Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-619

619, országos ülés 1900. uoyember 26-án, hétfőn. 97 oda és a haszonarányt állítja oda ezinozuráúl, a melytől nem lehet eltérni. A társulat egyebet, mint haszonarány szerinti megtérítést, nem követelhet tagjaitól. Itt vagyunk ennél a pontnál, a melyre rámutattam és mert ebben a törvényjavaslatban a vízjogi törvény 104. és következő szakaszai ki vannak hagyva, azoknak az alkalmazása ki van zárva, tehát azt sem tudjuk, hogy mily módon és eljárás mellett fogják a haszonarányt megállapítani. Ez az én aggályom alapossága az igen tisztelt képviselőtársain imént elmondott példáival teljes mértékben be van bizonyítva, azért kérem ezen szó kihagyása mellett az arány kérdését véglegesen rendezni ós önálló szakaszban megmondani, hogy aránykulcsúi használhatók ezek ós ezek ós ez a társulat autonomjogát képezi. Ha ez ki lesz mondva, biztos vagyok benne, hogy az egyik társulatra a, másik társulat kulcsa nem fog ráoktroyáltatni. Elnök: Szólásra nincs senki feljegyezveHa szólni senkisem kivan, a vitát bezárom Következik a határozathozatal. A kérdés az, elfogadja-e a ház a 26. §-t: igen, vagy nem? (Igen!) Kijelentem, hogy a ház a szakaszt elfogadja. Dedovics György jegyző (olv>ssaa27 §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtati/. ; olvassaa28 §-t.) Buzáth Ferencz jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: Én röviden csak egy kérdést intézek a t. miniszter úrhoz. Miután a 28. §-ban az állami hozzájárulás fedezete az 1900. évre is megszaA

r

azandő lenne, kérdem az igen tisztelt miniszter úrtól, hogy van-e már ezen törvény kebelébe tartozó alakúit társulat, mert ha nincs, képtelenségnek tartom a most már letelt évre való hozzájárulást megszavazni, mikor ez felhasználható nem lesz ós igen sok szükséglet van költségvetésünk keretében, melynek kielégítésénél ez a 100.000 korona igen jól applikálható. Darányi Ignácz földmívelésiigyi miniszter: A t. képviselő úrnak figyelmét elkerülte, miszerint ez nem nóvum, tudniillik a 100.000 korona hitel nem ezen törvény alapján, hanem már a budgetben szavaztatik meg. Ez ugyanazon 100.000 korona, ennélfogva ez a hitel tőlem nem vonható meg. Felvilágosításul adhatom,hogy ezidőszerint nem önálló öntözési társulat, de ármentesítő társulat öntözési munkálatot igenis létesít és e részben vannak folyamatban tárgj^alások. Elnök : A szakasz maga nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Molnár Antal jegyző (olvassa a 29—36. §-okat,melyek észrevétel nélkül elfog<aeItatnak; olvassa a 37. §-t). KÉPVH. NAPLÓ. 1896 1901. XXXI. KÖTET. Fischer Sándor előadó: T. ház! Ezen szakasz utolsó sorában egy nyomdahiba: van, a mennyiben '>>rnegkeresét«, áll »megkeresés«. helyett. Kérem ezen hiba kiigazítását, Elnök: A szakasz, miután sajtóhibáról van szó, az előadó xír módosításával fogadtatik el. Molnár Antal jegyző (olvassa a 38—44. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 45. §-íj. Elnök: Az előadó úr kivan szólni. Fischer Sándor előadó: T. ház! E szakaszban órtelemzavarólag használtatik e szó: visszafizetés. Ezért indítványozom, hogy az első bekezdés negyedik sorában e helyett»visszafizetést* tétessék »visszafizetésnél« ; a második bekezdés elsősorában pedig e helyett » visszafizetésről* tótessék >visszafizetése. Buzáth.Ferencz jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. ház ! Nekem az az aggodalmain van a 45. §-nál, hogy tekintettel arra. hogy nincs megállapítva, hogy ebből a felveendő kölcsönből milyen arány szerint lesznek a birtokok megterhelve ; tekintettel arra, hogy a megterhelés azon módja van elfogadva, a mely ellen hiába szólaltunk fel, hogjdia az egész birtoknak csak egy parczellája is lesz öntözés tárgya, azért a teher ki fog terjedni az egész jószágtestre, ebből egy nagybaj következik. A 45. §. azt mondja, hogy a ki szabadulni akar, esetleg szabadulhat, hogyha a birtokát tehermentesíteni akarja, ha az ő jószágtestére eső és a hitelintézet által kimutatandó tőkeösszeget leteszi. Mennyi az az ő birtokára eső tőkeösszeg? Milyen kulcs szerint van jogosítva az az intézet megállapítani, hog}

T aljból a felvett egymillió kölcsönből arra a birtokra, a melyből 40 quadratölet öntöznek, de a mely összesen 400 holdat vagy 15 holdat tesz ki, a szerint, a mekkora a terjedelme, mennyi tőkeösszeg esik ? Ezt én nem tudom megérteni. Hasztalan kerestem az indokolásban, hasztalan kerestem az 1889: XXX. törvényezikk indokolásában. ennek a magyarázatát megtalálni nem tudtam. Egyedül ós kizárólag az intézet önkónyű számításának pedig azt hiszem, sem a földmfvelésügyi miniszter úr, sem a törvényhozás nem akarja azokat a birtokosokat, a kik esetleg szabadulni akarnak attól, hogy birtokuk meg legyen terhelve, azoknak a nehézségeknek kitenni, a. melyeket már szombaton voltam bátor felemlíteni s a melyek tetejébe még egyet teszek. Én nem adok be szándékosan apró módosításokat, mert nem akarom nehezíteni a vitát, de felhozom itt ezeket a dolgokat két okból; egyrészt, mert remélem, hogy a t. miniszter úr ezt belátja és a módosítást maga fogja benvújtani és annak így elfogadását biztosítja ; másrészről 13