Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-593

5í>2. országos ülés 1900. október 12-én, pénteken. 57 arra, hogy én a jelentést a közgazdasági bizottság nevében terjesztettem be és javasoltam, hogy kinyomassék ós szétosztassák, a mint az minden időben történni szokott, hogy annak idejében a kellő intézkedések megtétessenek, mint közgazdasági előadó megbízatást abszolúte nem nyertem. Hogyan történt az igazságügyi bizottsághoz utasítás? Ez egyszerűen időkímélés szempontjából történt. Miután a ház a törvényjavaslat tárgyalásához idő hiányából hozzá nem jutott, nehogy abba a helyzetbe jöjjünk, — miután a miniszter úr már a közgazdasági bizottsági tárgyalás során velünk együtt észrevette, hogy jogi vonatkozások szempontjából az igazságügyi bizottsághoz is kell utasítani a törvényjavaslatot, — hogy azután kelljen itt tárgyalni és azután ismét levenni a napirendről ós úgy utasítani a háztól az igazságügyibizottsághoz, tehát időkimólés szempontjából kérte a miniszter úr, hogy tessék az igazságügyi bizottsághoz is utasítani a törvényjavaslatot. Az igazságügyi bizottság a közgazdasági bizottság jelentése alapján foglalkozott a törvényjavaslattal és azután épúgy történt az eljárás, mint történt volna, ha nem lett volna időközi különbség a két bizottsághoz utasításban, hanem ha úgy történt volna, mint a mikor kéri a miniszter a törvényjavaslat beterjesztése alkalmából, hogy utasíttassék két bizottsághoz. A tényállás tehát teljesen ugyanaz, minthogyha egyidejűleg törtónt volna a törvényjavaslatnak a. két bizottsághoz utasítása. A kérdés most már az, hogy ha egy törvényjavaslat két bizottsághoz utasíttatik, melyik bizottság előadója van jogosítva* a törvényjavaslatot a házban képviselni? Ez pedig teljesen eldöntött kérdés. Vagy megegyezett a két bizottság abban, hogy az egyik bizottság előadója képviselje a törvényjavaslatot a házban és akkor el van intézve a dolog, vagy nem egyezett meg, és akkor mind a kettő képviseli. Én tehát ma is, mint e törvényjavaslat előadója szerepelek e házban és teljesen közönbös dolog, akár ón ülök itt és Matuska Péter képviselő úr ott. akár Matuska Péter képviselő úr ül itt ós én ott. Ez a tényállás. (Helyeslés jobb felöl. Ellenmondások a szélső baloldalon.) Elnök: A felszólalás vita tárgyát nem képezvén, áttérünk a tárgyra. Matuska Péter, az igazságügyi bizottságelőadója: T. képviselőház! (Halljuk!) Bocsánatot kérek, hogy tegnap akadályozva voltam a megjelenésben . . . Hentaller Lajos: Tehát nem ott ült, a hol most Rosenberg! Matuska Péter előadó: Útról jöttem meg az éjjel. Miután külföldön voltam, nem érteKÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXX. .KÖTET. sülhettem arról, hogy ez a javaslat már most napirendre kerül. Azokhoz, a miket Rosenberg Gyula t. barátom előadott, csak annyit vagyok bátor még hozzátenni, hogy az igazságügyi bizottság tényleg őt is, mint a közgazdasági bizottság előadóját meghívta ezen javaslat tárgyalására, és hogy az ő jelenlétében és az ő hozzájárulásával is történtek módosítások és ő ott a közgazdasági bizottságot képviselte. (Zaj a szélső baloldalon ) A mi már most magát a tárgyát, az ügy érdemét illeti, teljesen egyetértek mindazzal, a mit Rosenberg Gyula t. képviselő úr általánosságban a törvényjavaslatra nézve tegnap előadott. Teljesen egyetértek azzal az állásponttal, a melyet a közgazdasági bizottság elfoglalt és a melyet az igazságügyi bizottság is magáévá, tett, hogy tudniillik ezen törvényjavaslat közgazdasági szempontból egy szükséget pótol, hogy ez a törvényjavaslat nálunk az ipar emelésére nagyon szükséges, és hogy attól minden tekintetben jó eredményt várhatunk. Az igazságügyi bizottság lényegesebb eltéréseket eszközölt azon a javaslaton, melyet a közgazdasági bizottság állapított volt meg. Nevezetesen az első szakasznál az a lényeges eltérés történt a közgazdasági bizottság megállapodásától, hogy az igazságügyi bizottság kimondotta, hogy a fogyasztó kórelmére a megrendelés egyenesen történhessék meg akár az illető iparosnál, akár annak megbízottjánál. Mert a törvény szellemével egyáltalában nem ellenkezik az. ha a fogyasztó bármiféle dolgot a maga részére egyenesen akar megrendelni, hogy azt egyenes úton az illető iparosnál, illetőleg megbízottjánál tehesse. A 2. §-nál az az intézkedés vétetett fel az igazságügyi bizottságáltál, hogy az irodalmi és művészeti termékek gyűjtése ne essék ezen törvény tilalma alá. Mert igen jól tudjuk, t. ház, hogy nálunk az irodalmi termékek terjesztése mennyire fontos, hogy az irodalmi termékek kiadói csak ily gyűjtések által juthatnak előfizetőkhöz, és így ezt, mint új szakaszt, az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatba felvette. ( Helyeslés jobbfelöl.) A harmadik lényeges módosítás a büntetőjogi szankczióra nézve történt. A közgazdasági bizottság ugyanis maga statuálta azt, hogy ezen törvény áthágása kihágásnak minősíttessék ; a büntetés kiszabásánál azonban csak odáig ment, hogy 20 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbirsággal sujtassék az illető kihágás. Ezt az igazságügyi bizottság kevésnek tartotta, különös tekintettel arra, hog}' a pénzbírság esetleg igen kevés esetben volna behajtható. Kimondta tehát, hogy szabadság8