Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-591

30 691. országos ülés 1900. október 10»én, szerdán. nyerték kikópeztetósüket, hanem, hogy úgy fejezzem ki magamat: az ekeszarva mellett a gyakorlati életben, és habár ezek közül sokan dicsőséget is szereztek a gazdatiszti névnek, mégis én a törvényjavaslatnak ezt az intézkedését, a mely mintegy erkölcsi nyomást gyakorol azokra., a kik a gazdasági pályára lépni óhajtanak, hogy kiképeztetésüket ne a gyakorlati életben, hanem az arra rendelt intézetekben nyerjék, helyeslem, mert ezen intézetekben rendeltetésüknél fogva az eszközök ós módok nagyobb mértékben állanak rendelkezésre, és mert ezáltal a gazdatiszti karban a nagyon is szükséges testületi szellemet fogjuk emelni. Úgy a birtokosra, mint a gazdatiszti karra vonatkozólag igen előnyös intézkedések foglaltatnak a törvényjavaslatban, a melyeket szintén helyeslek, habár nem zárkózom el, t. képviselőház, annak kijelentése elől, hogy nagyon szerettem volna a gazdatiszti fizetésnek legalább a minimumát meghatározva találni ezen törvényjavaslatban. Megnyugtató a törvényjavaslatban azon intézkedés, hogy a gazdatisztet baleset, vagy pedig önhibáján kivűli megbetegedés esetében egészen vagy részben felmenti a gyógyítás költsége alól ós azt a föld tulajdonosára hárítja át. T. ház! Őszintén megvallom, a törvényjavaslatban nagy lelkesedéssel fogadtam volna egyúttal azt az intézkedést is, mely az elaggott és önhibáján kivűl munkaképtelenné vált gazdatisztre vonatkozólag kilátásba helyezte volna a nyugdíjképességet. De másrészt elismerem, hogy ez most nehézségekbe és talán leküzdhetetlen akadályokba ütközik, és így miután a mostani állapottal szemben már a végkielégítés meghatározásában előhaladást látok, a jobb jövő reményében ezidőszerint szintén elfogadom. A gazdatiszt elhalálozása esetére a lakásra vonatkozólag az illető szakasznál óhajtván megtenni észrevételemet, nehogy ismétlésekbe bocsátkozzam, ettől ezennel elállók. Teljesen indokoltnak ós helyesnek tartom a törvényjavaslatnak azon intézkedését, hogy az erkölcsi testületek gazdaságában és az úgynevezett kötött birtokokon megkívánja, megköveteli, hogy okleveles gazdatisztek alkalmaztassanak, mert minden egyes birtokosnak mintegy saját érdekében áll, hogy fokozza, tökéletesítse földje mívelósét, és ha ez kívánatos egyes birtokosnál: elkerülhetetlenül szükséges ez az említett testületek jószágainál, mert. ezek már természetüknél, rendeltetésüknél fogva olyanok, a melyek kizárnak minden kísérletezést és a melyekét meg kell óvni a tudatlanságból származó esetleges káros következményektől. Ha ezen törvényjavaslat törvénynyó válik és életbe lép, nézetem szerint nem lesz elkerülhető bizonyos versenyzés az okleveles ós az oklevéllel nem biró gazdatisztek között. Félek, hogy ez a gazdatisztek között az összetartozás érzete helyett a szétválásra fog vezetni. Ezért ón módot óhajtanék a most alkalmazásban lévő nem okleveles gazdatiszteknek nyújtani arra nézve, hogy azok, a kik a gyakorlatban igen gyakran kitűnnek, hazai intézeteinkben magánvizsga útján megszerezzék maguknak az alaki minősítést, nehogy önhibájukon kívül megvonassanak tőlük azon előnyök és kedvezmények, a melyeket a törvényjavaslat az okleveles gazdatiszteknek kilátásba helyez. Egyébiránt a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Buzáth Ferencz jegyző: Major Ferencz ! Major Ferencz: Csak röviden óhajtok e törvényjavaslathoz szólni, előre is kijelentve, hogy pártom nevében általánosságban elfogadom, azon reményben, hogy a részletekben megtörténnek azok a módosítások, a melyeket úgy magam, mint eiTŐl az oldalról imént szólott t. képviselőtársam kívánatosaknak tartunk. (Helyeslés halfelöl.) A törvényjavaslat régi óhajt elégít ki s szinte megmagyarázhatlan, mily soká késett épen] Magyarországon, a mely elsősorban földmívelési ország, a hol tehát már rég törvényileg szabály ózni kellett volna a birtokosok és a gazdatisztek közötti jogviszonyokat, a mi igen sok kételynek, bizonytalanságnak és pernek vette volna elejét. Nagyon fontos e javaslat elsősorban magára a gazdasági pályára, a melyet eddig úgyszólván az utolsók közé szerettek sorozni s a melyet e törvényjavaslatnak kell felemelni ós megkedveltetni, és olyan erőket vonzani oda, a melyet e pálya igazán megérdemel és meg is kíván: melynek első feltótele e pályán való megélhetés és tekintély biztosítása. Fontos másodsorban ezen törvényjavaslat a gazdálkodás mikéntjére nézve, mert mindenesetre sokkal intenzivebb gazdálkodást várhatnak egy igazán képzett, okleveles gazdatiszti kartól, mely a mostani gazdasági válságnak nem utolsó tényezője. Igen fontos harmadszor a javaslat abból a szempontból, hogy rendezi a gazdatiszt és és a birtokos jogviszonyait. Itt tagadhatatlanul a törvónyj a vaslat előterjesztésében sok a, hézag, melyet a részleteknél pótolni és módosítani kell, mert igen helyesen jegyezte meg erről az oldalról szóló kedves képviselőtársam, hogy az e javas-