalon: Halljuk a quótát!) Hát, t. ház, én a kettő között semmiféle szervi összefüggést nem látok. Mert az átutalási eljárás a gazdasági kiegyezésnek egyik elválhatatlan tartozéka, és természetes dolog, hogy az ebből folyó jövedelmeket a költségvetésbe beilleszteni kellett. A quótaarányt külön törvény szabályozza. Már pedig tudvalevő dolog, hogy a quóta királyi döntéssel csak a jövő évi június l-ig van megállapítva. Már most a kormány felvette a quótát az egész esztendőre, tehát oly időre is, a mikor egyáltalán semmi törvény a quótának beillesztését meg nem engedi. Az ily eljárás, hogyha csakugyan így menne keresztül, azt vonná maga után, hogy a képviselőház prejudikálna a quótakérdésben később hozandó határozatának, ez pedig nem egyéb, mint a, budgetjognak nemcsak kijátszása, de egyenesen az alkotmány ellen intézett merénylet, ilyenhez pedig hozzá nem járulhatok, ós ez ellen a leghatározottabban tiltakozom. (Helyeslés a baloldalon.) A t. pénzügyminiszter úr örömmel hangoztatja, hogy az 1899. évi zárszámadás tanúsága szerint 29,200.000 forinttal volt nagyobb a bevétel, • mint az előirányzat és így lehetséges volt, hogy az egyes minisztériumoknak a költségvetés keretén kivűl engedélyezett 13,274.000 forint is fedeztessék, a melyről különben külön kölcsön útján kellett volna gondoskodni, és ezek levonása után is még 15,900.000 forint felesleg maradt. E fényesnek mondható eredményt a t. pénzügyminiszter úr két specziális körülményre vezeti vissza. Egyrészt arra az óvatosságra.., a melylyel annak idején igyekeztek a budgetet összeállítani, másrészt arra a, szigorra, melylyel a költségvetési törvényt igyekezett betartani. Nézetem szerint, ha e körülmények fenn is forognak, még nem igazolják azt az óriási eltérést, a mely az előirányzat 52.000 forintnyi és a zárszámadás 29,200.000 forintnyi feleslege között fennáll. Mert a kormánynak egyáltalán nem volt szüksége arra, hogy a költségvetés keretét be ne tartsa, mert a tényleg felmerült egyéb kiadásokra külön nyert felhatalmazást a törvényhozástól, másrészt pedig a költségvetés betartása szigorúan kötelessége, ós nem ok arra, hogy magának abból dicséretet kovácsoljon. T. ház! Evek óta hangsúlyoztuk itt a házban, hogy azt a költségvetést, a mely eredményében annyi sok millióval haladja felül az előirányzatot, reálisnak tartani nem lehet, ez áll a múlt évire, és következtetni lehet belőle a mostan tárgyalás alatt levő költségvetésre is. (Igaz! a baloldalon) A t. pénzügyminiszter úr azt mondja, hogy a múlt év nem tartozott a kedvező óv^k közé, közepes termés, a gabonaárak alacsony volta, a vállalkozási kedv hiánya ós a pénz rendkívüli drágasága, jellemzi az elmúlt gazdasági évet. Ha áll az, hogy az állam jövedelmét a nemzet gazdasági erőforrásából meríti, akkor a kedvezőtlen jelenségeknek erősen kellene reagálniok a költségvetésben; és ha mégis ily nagy az eredmény, nem annak tulajdonítható be, a mit a t. pénzügyminiszter úr említett, hanem sok egyéb más körülménynek. így elsősorban annak az óriási pénzügyi szervezetnek, a meby önök szerint dicséretes, szerintünk elitélendő buzgalommal igyekszik feladatának megfelelni. Továbbá pénzügyi politikánknak, a mely jövedelmi forrását sok esetben azáltal is biztosítva látja, a midőn a nemzet a legsúlyosabb gazdasági és pénzügyi helyzetben él; ós végül adórendszerünknek, a mely mellett az állam jövedelmét sok esetben ép azáltal fokozza, a midőn a nemzet anyagilag mindjobban sülyed és reá nézve a megélhetés lehetetlenné van téve. így az egyenes adóknál 16,700.000 forinttal volt nagyobb a, bevétel, mint az előirányzat. Már most azon a miniszter úr által konstatált ténynyel szemben is, hogy az elmúlt óv nem tartozott a kedvezőek közé és mégis ily nagy eredmény éretett el, ez csak azt bizonyítja, mennyire ki vannak szolgáltatva a haza, polgárai a pénzügyi közegek önkényének s visszaéléseinek, s hogy az állani a jövedelmet tetszése szerint fokozhatja még akkor is. mikor a, tényleges állapottal szemben visszaesésnek kellene mutatkoznia. így vagyunk a bélyeg jövedéknél elért 1,274.000 forint többlet bevételi többlettel is, ott is visszaesésnek kellene lennie, mert a, szóbeliség behozatala következtében bólyegjövedelem czímén kevesebbnek kellene befolynia,. Ha mégis emelkedés van, ez azt bizonyítja, hogy a perek óriási mérvben szaporodnak és a, nép fizetési kötelességének nem képes többé eleget tenni. így vagyunk a jog-illetéknél elért 5,442.000 forint többlettel is, mely ismét szomorú gazdasági viszonyainknak hű tükrét tárja elénk. Mindez azt bizonyítja, hogy az állam jövedelmi forrását sok esetben épen azáltal emelte, a midőn a nemzet anyagilag mindjobban-jobban sülyedt, midőn reá nézve a megélhetés lehetetlenné van téve s ennek legszomorúbb következményeit kénytelen elviselni. De ez a boldog állapot csak addig fog tartani, míg a
