Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-593
58 593. országos ülés 1900. október 12-én, pénteken. vesztés büntetéssel is sújtathassák a kihágás, még pedig a 4. §-ban foglalt intézkedéshez képest egy hónapig terjedhető elzárással, sőt ismétlés esetében esetleg a gyűjtések mindenkori eltiltásával is. (Helyeslés.) Ezeket a lényegesebb eltéréseket szövegezte a bizottság a t. képviselőházhoz benyújtott törvényjavaslatban és ezeket ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) Buzáth Ferencz jegyző: Barabás Béla! (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Barabás Béla: T. képviselőház! (Halljuk! a szélső baloldalon.) A tegnap felvetett inczidens most még inkább nincs tisztázva, most még inkább kell vele foglalkozni, mert alaposan és lényegesen félreértették tegnapi felszólalásomat. Nem az a kérdés, — ós nem vitatkozom a felett, én az alakiságokhoz nem nagyon ragaszkodom, bár itt ragaszkodni kell hozzájuk, személyileg azonban ezt nem teszem, — mondom, nem az a kérdés, ki az előadó, ki melyik bizottságnak az előadója. Az a lényeges kérdés ezúttal, hogy két bizottságnak két különböző és egymással homlokegyenest ellenkező javaslata van ezidőszerint a képviselőház előtt eldöntés végett. Az egyik a közgazdasági bizottságé, a. melynek javaslatát Rosenberg Gyula igen tisztelt képviselő úr volt szives képviselni. Nem hiszem, hogy Rosenberg Gyula t. képviselő úr a közgazdasági bizottságtól felhatalmazást kapott volna arra, hogy más felfogást és véleményt képviseljen, mint a melyet a közgazdasági bizottság a maga jelentésében itt előad. Mit adott elő a közgazdasági bizottság az ő jelentésében? Azt adta elő. hogy a bizottság a törvényjavaslatot, tudniillik azt, a melyet a miniszter úr előterjesztett, általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlja a t. háznak. Ez most itt fekszik, ez az egyik javaslat, a mely felett a- háznak döntenie kell. Nincsen semmi tudomásom arról, az előadó úr sem nyilatkozott abban az értelemben, hogy a közgazdasági bizottság megváltoztatta, volna véleményét az ő hatáskörében, ülésében, vagyis, hogy a közgazdasági bizottság hozzájárult volna az igazságügyi bizottság által tett módosításokhoz. Ezek a módosítások ugyanis nagyon lényegesek. Elhiszem, hogy a közgazdasági bizottságnak nincs jussa beleszólni abba, hogy miféle jogászi módosítások tétetnek a javaslaton. De az igazságügyi bizottság épen a közgazdasági kérdés keretébe vágó módosításokat is hozott javaslatba. Rosenberg Gyula: Melyiket? Barabás Béla: Példáid' azt, a mely vonatkozik a levélbeli megkeresésre. Ez nem jogászi dolog; az a közgazdasági keretbe tartozik, vájjon levélbeli megkeresésre mehet-e az ügynök megrendelések gj-űjtósóre. Lényeges kérdés volt ez azért, mert az érdekeltek leginkább ebben az irányban indítottak mozgalmat, ez iránt kérvényeztek, ez iránt keresték meg a képviselőket és az iránt működtek a hírlapokban is, hogy ez a közgazdasági kérdés megoldassék, A mi igaz, az igaz. A mi tény, az tény. Ezen nem változtathat sem Rosenberg képviselő úr, sem én. Tény, hogy mostanig a közgazdasági bizottság nem nyilatkozott arra vonatkozólag, vájjon hozzájárúl-e az igazságügyi bizottság álláspontjához ? Mert Rosenberg Gyula képviselő úr ily nyilatkozatát bizottsági nyilatkozatnak nem veszem, vagy ha annak venném, azt kellene mondanom, hogy túllépte hatáskörét és megbízatásának keretén túl járt el. Nem akarom feszegetni a dolgot, de konstatálni akarom, hogy mily zavarban van most a t. képviselőház arra nézve, hogy mely felfogáshoz csatlakozzék. Elég az, hogy az osztályokat lejárattuk, hogy az osztályoknak már alig van jelentőségük; (Igaz! hgy van! a szélső baloldalon.) meg vannak ugyan alkotva, de teendőjük semmi; nem akarom elérni, hogy ilyféle következetlenségekkel a bizottságok értéke még jobban lejárattassók, mert tisztelettel viseltetem a bizottsági tárgyalások iránt, magam is részt veszek bennük; a bizottságokban a meggyőződós, a felfogás szabadon megnyilatkozik ós alkalmuk van a bizottsági tagoknak, hogy felfogásukat és meggyőződésüket érvényesítsék. Azért tehát az ily dolgokkal ne blamirozzuk a bizottságok eljárását és működését. Ezeknek előrebocsátása után engedjék meg, hogy áttérjek nem a közgazdasági bizottság jelentésére, — azt úgy tekintem, mintha nem is léteznék, — hanem arra a jelentésre, a melyet az igazságügyi bizottságnak igen tisztelt előadója terjesztett elő. És itt megint Rosenberg Gyula igen tisztelt képviselőtársam beszédével kell foglalkoznom, a melyet ő tegnap igen szépen elmondott, hangsúlyozva egy passzust, a mely az én fülemnek nagyon jól esett. Ez az volt, hogy ha valahol, úgy Magyarországon szükséges hathatósan védeni ós istápolni a magyar ipart a külföldi kereskedelmi ügynökökkel való elárasztással szemben. Igen hefyesen nyilatkozott, nagyon szeretem is, hogy így nyilatkozott és igen helyes a miniszter úrnak azon indokolása is, a melylyel a törvényjavaslatot elénk terjesztette. Azonban a vészt, a bajt, a szerencsétlenséget kiabálni nem elég, annak le kell húzni a logikáját, le kell vonni a következtetést ós a vésznek, bajnak, szerencsétlenségnek megfelelő orvoslást kell keresni.
