Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-610

394 <m>- «rszágos tiJós 1900. annyira kellett felelnem, szükségesnek tartot­tam volna evvel is foglalkozni. De a. t. kép­viselő úr ennek nagy fontosságot tuladonít. Nohát felelek rá. Semmit sem bizonyít ezzel a t- képviselő úr, inert azt a tételt állítottam fel, hogy az uralkodóháznak úgynevezett házi statútumaiban nem foglaltathatik és nem is foglaltatik semmi olyan, a- mi az ország köz­jogi törvényeive] ellentétben áll. (Iga?:! Ügy van! a jobboldalon.) Tehát addig, míg előtör ­vénye volt az országnak, hogy a nádor a gyám, addig, míg a törvény így állott fenn. in agától értetődik, hogy ezen törvény érvénye áll, nem pedig a házszabályoknak arra vonatkozó része, a mely ezen törvónynyel szemben nem órvé­n}TBsalt volna. Rakovszky István: De Ausztriában igen! Széll Kálmán miniszterelnök: Ez a kö­rülmény nem változtat a dolgon, inert az ural­kodó ugyanazonosságát a gyám kérdése ab­szolúte nem érinti. Bocsánatot kérek, abból azt következtetni, a mit, a képviselő úr mond, hogy abból zavar állhat be a, trónöröklósben, hogy ki a gyám itten és ki a gyám ottan, nem lehet. Egyébiránt ma már a kérdés azonos e tekintetben is. inert a nádor-törvény, a mint méltóztatnak tudni, a, nádori méltóságra nézve miké]) intézkedett és így ebből ma, épensóggel semmi se következik. (Zajos ellenmondásol" a bal­oldalon. Felkiáltások: Nincs eltörölve!) A nádori méltóságra nézve a törvényben igenis kijelentetett, bog)- az fel van függesztve. Rakovszky István: De nincs eltörölve! Széll Kálmán miniszterelnök: Úgy értem én is, a, mint. a törvény mondja, a mint a törvény a nádori méltóság felfüggesztésére vo­natkozólag rendelkezik. Rakovszky István: Ez helyes! Széll Kálmán miniszterelnök: A másik — azt mondja a. képviselő úr — az, hogy elő­állhat az a különös eset, hogy mi lesz akkor Ausztriában, ha, protestáns lesz a magyar király, vagy megfordítva, mert mind a, kettő előállhat. (Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) Hát maradjunk a mellett, mi lesz akkor az azonos­ságból, a kinek az 1728 : II. törvényezikk 7. §-ának rendelete értelmében római katholikus­nak kell lenni. Úgy látom, hogy ilyen bőven kell magyaráznom a dolgot a, képviselő urak­nak, hogy lássák, hogy követein az ő eszme­menetüket, pedig hisz az nem olyan nehéz. Hogy mi lesz akkor Ausztriában? Hát, t. kép­viselőház, bizonyít ez valamit akkor, a mikor Ausztriában is fennáll ugyanaz a szabály, hogy az uralkodónak római katholikusnak kell lennie ? Ez akkor bizonyítana valamit, ha a t. kép­viselő urak azt tudnák bizonyítani, hogy Ausz­triában nem így van. (Helyeslés jobbról. Mozgás november 13-án, kedden, a baloldalon.) De, t. ház, ez Ausztriában is így van, mert, a mint utolsó beszédemben kifej­tettem, az archidux minősítéséhez mindaz tar­tozik a domus Austriacában ós Ausztriában, a melyet a századok folytán kifejlődött és bevett gyakorlat ós obszervanczia megállapított. Bizo­nyítottam, hogy Ferdinánd császár végrende­letében benne van ez is, — felolvastam a vég­rendeletet, — benne volt minden, Ausztriában föltétlenül érvényes házi statútum ós gyakorlat­ban ez az ellentét ós az az összeütközés egy­általán nem kójjzelhető ós elő nem állhat, és az uralkodóház ugyanazonosságára nézve, a melyet az 1723-iki törvény megállapít, s a melyet az 1867 : XII. törvényezikk átvett s arra hivatkozókig megerősített, egyáltalán za­varnak, kételynek, vagy általában semmiféle eltérésnek bekövetkezni nem lehet. Áttérek már most arra, a, miért tulaj don­kép felszólaltam. A t. képviselő úr megformulá­zott egy vádat és ez az, a mit nem fogad­hattam hallgatással. Ez a vád az, hogy hamis lobogó alatt hoztam be ezt a, módosítványt és ez a módosítvány tulaj donképen zavart csinál; elfogadja ugyan azt, a mit a néppárt akar. de olyan módon, a mely a kérdést homályban hagyja. Én azt hiszem ; ennek ellen­kezője igaz, megfordítva áll a dolog. (Úgy van! jobbról) Ha már hamis lobogóról beszól a kép­viselő úr, jutna eszébe a képviselő úrnak, hogy talán én mondhatnám inkább a képviselő urakra visszafordítva. Rakovszky István: Megmondottuk! Széll Kálmán miniszterelnök: Mert hi­szen abba a, javaslatba nem azt vették bele önök, t. képviselő urak, a mi önöknek kitalá­lása, önöknek eszméje, hanem belevették azt, a mit benn találtak az igazságügyi bizottság jelentésében. (Úgy van! jobb felöl) Rakovszky István: Megmondottuk! Széll Kálmán miniszterelnök: De hát akkor ne mondják, hogy hamis lobogó alatt evezek. A t. képviselő urnak nincs joga ezt reám mondani. Egyszer már megmondottam, megmondom újból, miért? Nincs egyszerűen azért, mint most magát kifejezte, — akár kartel, akár nem kartel, — nem egy bizonyos helyre akarta beletenni azt a módosítást, mint a hogy ón akarom beletenni az enyémet, ha­nem a t. képviselő úr a törvényezikket egye­nesen el akarta, vetni, mert a törvényezikk egy mondatból áll, abból a mondatból, hogy kijelentetik, hogy a főherczeg nyilatkozata az 1728 : I. ós H. törvónyczikkel egyezőnek talál­tatott. Ezt az egész mondatot a t. képviselő úr ki akarta, hagyni, tehát ki akrta hagyni a törvényjavaslatnak egész szövegét ós egész sorozatát. Ha valaki egy módosítással a törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom