Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-592

52 692. országos ülés 1000, házban, hogy bármilyen bizottság úgy tekin­tessék, mintha, joga volna képviselőket kikül­deni más bizottságba. Megbízását Rosenberg Gyula, képviselő úr, mint a közgazdasági bizott­ság tagja, arra kapta, hogy referálja a javaslatot a házban, referálja azt az álláspontot, a melyet ezzel a törvényjavaslattal szemben a közgazda­sági bizottság elfoglal. De nem kapott semmi­féle megbízást ós semmiféle bizottság nem adhat megbízást semmiféle képviselőnek arra, hogy egy másik bizottságban, mint egy bizott­ságnak, qua jogi személynek képviselője meg­jelenjék és ő önmaga hozzájáruljon olyan válto­zásokhoz, a, melyekről az őt kiküldött bizottság nem tud. Ez egy olyan abszurd tantétel, — hogy tudniillik az egyik bizottság referense a másik bizottság álláspontját nemcsak a házban kép­viselje, hanem joga legyen ahhoz, hogy egy más bizottság álláspontjához hozzájáruljon. — ez olyan abszurd álláspont, a melyet kifejteni lehet, de melyet a ház nem fogadhat el. Ezen álláspont ellen tiltakoznom kell, mert hisz akkor irrelevánssá válhatik minden bizott­ság működése, mert azt, a mit az egyik bizott­ság határoz, holnap a referens a másik bizott­ságban önkényűleg megváltoztathatja, mint a bizottság képviselője hozzájárulván az ott tett változtatásokhoz. (Úyy van! balról.) Szórói-szóra ezt fejtette ki Rosenberg Gyula képviselő úr, mint előadó. Ez ellen határozottan tiltakoznom kell. De eltekintve ettől a tantételtől, a, mely alapjában hamis, kétségtelen még az, hogy mikor az igazságügyi bizottság meghozta, hatá­rozatait, -— én magam mint hallgató jelen voltam, — akkor Matuska Pétert bízta meg, hogy álláspontját a házban előadja. Ö el is fogadta ezt a tisztséget. Hogy aztán Matuska Péterből bog}' lett itt Rosenberg Gyula, azt nem tudom, de tény, hogy ez a csere határo­zottan csorbítja annak a bizottságnak jogkörét, a mely semmi esetre sem Rosenberg Gyula által akarta előadva- látni az ő álláspontját, a mely ellentétes a közgazdasági bizottságéval, hanem Matuska Péter által. Ennél fogva, kérem, hogy miután ehhez a kérdéshez hozzá akarunk szólni, méltóztas­sék dönteni és kimondani, hogy ki a referens. Azonkívül kérem az elnök urat ós a házat is, mondja ki. hogy az az álláspont, melyet itt Rosenberg Gyula képviselő úr elfoglalt s melyből preczedens is alakítható, minthogy a gyorsírói jegyzetekben fel lesz jegyezve, hogy tudniillik bárki az egyik bizottságot a másikban kép­viselheti, alapjában hamis és meg nem állhat! Barabás Béla: T. ház! A házszabályok czímén akarok ón is felszólalni és támogatni eddigi álláspontomat. Itt ugyanis két bízott-* tóher 11-éii, csütörtökön. ságnak van a jelentése, a melyek egymással homlokegyenest ellenkeznek. A közgazdasági bizottságnak jelentése kelt május 7-én, az igazságügyi bizottságnak jelentése kelt június 18-án. A közgazdasági bizottság jelentése egész határozottan megmondja, hogy a miniszter úr által előterjesztett törvényjavaslatot úgy, a mint van, elfogadásra ajánlja. Kérdem most Rosenberg Gyula előadó úrtól, ki bízta meg őt azzal, hogy a bizottság illési határozatával szemben most itt máskép beszéljen, mint a köz­gazdasági bizottság azt határozta? Addig e kérdés itt nem tárgyalható, a míg a közgazda­sági bizottság az ő jelentését semmisnek nem nyilvánítja ós határozatot nem hoz arra vonat­kozólag, hogy hozzájárul az igazságügyi bizott­ság határozatához. Mert két ellentétes bizott­sági javaslattal szemben a kezünk meg van kötve és addig egyáltalában nem tárgyalhatunk, a, míg ezt, elsősorban tisztába nem hozzuk. Major Ferencz: T. képviselőház! Nagyon röviden akarom a t. ház figyelmét igénybe venni. Tiszta és világos a helyzet. Akkor, a mikor Rosenberg Gyula t. képviselő úr, mint a közgazdasági bizottság egyik előadója hozzá­járult a közgazdasági bizottság határozatához, ő semmiféle mandátumot nem nyerhetett egy sokkal később megtartott ülésre nézve, a mely­ről ő nem is tudhatta, hogy mi fog határozni. Nem kaphatott tehát mandátumot a tekintet­ben, hogy a saját bizottsága megkérdezése nélkül az igazságügyi, bizottság határozatát quazi szankczionálja és azt itt a képviselőházban képviselhesse. Ez képtelenség és mint ilyet visszautasítom, és indítványozom, hogy a t. ház addig íügeszsze fel a tárgyalást, a míg Matuska Péter t. képviselő úr meg nem érkezik. (He­lyeslés a baloldalon. Hosszantartó zaj. Elnök csenget) Rosenberg Gyula előadó: T. képviselő­ház ! A Pichler Győző t. képviselő úr által elmondottakkal szemben csak egy körülményre vagyok bátor hivatkozni, és ez az, hogy ezen háznak, nemcsak azon idő óta, mióta én va­gyok képviselő, a mi vajmi rövid idő, hanem tudomásom szerint mindig - s a ház régi tagjai tanúságot fognak tehetni e mellett — az volt a gyakorlat, hogyha egy törvény­javaslat két bizottsághoz lett utasítva, az egyik bizottságnál meg lett az előadó választva, és a midőn a törvényjavaslat aztán a másik bi­zottsághoz került, akkor az illető előadó annak a másik bizottságnak ülésein szintén részt vett a saját bizottsága megbízásából. Hivatkozom a ház bármely tagjára, a ki mint bizottsági előadó szerepelt, hogy a képviselőháznak nem az volt-e állandó gyakorlata, hogy az illető bizottsági előadó a tárgyalásokon való rószt­vótel alkalmával az általa képviselt bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom