Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-621

128 021. orsüágos ülés 1900. noyemher 29-én, csütörtökön. több millió koronára menő meglepetésszerű többleteket tartalmaz, vagyis elrejtett rezervákaf, és ugyanazon alapon van összeállítva a jelen költségvetés is, a mivel lehetetlenné tétetvén az ellenőrzés gyakorlása, megsértetik a legbecsesebb alkotmányos jog: a budgetjog, ós az így rnegiepetésszerűleg összegyűjtött nagy többletek daczára sem mérsékeltetnek a legterhesebb adónemek: mondja ki a ház, hogy a beterjesztett költségvetési előirányzatot általánosságban sern fogadja el. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon. A ssónokot számosan üdvözlik) Dedovics György jegyző: Arányi Miksa! {Arányi Miksa: T. ház! Az előttünk fekvő költségvetés formájára és tartalmára nézve nem sokban különbözik a t. pénzügyi miniszter úr által az utolsó esztendőkben benyújtott költségvetésektől. Ha arról van szó, hogy ezen költsgvetós karakterisztikonját keressük, tagadhatatlanul el kellene ismernünk azon tendeneziáját, hogy benne a lehetőség határain belül a kiadások a legszükségesebbre redukáltatnak, és hogy a költségvetés őszinteség és realitás szempontjából semmi kívánni valót nem hagyhat hátra. S mégis előttem szólott t. képviselőtársam a költségvetést a realitás szempontjából bírálta; bírálta azért is, mert a kiadások óriásiak s mert a kiadások az utolsó esztendőkben rohamosan emelkedtek. A mi a t. képviselőtársam azon állítását illeti, hogy a költségvetés a realitás követelményeinek meg nem felel, méltóztassék megengedni, hogy egy rövid tekintetet vessek a költségvetéssel egyidejűleg beterjesztett, az 1899. esztendőre szóló zárszámadási jelentésekre, a melyekből világosan kitűnik, hogy az 1899. évi tényleges bevételek lényegesen nagyobbak voltak, mint az ugyanazon esztendőre előirányzott költségvetési bevételek. Igaz, hogy ugyanabban az időben a. tényleges kiadások is emelkedtek, de ez természetes dolog, ha tekintetbe vesszük, hogy a költségvetés összeállítása óta, a képviselőházba való tárgyalása után oly törvényhozási intézkedések történtek, a melyek szükségessé tették a kiadásoknak mintegy 26 millió koronával való emelkedését s a melyekre nézve a t. pénzügyi miniszter fel lett volna jogosítva azoknak vagy pénztári készletek, vagy hitelműveletek útján való fedezésére. At. pénzügyi miniszter úr azonban ezen jogot igénybe nem vette és az összes kiadásokat a tényleges bevételekből fedezte, úgy, hogy azt hiszem, t. ház, hogy a költségvetést bármely más szempontból könnyebb lett volna megbírálni, mint abból a szempontból, mintha a költségvetés a realitás követelményeinek meg nem felelne, A mi t. képviselőtársam azon állítását illeti, hogy a mi kiadásaink óriásiak s hogy az utolsó esztendőkben rohamosan emelkedtek: ebben t. képviselőtársamnak tökéletesen igaza van; mert tény, hogy a mi kiadásaink az utolsó 20 esztendőben mintegy 40°/o-kal emelkedtek. Azonban ilyen, vagy ehhez hasonló emelkedést Európa minden ezivilizált államának kiadásai felmutatnak. Kossuth Ferencz: Ez nagyon rossz érv! Arányi Miksa: A kiadások emelkedése Európában általános tünetet képez, és különböző okokra vezethető vissza, a melyek közt a leggyakoribb a hadügyi kiadások folytonos emelkedése ; továbbá a pénz csereértéke csökkenésének szimptomája, a mi onnan tűnik ki legjobban, ha például egy 1850-ben kiadott 10 millió koronányi összeget összehasonlítunk egy 1900-ban kiadott 10 millió koronányi összeggel, akkor látni fogjuk, hogy két egymástól teljesen elütő értéket hasonlítottunk össze. De visszavezethető, t. ház, a kiadások emelkedése a nagyközönségnek az állam iránt táplált igen nagy igényeire, az általános jólét iránti kívánságra és a társadalmi szolidaritás eszméjének nagyobbfokú fejlődésére. A kiadások emelkedése nemcsak nálunk, hanem a külföldi országokban is a múltban szintén igen nagy aggodalomra adott okot. És így természetes dolog, hogy nekünk is teljes erővel oda kell hatnunk, hogy államháztartásunkban a lehető legnagyobb takarékossággal járjunk el. De szükséges, hogy ezen takarékosság szükségességéről elsősorban az országot győzzük meg ; mert természetes dolog, hogy ha a nagyközönség vagy az egyes adófizető meg lesz győződve arról, hogy a képviselőház által megszavazott, a kormány által kiadott minden egyes tétel az ő részéről anyagi hozzájárulást vagy szolgáltatást jelent, az állam iránt táplált igen nagy igényeit redukálni fogja ós a képviselőháztól is, de legalább is a képviselőházba beválasztott képviselőtől a lehető legnagyobb takarókosságot fogja követelni. Külföldön, hogy az egyes országok kiadásainak emelkedését, vagy az emelkedések arányát kitüntessék, a kiadásokat felosztották az illető ország lakosainak számával és akkor a következő táblázatot nyerték. A kiadásokat felosztva Németország lakosaira, kitűnt, hogy Németországban egy lakosra esik 58 frank, Francziaországban 95 frank, Angol országban 88 frank ós Magyarországban 66 korona, vagy ha úgy tetszik 67 frank. Megvallom őszintén, hogy én ezen statisztikai adatokra nem nagy súlyt fektetek, mert ezek önmagukban nem sokat bizonyítanak. Példa erre Spanyolország, a hol tudvalevőleg a lakosság a legkevesebb