Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-592

44 592- országos ülés 1900. < kezelésében ós gyakorolja az intézkedéssel járó jogokat még azon esetben is, ha egy vagy más okból a birtokos ezt czélszerünek nem látná. Nem akarok a -részletekbe bocsátkozni, de azt hiszem, nagyon szembeötlő dolog, hogy sokszor lehet olyan a személyes viszony a felmondott felek között, a mely mind a két fél érdekében csak óhajtandóvá teszi a személyes érintkezésnek, a szolgálati viszonynak mielőbbi megszűnését. Ennélfogva bátor volnék javasolni, hogy a 15. §. részére a következő kiegészítés tétessék ('okossá): > Ha a birtokos a felmondás közlése után a gazdatisztet a felmondási időre eső minden járandóságra nézve kielégíti, vele a szerződést a felmondási idő előtt is megszüntetheti. A lakásból való kiköltözésre azonban a gazdatisztnek 30 napi határidő hagyandó.* Gondolom, ezen utolsó mondatnak külön indokolása felesleges. (Helyeslés.) \Bernát Béla előadó: T. képviselőház! Miután a gazdatiszt helyzete ezáltal rosszabbodni nem fog, mert minden igényére nézve kielégítést nyer, én a magam részéről a beadott módosítást elfogadásra ajánlom. Buzáth Ferencz jegyző: Polónyi Géza! i Polónyi Géza: T. ház! Én teljesen osztomVazt az intencziót, mely ezen módosításban foglaltatik; az igazságügyi bizottságban ezen eszmét tárgyaltuk. Csak még egy nüance-ot kell tisztába hozni az intenczió tekintetében, tudniillik, hogy méltóztassék belevenni a módosításba, hogy habár a lakásból csak 30 nap alatt kell eltávoznia a gazdatisztnek, a kinek negyedévi, félévi vagy egész évi felmondás van kikötve, de azért neki a lakbér tekintetében kompenzácziót kell adni az egész felmondási időre. Ezt szükséges kiemelni, nehogy e tekintetben félreértés legyen, mert azon szöveg szerint, a melyet elő méltóztatott terjeszteni a t. képviselő úr, könnyen oda magyarázhatnák, hogy neki ez esetben többé lakbér nem jár. Azt hiszem, a t. képviselő úrnak is azazintencziója, hogy azért az egész felmondási időre a lakásra nézve a gazdatisztet kompenzálni kell. (Úgy van! Úgy van! jobbról.) Ha az értelmezés tekintetében nincsen véleményeltérés, akkor magam is ajánlom a módosítás elfogadását. űjarányi Ignácz földművelésügyi miniszter: Gróf Tisza István képviselő úr módosítása azt czélozza, hogy mikor már egy tarthatatlan viszony áll be, a melynek sok képzelhető esete van a birtokos és a gazdatiszt között és, a birtokos nem akarja igénybe venni azt a szolgálatot, a mely őt megilleti, de'megakarja mindazt adni, a mi a felmondási időre a gazdatisztetnek jár, hogy ez tóber 11-én, csütörtökön. esetben lehetséges legyen egy megoldás. Azt hiszem, az intenczió helyességéhez szó nem fér. (Helyeslés.) Természetesen máskép nem is magyarázhatom a módosítást, mint úgy, hogy a gazdatiszt minden néven nevezendő illetményét megkapja, e szerint megkapja azt a lakbérértóket is, a mely az egész felmondási időre jár. Kérem méltóztassék a módosítást elfogadni. Buzáth Ferencz jegyző (olvassa a módosítványt. Helyeslés.) iRátkay Lászlő: Egy kiegészítést kívánok javaWiii gróf Tisza István képviselő úr módosításához. Tudniillik ezen szavak után: »minden járandóságára nézve«, még e három szót kérném hozzátétetni: »tehát a lakbérre nézve is-'. Kérem a t. házat, méltóztassék ezzel a kiegészítéssel elíogadni a gróf Tisza István t. képviselő úr módosítványát. (Helyeslés,) Elnök: A képviselő úr a gróf Tisza István t. képviselő úrnak módosítványát elfogadja három szónak a beszúrásával. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a 15. §-t a gróf Tisza István képviselő ún-módosítványával, azon szavakkal megtoldva,, a melyeket Rátkay László képviselő úr ajánlott? (Elfogadjuk!) Tehát a 15. §. a gróf Tisza István képviselő úr módosítványával, pótolva azon szavakkal, melyeket Rátkay László képviselő úr ajánlott, elfogadtatik. Nyegre László jegyző (olvassa a 16. §-t). Buzáth Ferencz jegyző: Makfalvay Géza! iMakfalvay Géza: T. ház! Valamint a 4. §W"'a gazdatiszt érdekében nem tartottam kielégítőnek, xígy a 16. §-t a birtokos érdekében nem tartom kielégítőnek. Mert a 16. §. f) pontja azt mondja, hogy a gazdatiszt a szolgálatból azonnal elbocsátható, ha a birtokosnak szándékosan kárt okoz. Ez helyes. Azonban a legritkább esetekben történik az, hogy a gazdatiszt a birtokosnak szándékosan okoz kárt; rendszerint a nagy károsodás hanyagságból, vagy mulasztásból ered, például ha a gazdatiszt nem aratja le a repczót a kellő időben s ekkor az egész repczetermés kipörög, vagy ha meg van bizva, hogy jég ellen biztosítson és elmulasztja a biztosítást, vagy ha valamely állati járvány van, és a gazdatiszt annak elfojtására nem teszi meg a szükséges óvó intézkedéseket és az egész állatállomány elragályosodik, vagy elhull. Hiszen épen mulasztás által okoztatnak a legnagyobb károk. Azt hiszem, az ilyen gazdatiszt rászolgál arra, hogy a birtokos elbocsássa. Hiszen minden egyes eset úgy is birói megítélés tárgyává lesz; tehát ha valaki haszontalanságért akarná elbocsátani a gazdatisztjét, természetesen nem fogja a bíróság az elbocsátást megítélni.