Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-621

«21. -országos ülés 1900. nur< országra nézve károsnak tartom. Ennek természetszerű következménye az, hogy tehát ennek a kormánynak nem adhatom meg az eszközöket a további kormányzásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Bár a közjogi téren elfoglalt pártállásom egymagában elégséges volna bizalmatlanságom indokolására, mégis jónak, szükségesnek, sőt elkerülhetetlennek tartom azt, t. képviselőház, hogy a létező közjogi alapon folytatott kormányzatnak tényeiből és jelenségeiből oly tárgyi okokat hozzak fel, melyek a közjogi kérdések mellőzése esetén is jogot adnak nekem, sőt kötelességemmé teszik, hogy a parlamenti legerősebb fegyvernemhez nyúljak: a költségvetés megtagadásához. Teszem ezt azért, t. képviselőház, mert látszatát is kerülni akarom annak, minha én csak közjogi vérttel akarnék ezúttal a harczba menni és teszem azért, mert a térgyi okoknak elhallgatásával az a vélelem támadhatna, mintha a kormánynyal szemben az általa elfogadott közjogi alapon folytatott kormányzással szemben a jogos elégedetlenségnek, a bizalmatlanságnak nem lehetne megtalálni a kellő alapját. (Úgy van! Ugy van! a, szélső baloldalon.) A közjogi állásfoglalás különbözőségére alapított bizalmatlanság bár jogosult, sőt elismerem, hogy ezen a párton kötelességszerű, de felfogásom szerint egymagában nem meríti ki a komoly ellenzék ellenőrzési kötelességót. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Egymagában a közjogi kérdést oda állítani, mint a, bizalmatlanságnak forrását, nem hogy nem helyes, sőt bizonyos mértékben veszélyes is, mert ez hallgatag elismerése volna annak, hogy a létező közjogi alapon a kormány kifogástalanul működik, a mi azután a kétkedésnek vetné meg az alapját, vájjon helyes-e a közjogi kérdésében a, harezot folytatni és az erőket lekötni. (Úgy van! Helyeslés a szélső baloldalon.) Én, t. képviselőház, nem szavazom meg a kabinetnek a költségvetést, (Helyeslés a szélső baloldalon.) mert a kabinetnek belkormánvzati, közgazdászat! és pénzügyi politikája súlyos helyzetbe sodorta ezt a nemzetet ós ebben a súlyos helyzetben tartja most is. (Úgy van! a szélső baloldalon.) És a mi azt a hibát illeti, a mit a kormány elkövetett, előttem ós hiszem, ezen párt előtt bűnné teszi, ez az a csökönyösség, a melylyel ragaszkodik azon irányzatához, a melynek pedig hatása, már a gyakorlatban rossznak bizonyult. A tényeknek és a jelenségeknek egész sorozatát volnék képes, t. képviselőház, sorompóba állítani, melyek mind azt bizonyítanák, hogy ez a, kormány a magyar nemzet ügyét rosszul vezeti, dolgait, igazságait nem érvényesíti, erőit nem fokozza, sőt gyengíti ós a szemben álló erők nyomása* ember 29-én, csütörtökön. 1QB alatt pedig mindenkor meghajlik. I)e a részletekbe ennyire nem akarok bemenni, csak fényképen említem fel, mert tagadni nem lehet, t. képviselőház, hogy ennek a magyar államnak tekintélye alászállott. Még benn sem tudja, saját polgárait a magyar állam respektálására kényszeríteni. A külföldön pedig a magyar államnak tekintélye egyáltalában véve nincsen. Súlyos, csaknem kétségbeejtő helyzetben van ez az ország, úgy közgazdasági, mint társadalmi életben. Társadalma egészségtelenül szét van tagolva, egymással ádáz harezot folytat. Fájdalom, olyan motívumok képezik a vezérlő eszméket, a melyek megtagadását képezik mindannak, a mi a. múltban a nemzetnek dicsőséget, elismerést teremtett. (Ügy van! Úgy vart! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Közgazdaságunk, fájdalom, ijesztően szomorú képet nyújt, terveink szaporodtak, a- közszolgáltatások terén a teljesítési képesség határát már elértük. . . . Molnár Jenő: Túl is léptük! Komjáthy Béla:. . . Hitelünk letörve, a vállalkozási kedv beszüntetve, S fájdalom, nincsen egy reménysugár sem, a mely a jobb jövőbe bevilágíthatna. (Ugy VJH! Ügy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És mindez, t. ház, miért van így? Azért, mert tisztán kegyhajhászatból— hogyne használjak erősebb kifejezést — még azt a talajt is kirúgták a nemzet lába alól, melyet a törvény számára biztosított. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Fájó lélekkel kel] konstatálnom, hogy ezen úton haladva, midőn majd bekövetkezhetik az az idő, midőn a kópét már előrevető abszolutizmussal szemben meg kell menteni ennek az országnak önállóságát a personális unió alapján, akkor majd olyan helyzetben leszünk, hogy képteleneknek fogunk bizonyulni saját lábunkon megállani ós az önnálló, független állami létet megteremteni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház [ A kik mélyebben tekintenek be államháztartásunkba, látják, hogy rohamosan haladunk a, deficzit felé, ha ugyan már benne nem vagyunk; hogy azoknak a sokat emlegetett pénztári készleteknek köszönhetjük ma is, hogy nem egy hiánynyal záródó költségvetést terjesztett a kormány a ház elé; csak annak köszönhetjük, hogy az állami életnek feladatait úgy, a, hogy, még most tejlesíteni képesek vagyunk. De midőn ezen pénztári készletekről beszélünk, jusson eszünkbe, hogy ezek a pénztári készletek részben óriási adóemeléseknek, a jövő nemzedékek megterhelésének, részben a magánvagyon elkobzásának és sok szükséges teendő ós fontos érdekek elhanyagolásának az eredménye.