Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-620

620. országos ülés 1800, n< a szabadelvűek, tessék csak elolvasni a Nagyváradi Naplónak, a mely ugyancsak szabadelvű újság, egy közlenényót. A múlt kormány a hatalmi erőszakot » szelíd nyomásnak* nevezte ; az új óra alatt e tekintetben is új jelszavak, új jeligék szállnak közre. Csak néhány héttel ezelőtt hangzott el a t. miniszterelnök úr ajkairól ez az jelszó, mely így hangzik : »kapaczitáczió«. Kapaczitálni tehát szabad lesz a köztisztviselőknek bátran és szabadon. Mi lesz ez a kapaczitáczió egyéb más, .mint a régi rendszer szerint való nyomás, vagyis a leghatározottabb presszió. (Úgy van! ügy van! balfelöl) Hiszen ez a kapaezitáczió azoknak az ajkairól fog elhangzani, a kiknek még a tekintetétől is retteg a. nép, 'hát még a szavaitól, (Úgy van! Ügy van! a bal- eU szélső baloldalon.) mikor tudja és érzi mindennap, hogy mennyi vexána,k, nyomorgatásnak, sanyargatásnak, üldözésnek van kitéve részükről, ha nem úgy tánczol, mint a közigazgatási tisztviselő fütyül. ÁZ olyan közigazgatás mellett, a milyen a, mostani, még csak gondolni sem lehet tiszta választásokra, annál kevésbbé lehet ilyent képzelni. Mert hiszen a tiszta választásoknak conditio sine qua nonja, tudniillik a törvényt tisztelő, pártatlan, igazságos közigazgatás hiányzik. De, hogy koronát is tegyen a t. belügyminiszter úr a választások tisztaságának ragyogó homlokára., az új közigazgatási tanfolyamnak egyik tanárává, előadójává kinevezte Jainricska Lajos póczeli jegyzőt. Erről a Jainrieska Lajosról 1898. Julius 12-én a, következő dolgokat irták a lapok: »ítélet a gödöllői választás ügyében. A pestvidéki törvényszéknél ma hirdették ki Jamricska Lajos póczeli jegyző előtt a Ouria Ítéletét, mely a gödöllői kormánypárt hű kortesót 14 rendbeli vesztegetésért és szavazatvásárlásért 210 forint pénzbüntetéssel sújtja*. (Derültség balfelöl) Hát, t. ház, mi gratulálunk a t. miniszterelnök úrnak ezen választásához, kínevezéséhez. Mert ebből egészen világosan látjuk, hogy micsoda tiszta választásokra fogja ez a tanár tanítani az ő tanítványait, a jegyzőket, i ügy > an! Derültség balfelöl.) De egyúttal tisztán látjuk azt is, hogy mily erős akarattal ós igyekezettel törekedik a, t. belügyminiszter úr a választások tisztaságára, a mikor a közigazgatási tanfolyamra ilyen, épen a választások tisztasága terén megbélyegzett egyént állít oda azok fölé, a kiknek az lesz a hivatása, hogy őrködjenek a választások tisztasága felett. (Igaz! Úgy van! '.:. baloldal némely padjain.) Szóval, t. képviselőház, én keresem a t. belügyminiszter úr kormánylatában azt, a mire ttvember 28 An, szerdán, j j j vállalkozott, tudniillik a közigazgatás epurálását, nemkülönben a választások tisztaságának biztosítását. Keresem, keresem, de én nem vagyok oka, hogy ezen a téren teljesen igaz az, a mit a. t. miniszter úr rólam a minap mondani kegyes volt, hogy tudniillik én »mindenben ós mindig keresek valamit ott — a hol semmi sincs*. (Derültség a jobb- és baloldalon.) Nem új rendszert, de új embereket is követelünk, továbbá a választói jog kiterjesztését, a községenként való és titkos szavazást. (Elénk helyeslés a laloldal némely padjain.) Mert csakis új emberekkel, a kikben a törvénytisztelet csont és velő, és azon rendszer mellett, a melyet említettem, véljük biztosítottnak a választások tisztaságát. Most, t. ház, áttérek, illetve áttérnék a közgazdaságbeli állapotokra, de mivel már másfél órája beszélek, és még vagy egy óráig szándékozom beszélni, legyen szabad öt percznyi szünetet kérnem. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Molnár dános képviselő úr folytatja beszédét. Molnár János: T. képviselőház! Ha én azt. mondanám, hogy Magyarország közgazdasági állapota gyászos és válságos, akkor talán a t. túloldalról azt mondanák felőlem, hogy elfogult ós rövidlátó vagyok. Én tehát egy messzelátónak és egy oly koronatanúnak a nyilatkozatára bátorkodom appellálni, a kinek elfogultsága, liberalizmusa ott a túloldalról sem fog kétségbe vonatni. Azt irja, t. képviselőház, ez a koronatanú — ós ezzel be is fogom fejezni körülbelül az idézeteket — (olvassa) : »Egyáltalában nem vált be azok jövendőmondása, a kik a reánk nehezedő gazdasági depressziót átfutónak gondolták. A bank kamatlába G'/u-ra van felcsigázva, a milyen a nagy krach óta nem volt, és mondják, hogy még ez sem elég. Az ingatlan vagyon deprecziálása egyre szélesebb körökben harapódzdi odább. Az ipari ós kereskedelmi vállalatok legtöbbje teng-leng, ós tartalékai után nyúl. Egyre kevesebb lesz tehát a nyújtott hitel reális biztosítéka, s ehhez képest egyre ritkább és drágább a hitel. A budapesti intézetek már 4—5°/o-ot adnak a közönséges takarékösszegek után, s a betétek mégis fogynak. Ellenben a váltópörök szaporodnak. A nagy pénzintézetek a. melyek nálunk nem annyira, az alig létező hazai tőke gyűjtő medenczéi, mint inkább a külföldi tőkék közvetítői, szintén a minimumra szállították le a kölcsönadásokat. A külföldi