Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-591
591. országos filé* 19(10. október 10-én, szerdán. 3] latban rejlő bizonytalanság igen sok kellemetlenségnek, visszásságnak és pernek lehet a forrássá, sőt a gazdatisztekre vonatkozólag sokszor végzetessé is válhatik. (Úgy van! balfélöl.) Igen fontosnak tartom, hogy töröltessék a szokásra való hivatkozás ott, a hol a gazdatiszti kompete ncziák miképeni elbírálásáról van szó. A birtokosnak ós a gazdatiszteknek kölcsönösen tudniok kell egymás iránt való kötelezettségeiket ópúgy, mint jogaikat. Bizonytalanságnak utat hagyni a törvényjavaslatban nem szabad. Csakis az fogadható el irányadóul a törvény előtt, a mi a kölcsönös szerződésben ben foglaltatik. Már pedig ha egyszer rendezni akarjuk a jogviszonyt a gazdatiszt és a birtokos között, akkor ne ékeljünk bele e javaslatba egy olyan szakaszt, a mely a jogviszonyt zavarosabbá teszi és perlekedésnek tárt kaput nyit. A másik hiányosság a mi szintén megjegyzésre érdemes, a büntetésekre vonatkozik. Teljes mértékben osztozom én is azon felfogásban, hogy sokszor jöhet a gazdatiszt a véletlen által is olyan helyzetbe, a melyek őt állami fegyház, vagy más büntetés leülésére kényszerítik. Én ezt a szakaszt határozottan jobban kívánnám preczizirozni, mert igen sokszor ártatlanul is elveszítheti így egy gazdatiszt otthonát s majdnem ki van zárva esetleg még az is, hogy alkalmazást nyerhessen. Épigy határozottan megszívlelendőnek tartom azt, a mi a honosságra vonatkozik. (Helyeslés balfelöl.) ítészemről nem zárkózhatom el azon követelmény elől, hogy az a gazdatiszt, a ki Magyarországon évek hosszú során át szolgál és él, bizonyos évek eltelte után tartozzék honosság iránti kérelmét bemuíjtani. Ezt én nemcsak móltányosnak, de kötelezőnek tartom a magyar állameszme, a magyar mezőgazdaság és a gazdasági pályára menő magyar fiuk érdekében is. (Helyeslés a baloldalon.) A mi azt illeti, hogy oklevél szerzése engedtessék meg az eddig azzal nem biroknak magánvizsgálat folytán, az elől, ha a különbeni előképzettség megvan, részemről nem zárkóznám el, a menyiben ez jogos követelmény, hogy ha valakinek az ambieziója kívánja és képzettsége is megvan hozzá, ne zárassék el előle az út, hanem gondoskodjék a törvény arról, hogy megszerezhessék bizonyos feltételek mellett az oklevelet. Ezt én méltányos dolognak tartom azon gazdatiszti kar érdekében, mely eddig is dicsérendőén megállta helyét s ezután is meg fogja állani. Ezeket votam bátor megjegyezni a törvényjavaslat általános vitájánál ós abban a reményben, hogy azok, melyeket itt megjegyzésképen felhoztam, mint méltányos követelések a részletes vitánál elfogadást nyernek, a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés balfelöl.) Buzáth Ferencz jegyző: Kossuth Ferencz S Kossuth Ferencz: T. ház! Csak egypár szót kívánok szólni, egyrészt azért, hogy tökéletesen magamóvá tegyem mindazt, a mit Rigó Ferencz t. barátom pártunk nevében elmondott, mósrészt azért, mert szükségesnek vélem, hogy azt a főérvet, melyet ő előadott, határozati javaslat alakjában is a ház elé térjeszszem Ezek folytán vagyok bátor a következő határozati javaslatot előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) »A magánbirtokosnál, illetőleg a 25. §. 3-ik bekezdésében érintett viszonyra nézve, -még pedig úgy a magyar honos-, mint idegen birtokosoknál, továbbá az állami ós a koronabirtokoknál a gazdatiszti állást betöltő egyéneknek magyar honosnak kell lenniök, és a ki nem az. öt év alatt köteles a magyar honosságot megszerezni.^ (Helyeslés balfelöl.) Vagyok bátor még egy másik határozati javaslatot is beterjeszteni. Ezt igen röviden indokolom. Azt hiszem, hogy azok az érvek, melyeket már hallottunk Rigó Ferencztől és Major Ferencztől, közülünk sokakat meggyőztek arról, hogy a törvényjavaslatban csakugyan sok hiány van. (Úgy van! Úgy van! balfélöl.) Mindnyájan elismerjük, hogy a törvényjavaslat igen nagy hézagot pótol s csakugyan jó szándékkal van szerkesztve, de lehetetlen, hogy meg ne akadjunk bizonyos hibáiban ós már magában a magyarságban is, a melylyel ez a törvényjavaslat szerkesztve van. Erre nézve nem akarok hosszadalmas fejtegetésekbe bocsátkozni, csak legyen szabad mindjárt az első szakaszt felolvasnom a magyarsága szempontjából (olvassa) : »Gazdatiszt az, a ki másnak a gazdaságában a gazdasági igazgatás, kezelés vagy ellenőrzés rendszerinti tennivalóinak fizetésért való ellátására legalább egy év tartamára szerződik«. (Derültség a szélső baloldalon.) Itt meg kell jegyeznem, hogy a gazdatiszt néha terményekben is fizettetik^nem pedig csak pénzben, a fizetés szó pedig a magyar nyelv szerint a, pénzben való ellenszolgáltatás fogalmát foglalja magában. Itt tehát a díjazás szót kellene a fizetés helyett használnunk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Továbbá a. magyarság szempontjából nagyon furcsának találom azt a kifejezést is, hogy valaki valamely »állást ellát« ; e helyett azt kellene mondani, hogy valamely foglalkozást teljesít. Mindezt csak példaként hoztam fel a, javaslat magyarságára vonatkozólag, de mindezek iga,zolják, hogy a törvényjavaslat magyarságán valóban javítani kellene, mert az még se válnék a tör-