Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-619

SH 619. orei&gos ülés 1900. november 26-án, hétfőn. pedig súlyt fektetek arra, hogy a tárgyalás folyamán felhangzó ezen aggály a földmívelésügyi miniszter, mint a kormány képviselője részéről eloszlattassók, vagy intt;rpretáltassék, hogy hivatkozni lehessen majd arra, hogy a: törvényalkotásnál a törvényhozásnak ez volt az inteneziója. Én, ismétlem, nem adok be módosítást, de lehetetlennek tartom, hogy a birtokos, tisztán az intézet önkényének legyen kitéve abban a tekintetben, hogy mennyi számíttassék fel neki, mint tőkeösszeg, mert ha nincs megmondva, hogy milyen kulcs szerint mennyi a tőkeösszeg, akkor kimutatható egy tiz holdas birtokosra, hogy arra ezer forint tőkeösszeg esik teherképen. Ez pedig nem lehet a törvényhozás czólja. Ajánlom szavaimat még egyszer megszívlelésre. Elnök: A miniszter úr kivan szólani! ^Darányi Ignácz föMmívelésügyi miniszter: T. képviselőház! Ez az arány kérdése, a. mely minduntalan meg-megujúl. A 17. §-nál egy, az általános elvet felölelő módosítást vettem fel Barta Ödön t. képviselő úr felszólalása indokából. De méltóztassék megengedni, tovább menni nem lehet. A t. képviselő úr egy előző felszólalása, alkalmával azt mondta, hogy megnyugszik akkor, ha: tudva lesz az, hogy az arányt a közgyűlés állapítja meg és az alapszabályok fognak e részben határozni. Én megnyugtathatom az iránt, hogy az arány mindenkor a közgyűlés által lesz az alapszabályok értelmében megállapítandó. Az aráirynak különféle segédadatai ós módozatai lehetnek, a szerint a, mint a holdak szerint vagy a viz szerint, vagy pedig valamely más szempontok szerint fog meghatároztatni. A mi a 45. §. értelmét illeti, arról van szó, hogy a fennálló kölcsönkövetelésből valamely birtokra mennyi esik? Ennek azonban tudva kell lenni, mert egy ilyen társulat nem létezik a nélkül, hogy az arány megállapítva ne legyen. Ezen arány értelmében fog tehát kiszámíttatni, hogy mi az az összeg, a melylyel az illető tartozik. (Helyeslés.) Barta Ödön: Be van zárva a vita? Elnök: A vita nincs bezárva, de a t. képviselő úrra nézve teljesen irreleváns, hogy be van-e zárva, mert a képviselő úr most csak vagy személyes kérdés czínén, vagy félreértett szavai igaz értelmének helyreállítása érdekében kérhet szót ennél a szakasznál. Barta Ödön: Igen szépen köszönöm a t. elnök úr figyelmeztetését, de ha be lenne zárva a vita: akkor egyáltalában nem volna megengedve még ezen a czímen sem szót kérnem. Én tehát kérem, hogy félreértet szavaim igazi értelmének helyreállítása czímén legyen szabad a földmívelésügyi miniszter úr szavaira válaszolnom. (Halljuk! Halljuk!) Azt megnyugtatólag vettem, hogy a t. miniszter úr egy korábbi szakasznál kijelentette, hogy az aránymegállapítás joga a közgyűlés kereteibe utaltatik; tehát az a közgyűlés autonóm jogaiból nincs kivéve. De arra nézve nincs megnyugtatásom, hogy vájjon az ezen autonóm társulattól autonóm körében megállapítandó kulcs, a tőkeösszeg kimutatásánál a földhitelintézetet kötelezi-e ? Mert én azt mondtam, hogy ha nincs megmondva, hogy minő tőkeösszeg terhel valamely birtokot, és nincs meghatározva, hogy milyen arány szerint van joga a birtokosnak azt visszafizetni, akkor itt önkény esete fordulhat elő. Ez az aggályom most sincs eloszlatva. Nem én értettem félre a kérdést, hanem a t. miniszter úr értette félre az én kifogásomat, a mely arra irányúi, hogyha nincs megmondva, hogy egy társulat kötelékébe tartozó adós mennyit tartozik fizetni, hogy például egy ártéri birtok után mennyit lehet kivetni tőkében, ez visszaélésekre vezethet. Vagy azt kell mondani, hogy az évi járulék ötvenszerese, vágj- azt, hogy az évi járulók húszszorosa képezi a tőkét, de valamit mondani kell. De tisztán az intézet önkényére bizni azt, hogy mennyi kötelezettséget mutat ki valakinek a terhére, azt nem tartom helyesnek ; ez volt felszólalásomnak oka, és ennek az aggodalomnak eloszlatását kérten:;. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Módosítványt csak az előadó úr adott be Írásban. Akként fogom feltenni a kérdést, hogy kivánja-e a t. ház a 45. §-t eredeti szerkezetében elfogadni, vagy pedig az előadó mődosítványával. Előbb az eredeti szövegre teszem fel a kérdést. Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. Senkisem fogadj a el, tehát kimondom, hogy a ház a 45. §-t az előadó módosítványával fogadta el. Következik a 46. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a 46, §-t). Dedovics György jegyző: Szilágyi Dezső! Szilágyi Dezső: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Nem szóltam hozzá ezen törvényjavaslathoz, a melyet helyeslek, sem általánosságban, sem részleteiben. De ebben a szakaszban előfordul egy passzus, a mely tudom, hogy régibb törvényre hivatkozik, de a melyet magam részéről bennhagyandónak semmi körülmények között nem tartok. Barta Ödön: Helyes!