Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-593
60 593. országos ülés 1900. október 12-én, pénteken. legnagyobb része elmegy hivatalszolgának, fókezőnek, levélhordónak (Igaz! Úgy van,! a szélső baloldalon) elmennek szolgálatba oda legnagyobb részben, a hol iparágukat teljesen elfelejtik, mert rna már iparosnak nem érdemes lenni, hanem inkább érdemes egypár krajezárért szolgálni, mint önálló iparosnak lenni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez tény, t. ház, ez a helyzet, ezen nem változtat senki. És ezt az állapotot nem innen, a budapesti palotasorok közül kell megnézni, hanem meg kell nézni az iparosvárosokat, meg kell nézni a falvakat, a hol az általam jelzett nyomorúságnak visszataszító képeivel fogunk találkozni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem segítünk mi ezen, akármit beszélünk, akármikónt fejlesztjük az ipart, mert ha nem képesítjük iparosainkat arra, hogy legyen piaczuk, a hol készítményeiket eladhatják, ha nincs érzésünk az iránt, hogy módot nyújtsunk neki arra, hogy azokat értékesíteni is tudják, bizony ezeken a kisiparosokon nem lesz segítve soha. Egyetlen egy van, az általunk rég hangsúlyozott önálló vámterület, melyért most is lelkesen küzdünk. (Igaz! Úgy van! a szélső baldalon). Míg az önálló vámterület be nincs hozva, míg a magyarországi iparosoknak készítményeit nem védjük meg azon vámmal, melyet a külföldi iparterményekre A^etünk, addig a magyar iparból soha sem lesz semmi, a magyar ipar belefúl a saját zsírjába, elpusztul önmagában. [Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! A jelen törvényjavaslatnak azokon kivűl, a, melyeket már elmondottam, vannak még egyéb sarkalatos hibái. Először is helytelen volt e kórdóst az ipartörvény keretében megoldani. Mindazon kérdéseket, a melyek hasonló természetűek, a vándoripar, a házalás, a kereskedelmi utazók részéről való megrendelés-gyűjtés és elfogadás kérdéseit, egy önálló és külön törvényjavaslatban kellett volna kidolgozni. Tessék csak elmenni a vidéki városokba, tessék csak megnézni a vendéglőket és szállodákat. A kapun nem lehet behatolni a sok ládától, a melyek az idegen utazók holmijait, árúit tartalmazzák. Tartozom kijelenteni, hogy ez a kisebb veszedelem, a mely az országot fenyegeti. A nagyabb, t. képviselőház, az u. n. biztosítási ügynököknek lelketlen üzelmei, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) a melyeket az egész országban a, legielkiismeretlenebbül ós igazán eléggé el nem Ítélhető módon gyakorolnak. Tessék megnézni - tisztelet az egyik vagy másik társulatnak, mely kivétel, — hogy túlnyomó részben minő elemekből sorakoznak ezek az ú. n, biztosítási ügynökök ? Elcsapott tisztviselők, végzett földbirtokosok, kétes exisztencziák, a kiknek már természetükben van félrevezetni a becsületes és jóhiszemű embert, becsapni és odadobni áldozatul őt, vagyonát ós családját. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Számtalan eset áll rendelkezésemre, midőn jómódú parasztok, földmíves gazdák, iparosok és családjaik sírva néztek utána, hogy felültek azoknak a szép szavaknak, a melyeket az a kétes exisztencziájú ügynök beléjük beszélt és a melynek később áldozatai lettek. Polónyi Géza: A kúria pedig még segítségére megy ezeknek az ágenseknek! Barabás Béla: A bíróságok kötve vannak a formához, talán kevésbbé is segíthetnek, mert nem áll módjukban segíteni. Hanem itt van a törvényhozás, szedje össze a kormány ezeket a foglalkozásokat mind és egy önálló, külön törvényjavaslatban állítsa, ide elénk, hogy fékezze ezeket az üzelmeket! Hiszen maguknak a tisztességes ügynököknek is érdekükben áll, hogy egyes kétes exisztencziák ne éljenek vissza evvel a foglalkozással. Elismerem, hogy erre a foglalkozásra is szükség van, de meg kell maradnia a tisztesség korlátai közt, hogy ne tegyen tönkre egész famíliákat és exisztencziákat! Először is tehát az lett volna szükséges, hogy ez a kérdés együttesen oldassók meg a rokon kérdésekkel. Hibáztatnom kell, t. képviselőház, — a mint már említettem — hogy a jelen törvényjavaslat az ipartörvóny egyik szakasza módosításának keretében mozog. Miért? A magyar ipartörvónj*, t. képviselőház, csakis magyar iparosokról és csakis azokról beszélhet, a kiknek Ma,gya,rországon iparengedélyük van s itt ipart űznek. Arra ez a törvényjavaslat jó, hogy a magyar iparos egyik telep helyéről ne mehessen a másik ipartelep helyére megrendeléseket gyűjteni. De arra, hogy ez kötelező legyen a külföldi kereskedelmi utazókra, és megrendeléseket gyűjtő egyénekre nélkül, hogy ezt határozottan ki is fejezné, arra ez a törvényjavaslat nem alkalmas. Mert ebben egy szóval sincs megemlítve az, hogy ez a külföldi kereskedőkre, külföldi iparosokra is érvényes. De nem is lehet megemlítve, mert hiszen az ipartörvény kizárólag a hazai iparosokkal szemben kötelező. Ezt a törvényjavaslatot véglegesen csak azon esetben fogadom el, ha úgy, miként Ausztriában, nálunk is fel lesz véve e törvényjavaslat egyik §-ának végén, — pártállásomnál fogva ós pártom megbízásánál fogva is óhajtom ezt, — hogy a külföldi kereskedelmi iTtazóknak a megrendelések
