Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-591

391. országos ülés 1900. október 10-én, szerdán. 21 A mi a kereskedelmi tárcza bevételeit illeti, miután ezekről megemlékeztem, csak röviden rekapitulálom, hogy a posta és távírda bevétele emelkedik 3,300.000 koronával, a postatakarókpénztáró 274.000 koronával, a magyar királyi államvasutak bevétele 5,214.000 koronával ós a szabadalmi hivatal bevételei 149.000 koronával. A földmívelósügyi tárcza bevételei közül mint nagyobbak, kiemelendők a következők: Az állami erdők bevétele 372.000 koronával, az állategészségügyi ezím bevétele 312.000 koronával, az állattenyésztési bevételek 474.000 koronával emelkednek. Miután a többi tárcza bevétele tekintetében alárendelt jelentőséggel bir, azokkal nem is kívánom a t. képviselőház becses türelmét fárasztani. Összevonva a bevételekről előadottakat, kiderül, hogy rendes bevételeinket emeljük 14,575.754 koronával; miután azonban a rendkívüli bevételek apadnak 18,276.861 koronával, egészben véve 3,701.107 koronával kevesebb bevételt praeminálunk a jövő évre, mint a menynyi a folyó évi költségvetésbe be van illesztve. T. képviselőház! Hátra van, hogy az egész államháztartás jövő évi mérlegét összevonjam. (Halljuk! Halljuk!) Az 1901. évre praeminálunk mint összes kiadást 1,056,546.417 koronát, mint összes bevételt 1,056,582.297 koronát, és így a felesleg 35.880 koronát tesz. Miután pedig nagy súlyt fektetek minden esztendőben arra, hogy a rendes kezelés mérlege maradjon kedvező, vagyis a rendes kiadások és bevételek közti arány ne rosszabbodjék, azért ez alkalommal konstatálom azt, hogy az előttünk fekvő előirányzatban a rendes kiadások és rendes' bevételek úgy állanak egymáshoz, hogy ennek mérlege, vagyis a bevételek feleslege a rendes kezelésben 42,273.893 korona, vagyis megmaradtunk körülbelül ugyanazon színvonalon, a melyen eddig állottunk. Az eddig előadottakban, t. képviselőház, részletesen foglalkoztam azon okokkal, a melyek az egyes kiadások emelkedését előidézik. Ha már most csoportokra összevonom ezen okokat, három okra vezethető viasza a kiadások emelkedése. Az egyik a törvényhozási intézkedés, a másik az üzemek fejlődése, ós a harmadik az adminisztráczió fejlődése. Ebben a költségvetési előirányzatban a kiadások emelkedéséből nem kevesebb, mint 7,611.000 korona olyan többlet, a mely már létező törvények folyományát képezi úgy, hogy e tekintetben nem állott nyitott kérdésként a, pénzügyminiszter előtt, be akarja-e ezen összegeket venni a költségvetésbe, vagy nem, hanem tekintettel a törvények kötelező voltára, azt a 7,611.000 koronát egyszerűen be kellett illeszteni a kiadások közé. Másrészről, ha az üzemekből nagyobb bevételt akarunk kihozni, nagyon természetes, hogy ezeknek kiadásait is fokozni kellett, és hogy összesen 700.000 korona csak az a többlet, a mely az üzemeknél előfordul; mindenesetre azt mutatja, hogy lehetőleg rigoroze jártunk el e tekintetben, mert habár egyes üzemek kiadásai jóval nagyobb összeggel emelkedtek, mint ez a 700.000 korona : más üzemeknél oly jelentékeny redueziókat eszközöltünk, hogy a netto-többlet nem több, mint 700.000 korona. A többletből fenmaradó összeg, mely 4,500.000 koronát tesz, feloszlik a közigazgatás különböző ágai között ós az általános közegészségügynek, igazságszolgáltatásnak, kultúrának, közgazdaságnak stb. emelésére és az ezek folyton fejlődő igényeinek kielégítésére szolgáló többletet képezi. A mi a bevételeket illeti, szintén a legnagyobb óvatossággal jártam el, és vagy a zárszámadásokra támaszkodtam azok preliminálásánál, és pedig lehető mérsékelt összegek ei'ejéig, vagy az üzemek fejlődését vettem számítás alapjául és csak ott emeltem a bevételeket, hol az eddigi eredmények ezt teljesen jogosultnak tüntették fel. Ennek illusztrálása végett csak egy körülményt bátorkodom a t. ház figyelmébe ajánlani, ós ez az, hogy míg a pénzügyi tárcza rendes bevételei, melyek köztudomás szerint bevételeink zömét képezik, az 1899. évi zárszámadás szerint 699 millió koronát eredményeztek, addig a jövő évi költségvetési előirányzatban ugyané czímen csak 687 millió korona bevételt preliminálok, tehát 12 millióval kevesebbet, mint a mennyit ugyanezen czímen a múlt évben az állampénztárba, befolyt, úgy, hogy mindezek alapján bátorkodom azt mondani, hogy valamint az eddigi előirányzatok, úgy ez az előirányzat is, úgy kiadási, mint bevételi részében, a realitás követelményeinek teljesen megfelel, (Helyeslés a jobboldalon.) ós hogy ennek alapján az államháztartás egyensúlya a jövő évre biztosítottnak tekinthető. (Helyeslés a jobboldalon.) T. ház ! Kötelességemből folyik, (Halljuk! Halljuk!) hogy felhasználjam mindjárt ezt az első alkalmat arra, hogy számot adjak a t. háznak azokról az eredményekről, a melyeket az utóbbi időben életbeléptetett új fogyasztási adótörvényeink segélyével elérni sikerűit, (Halljuk! Halljuk !) a mely törvényeket nem rég hozott meg a t. törvényhozás, a melyeket a folyó év elején léptettünk életbe, és a mebyek vonatkoznak egyrészről az átutalási forgalomra Ausztriával és Bosznia-Herczegovinával szemben, másrészről belfogya,sztási adóink reform-