Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-619

94 «19. országos Ülés 1900, Dedovics György jegyző (olvassa a 24. §-t a mely észrevétel nélkül el fogadtatik; olvassa a 25. §-t). Elnök: A földmívelésügyi miniszter kivan szólani. Darányi Ignácz földművelésügyi miniszter: T. ház! A 25. §. intézkedik az iránt, hogy a vizrendező társulatok is megoldhatják ezen feladatot saját hatáskörükben. Az azonban nincsen részletesen megmondva, hogy az e czélra felveendő kölcsönök rnilyen természettel fognak birni. Ez meg lett volna állapítható a végrehajtási rendelet fonalán, de azt hiszem, helyesebb, hogyha a törvény intézkedik erről. Ezért bátor vagyok a 25. §. 1. bekezdése után a következő módosítást javasolni (olvassa) : A 25. § »1. bekezdése következőkkel toldassák meg>> : »Ez esetben — az esetben tudniillik, hogyha a vizi társulatok feladatuk körébe vonják az öntözést — az öntözési művek kiépítését a a társulat intézi: a fedezetről ugyancsak a társulat gondoskodik, általában a társulat teljesíti mindazt, a mi az öntöző érdekeltségnek külön öntözőtársulattá szervezése esetén az öntöző társulat feladatát képezné. Az öntözési járulékokat a társulattal szemben elsősorban aránylagosan azok viselik, a kiknek ingatlani az öntözési műveletbe tartoznak. E járulókok ugyanazon módon hajthatók be, mint a társulat egyéb járulókai. A mennyiben a társulatnak költségjárulókai dologi terhet képeznek, a társulat által öntözési czélra felvett kölcsön járadékai is ekópen terhelik az öntöző társulatot. Az 1889 : XXX. törvónyczikk alapján felvett kölcsönökre azonban az idézett törvény és a jelen törvény II. fejezetének határozmányai irányadók.« Buzáth..Perencz jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. ház! A miniszter úr módosítványa oly terjedelmes, kölcsönök felvételéről stb. rendelkezik, ezt tanulmányozni kell, hogy az ember megmondhassa, elfogadja-e, vagy sem. Czólszerű volna az ülést ielfüggeszteni. (Helyeslés) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! A tárgyalást folytatjuk. Kérem a képviselő urakat, legyenek szívesek helyöket elfoglalni. Buzáth Ferencz jegyző: Barta Ödön! (Halljuk! Hattjn';I) Barta Ödön: T. képviselőház! (Halljuk!) A 3f., valamint az utána következő 26. §. november 26-én, hétfőn, oly összevágó intézményeket tartalmaz, a melyek azon esetre lesznek alkalmazandók, hogyha az öntöző társulat nem önállóan ezen törvény alapján alakúi, hanem hogyha az öntözési műveket már létező más vizi társidatok a maguk létező érdekeltségi keretében külön társulat alakítása nélkül oldják meg. Szükséges, hogy ez itt rendeztessék, de nem tartom kielégítőnek a rendezés ezen módját, a mennyiben itt igen sok hézag van. Említettem már, hogy az osztályozás haszonarányos" költségviselés, holdankénti költségviselés szerint, ós most már, a 17. §-nál beadott módosítás szerint, a vízhasználat, a vizegységi árak szerinti osztályozás oly komplikácziókat képeznek már ezen javaslatban együttvéve, a melyből nagyon nehéz lesz eligazodni s a melyből igen sok zavar fog előállani a társulatok költségviselési aránya szempontjából Most ezen javaslat 25. §-a, valamint a t. miniszter úr által benyújtott módosítvány is azt mondja, hogy az érdekeltségnek bevont tagjai aránylagosan fogják elsősorban viselni a költségeket, tudniillik az érdekeltségnek azon tagjai, a kiknek földjeit a társulat öntöztetni fogja,. De az »aránylagos« szó épen a veszély a vizi társulatoknál, mert az aránynak sok módja van. Hisz méltóztatnak tudni, hogy a törvényjavaslat 12. §-a, a mely felsorolja a vízjogi törvénynek hatályukban fent ártott szakaszait, megáll a 103. §-nál; az 1885 : XXIII. törvónyczikk 108. §-áig fentartja annak szakaszait; ott aztán átugorja a 103. után következő 104. és a többi szakaszokat, a melyek a haszonarányos osztályozásról rendelkeznek, hogy az mikóp állapítandó meg. Ezen szakaszok itt hatályban fentartva nincsenek. Az »aránylagos« szó tehát valami egyebet jelent, mint haszonarányt. De van ezen törvénynek később oly rendelkezése, a mely haszonarányról beszél, sőt van olyan, a mely később a miniszternek azt a jogot adja, hogy a holdak arányában kivetett költségeket később arány szerint hajtsa be az érdekelteken; ez a 26. §. után van. T. ház! Ha arányról beszélünk, azt hiszem, hogy egyszer már meg kell mondani, hogy miben áll az arány, ha, pedig az aránykulcs nem készíthető el, akkor megkell mondani az eljárás módját, a mely szerint az aránykulcs elkészítendő lesz, épúgy, a mint a t. miniszter úr hivatkozik minduntalan a vízjogi törvényre, a mely ennek a törvényjavaslatnak ősapja, és mely az arányt a haszonarányra, valÓ hivatkozással állapitja meg; arra a vízjogi törvényre való hivatkozással kellene az arány megállapítását szabályozni, a mint ott a 104. és következő szakaszok ezt megállapítják. A módosítványhoz egyébként az a tisz-