Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-593
698. országos ülés 1900. október 12-én, pénteken. 69 rülve az osztályharczot — minden téren, a gazdaságin ép úgy, mint az iparin ós kereskedelmin, egymás érdekeit támogatva, megerősödni, úgy, hogy a bekövetkezhető gazdasági különválás Ausztriától készületlenül ne találjon s semminemű, még ideiglenes rázkódtatásnak se legyünk kitéve. Ezt elérhetjük, ha Magyarország legfőbb anyagi érdekének, a gazdasági viszonyoknak gondozása, orvoslása ós rendezése mellett pártoljuk a magyar ipart, mire — többek között — szép ós nemes, mindnyájunk által követendő példával és buzdítással jár elől egy fenkölt lelkű ós szellemű igaz magyar úri nő. Kövessük őt, de kövessük e téren a Székelyföld előkelőségét is: tömörüljünk, lépjünk szövetségre, mint a marosvásárhelyiek, kik ily szövegű nyilatkozatot irtak alá: »Alulírott kinyilatkoztatom, hogy a hazai eredetű ipari, készítmények és egyéb termékek pártolására s ezzel nemzeti vagyonosodásunk előmozdítására Marosvásárhelyt alakúit Szövetségbe belépek és polgári szavammal kötelezem magamat arra, hogy tudva semmi olyan idegen származású ipari, vagy más szükségleti ezikket meg nem vásárolok, a mely hazai forrásból is beszerezhető. Kikötöm azonban, hogy a szövetség vezetősége a hazai produktumok megismertetése és beszerezhetéséről legelső sorban a helybeli üzletek útján gondoskodjék.* (Helyeslés bal fel öl.) Szép e nyilatkozat s abban az, hogy nemcsak kizárólag hazai eredetű ipari kószítméixyek vásárlására kötelezi magát az aláíró, hanem ez árúkat legelső sorban a helybeli üzletek útján óhajtja beszerezni, mi által mindenki városa emelkedéséhez egy-egy téglát rak le. (Úgy vunf a laloiäcdon.) Ily nemes példák lelkes követése mellett nemcsak az iparosok és kereskedők, hanem bátran mondhatom, az egész ország anyagi boldogulását, megerősödését ós felvirágzását mozdítjuk elő, a mi annál könnyebben fog sikerülni, mert tudvalevőleg a t. kereskedelmi miniszter úr e tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot mintegy kiegészítő, hasonló irányzatú javaslatok kidolgozásával foglalkozik, melyeknek törvónynyé váltával e téren teljesen rendezett viszonyok fognak beállani hazánkban. Felszólalásom befejeztével kérem a t. miniszter urat, (Halljuk! Halljuk!) hogy e leendő törvény. végrehajtása alkalmával kibocsátandó rendeletében oly utasításokat adjon, melyek a törvény kijátszását lehetőleg megnehezítik ; így például: tiltsa el a megbízottak egyszer s mindenkori vagy csak egyszeri meghívására is irányuló levelek vagy aláírásoknak akár helybeli, akár vidéki meghatalmazott által való gyűjtését. A törvényjavaslat szerint ugyanis csak a megrendelések gyűjtése lesz tiltva; a levélben történő s az utazók meghívását kérő felhívásoknak úgy sem lehet útját állni; de ez nem is czélja a javaslatnak ; továbbá tiltsa el a vándorkiállítás czímén űzött szédelgést, mely abból áll, hogy kiállítás« czím alatt teszi közszemlére árúit az élelmes utazó vagy utazó kereskedő a vidéki városokban egy-két teremben, s kivételesen minden látogatónak, kinek egyik vagy másik tárgy megtetszett, megígéri, hogy a kiállítás befejezte után a kiszemelt tárgyat a kialkudott áron meg fogja küldeni, mert hisz ez semmi egyéb, mint megrendeléseknek más formában való gyűjtése; végűi kérem, hogy a. törvény rendelkezése alóli kivételek engedélyezésénél ne bizonyos üzletágakat állapítson és jeleljen meg, mert manapság egy-egy üzletágba, igen sok nem oda tartozó árúczikket tudnak belemagyarázni, hanem a hol csak legkisebb kétely van, lehetőleg nevezze meg mindig az illető iparczikkeket névszerint, mely eljárás ha némi fáradsággal ós esetleges pótlásokkal járna is, ily czímen előfordulható minden viszsza élést kizárand. A törvényjavaslatot örömmel elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Buzáth Ferencz jegyző: Mezei Mór! Mezei Mór: T. ház! (Halljuk!) Bármenynyire sajnálom is, hogy ez alkalommal ellentétbe jutok úgy a- törvényjavaslatot beterjesztő t. miniszter úrral, mint a ház által kiküldött és meghallgatott bizottságok véleményével, mégis kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezt a törvényjavaslatot nem fogadom el. Én nem találom ebben a törvényjavaslatban azt, a mit indokul hoz fel az igazságügyi bizottság jelentése, hogy ezt a törvényt a, háziipar érdekében alkotjuk. A háziiparnak nyilvánvalóan az tesz szolgálatot, a ki ezen ipar czikkeinek kelendőségét fokozza, fogyasztását növeli, és az nyilvánvaló dolog, hogy ha az az utazó ügynök belföldi iparczikkekkel keresi fel a fogyasztót, és a mint mondta és hibául hozott fel az előttem szólt Frey Ferencz t. képviselő úr, ha buzdítja a fogyasztót arra, hogy az általa kínált ezikket megvásárolja, akkor ő annak a hazai- iparczikknek kelendőségét fokozza és akkor effektív szolgálatot tesz az iparnak. Ellenben ha megtiltjuk azt, hogy ezekkel az iparczikkekkel a fogyasztó közönséget felkeressék, s arra utaljuk az árút, hogy várja meg, míg a fogyasztó őt felkeresi, nyilvánvaló dolog, hogy a,kkor a fogyasztó kevesebb ezikket fog vásárolni és fogyasztani.
