Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-620

114 öáü, országos ülés IttOO. noTember 28-án, szerdán. meghiva. így megsemmisítették ezt az összeírást is, ós összeírták a választókat harmadszor, megint a Bánffy-czenzus szerint. Ezt ismét megreklamálták, akkor azután újra összeírták a belügyminiszter rendelete szerint. így állt az ügy, t. képviselőház, akkor, a. mikor a miniszteri rendelet értelmében újra állapították meg ez év elején a 1

/é telket ós az adóezenzust. Nagy örömmel várták, hogy végre-valahára elérik azt, a mi végett oly sokáig küzdöttek, és mi lett az eredmény? Megmaradt a Bánffy-czenzus. Hogyan? Egyszerűen "úgy, hogy az ezen évben megállapítandó új czenzus adatait azok szolgáltatták s, központi választmányoknak, a kik a Bánffy-fóle czenzus megállapítói voltak. Midőn ez ellen felebbeztek, mit felelt a kúria ? Itt vannak a kúriai ítéletek eredetiben. Azt félelte a kúria, hogy mivel azon földmennyiségről, arról a 1

/á telekről, a melyet a felebbezők allegáltak, nincsen bebizonyítva., hogy az csakugyan xírbéri telek-e, visszautasította a felebbezést. Zakopcsén 1898/99. kezdetén öszeírva, 2 forint 50 krajozáros czenzus alapján volt 36 választó. A t. belügyminiszter úr leszállította ezen jogtalan czenzust 1 forint 48 krajczárra és lett 79 vála.sztó. Most, mikor újra összeírták a választókat, a belügyminisztériumnak rendelete szerint, ismét 2 forint 43 krajczárnyi adóczenzust vettek fel. és midőn ez ellen felebbeztek a zakopcseiek, a t. kúria ezeket is elütötte azon indokolással, hogy nincs bebizonyítva, hogy az általuk allegált telek csakugyan úrbéri természetű. Ugyanezt tették, t. képviselőház, Gután, ós azt hiszem, hogy még sok más helyütt; a,zt mondta, a kúria ott is, hogy nincsen bebizonyítva, vájjon úrbéri telek-e az allegált telek. De kérdem, hogyan lehetséges Magyarországon bebizonyítani, hogy ez vagy az a telek úrbéri telek? Ügy-e bár, telekjegyzőkönyv- és a kataszterrel ? Igen, csakhogy Magyarországon olyan jogállapot van, hogy a telekkönyv meg a kataszter nem födi egymást, nem összhangzik. Hiszen itt van, t. képviselőház, egyik barátom, a gutái esperes-plébános, maga irja, hogy évek során át fizetett 40—50 katasztrális hold olyan föld után adót és ármentesítési költséget, a melyet sem a hiteltelekkönyvben, sem a határban senkisein talál, de azért a pénzügyigazgatóságnál, a helyszinelósi hatóságnál évek óta hiába kór orvoslást. Vagy talán még a Mária Terézia-féle urbáriummal lehetne bizonyítani, hogy ez, vagy az a telek úrbéri telek? De ezzel sem lehet bizon}dtani, inert ott nincsen benne, hogy ez, vagy amaz a telek úrbéri, az csak általánosságban beszél. Olyan » hitelt érdemlő okmány nyal« tehát, a milyent a kúria követel, az ilyen dolgot Magyarországon igazolni nem lehet. De a legszembeszökőbb és legsérelmesebb eset — ós még csak ezt az egyet említem — az, a melynek érdekében a minap Zmeskál Zoltán t. képviselőtársam a t. belügyminiszter urat meg is interpellálta. Ez az ochodnyiczai eset. Ochodnyiczán Grisza Andrásnak birtokíve szól 13 holdról, a jegyző pedig csak 7-et, azaz hetet vett fél, a többit pedig egyszerűen kihagyta, de az adót a 13 katasztrális hold után vette fel, vagyis 2 forint 99 krajczárt. Ezt megappellálták Ochodnyiczán, ós üne a kúria milyen végzést hozott ? (Halljuk!) »A felebbezósben állíttatik ugj^an, hogy a Grisza András birtokát képező telek 1

/i úrbéri teleknél nagyobb térfogattal bir« — tehát beismeri — »ós ez az állítás támogatva is van a hivatalból beszerzett kataszteri birtokív által, minek ellenében a körjegyzőnek jelentése* — a ki tudniillik azt állította, hogy nem nagyobb — » figyelembe nem vehető. De tekintettel arra, hogy egyetlen egy negyed úrbéri telek sem jelöltetik meg, a melynek adója a Grisza András birtokára kivetett adónál kisebb lenne, a felebbezósi kórelemnek hely nem adható.* (Mozgás Lalfelől.) Széll Kálmán miniszterelnök: De nem én mondtam, hanem a kúria! Molnár János: Hát, t. miniszterelnök úr, a felebbezőnek áll-e jogában, vagy kötelességében kimutatni azt, hogy ez az a negyedtelek, mely kell, hogy czenzusul szolgáljon? Széll Kálmán miniszterelnök: De; hiszen nem én mondtam, hanem a kúria! Molnár János: Hiszen, t. képviselőház, ha azt allegálná ós mutatná ki a felebbező, hogy íme, ez az a negyedtelek, a mely a czenzust képezi, akkor meg azt mondta volna a kúria, hogy ezt megállapítani nem a felebbezőhöz, hanem a hatósághoz tartozik ós azon a réven ütötte volna el a felebbezést. Széll Kálmán miniszterelnök: Hát azért vádol engem, a mit a kúria itfelt? Molnár János: Nem is a, t. miniszterelnök urat vádolom. Széll Kálmán miniszterelnök: Hát kit méltóztatott vádolni ? Molnár János: Én csak előadom azt, a mi történik. (Úgy van! a baloldalon) Buzáth Ferencz: Jogorvoslatotot kérünk a kúriával szemben is! Meg kell változtatni a törvényt! Páder BezsÖ: Bemutatjuk a jogot és törvényt! Molnár János: így készülünk a választások tisztaságára. A tiszta választásoknak további biztosítéka a gyülekezési szabadságnak és a szólásszabad-