Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-601

COl. országos ülés 1900. któber 31-én, szerdán. 191 megerősített nyilatkozata törvényjavaslat formájában a magyar országgyűlés elé terjesztetett a végett, hogy abban a nyilatkozatban foglalt kijelentések, mint a magyar nemzetet is örökké kötelező törvények, a magyar törvénytárba beiktattassanak, akkor, t. ház, több oldalról... (Zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások : Hol az dőadó?) Olay Lajos: Hol a legifjabb udvari tanácsos? (Zaj! Elnök csenget.) Polczner Jenő : ... mondom, t. ház, akkor több oldalról az a kérdés merült fel, vájjon helyes, okos ós czélszerű dolog-e a felett, az egyedül a királyi család köréből eredő és annak kívánságait tartalmazó nyilatkozat, illetve törvényjavaslat felett tüzeteseilés mélyebbre ható vitába bocsátkozni, a mikor, esetleg az a vita nemcsak a trónörökösre nézve lehetne kellemetlen, hanem az uralkodó családra is. (Zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások : Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat. legyenek szívesek saját szónokukat csendben meghallgatni. (Zaj.) Olay Lajos: Ott kaszinóznak. Mi hallgatjuk ! Elnök: Most is hárman beszélnek. Csendet kérek minden oldalról. (Zaj) Polczner Jenő: Mondom, felmerült az a kérdés, hogy ez a vita az uralkodóház és a nemzet között fennálló szeretetnek, ragaszkodásnak ós bizalomnak összhangját is netán zavarhatná. Azt gondolom, nem tesznek jó szolgálatot sem a nemzetnek, sem az uralkodó családnak azok, a kik a bölcseség, a hazafiság és az alkotmány iránt való tisztelet szempontjait mellőzve, pusztán túlhajtott, oktalan loyalitásból (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) elhallgatják az igazságot, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) csak azért, mert a dolgot kényesnek és olyannak vélik, hogy az ahhoz fűződő jogosult bírálat esetleg nem érinti kellemesen a magas és legmagasabb köröket. (Igaz! Úgy van! a széls'í baloldalon) Ámde, t. ház, épen abból, mert az ügy kényes, származik a nyílt és őszinte bírálatnak elodázhatatlan kötelessége. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hiszen történelmünk gyászos lapjai számos bizonyságát szolgáltatják annak, hogy mily mórhetetlen kárát szenvedte ez a nemzet mindakkor, ha az udvar kegyére való versengésben, túlhajtott ós helytelenül alkalmazott lojalitás hevületében, megfeledkezett a nemzeti jogok megvédelmezésére szükséges óvintézkedések megtételéről. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon,) Mi függetlenségiek, a kiket elhatározásunknál sem a nagyméltóságú miniszter urak kényelme, sem az émelygős loyalitás, sem más egyéb tekintetek nem vezérelnek, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mint csak az, hogy őrt álljunk alkotmánjumk sánczainál, ós hogy visszaverjünk minden oly kísérletet, a mely alkotmányunk és ezen nemzet jogai ellen irányúi, mondom, mi ezen javaslat fölötti súfyos és nehéz aggodalmainkat el nem hallgathatjuk. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ezzel a trónörökösi nyilatkozattal, ezzel a törvényjavaslattal azt akarják a mi törvényeink közé beczikkelyeztetni, hogy az uralkodó családban már ősidőktől fogva fennállónak mondott családi szabály, házirend, Hausgesetz a magyar nemzetre is kötelező, hogy a trónörökös Ferencz Ferdinándnak házassága nem egyenjogú, hanem hogy az afféle balkézre kötött, úgynevezett morganatikus házasság*; és azt akarják törvényeinkbe beiktatni, hogy azok a jogok, azok a tisztségek, czímek, czímerek és előnyök, a melyek őt megilletik, se az ő feleségét, se az ő gyermekeit ne illessék meg, hogy az ő félesége ne lehessen királyné, ós hogy az ő gyermekei a trónöröklésből ki legyenek zárva. Bizony, t. képviselőház, ily dolgokat a mi törvényeink közé beiktatni, beczikkelyezni nem lehet, de nem is szabad. (Úgy van! Helyeslés a szélső baloldalon) Annak a nyilatkozatnak nincsen joga arra, hogy a mi törvénytárunkban helyet foglalhasson, mert az az intézmény, a melyet annak a nyilatkozatnak beczikkelyezósével a mi számunkra teremteni akarnak, a magyar családi joggal, a magyar házassági joggal, alkotmányunkkal és ennek a. nemzetnek törvényes lelkiismeretével homlokegyenest ellenkezik. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezen meggyőződésünkkel, súlyos és nehéz aggodalmunkkal szemben, a törvényjavaslatnak indokolása, de még a miniszterelnök úr is azzal érvel, ós azt akarják velünk elhitetni, hogy ez a nyilatkozat a mi eddigi törvényeinket nem módosítja, hogy az az 1723-iki törvónyczikkekben megállapított trónöröklési rendtől el nem tér, és hogy ez a nyilatkozat lemondásokat nem tartalmaz. Ez az érvelés azonban, t. ház, engemet egyáltalában nem volt képes megnyugtatni, legfőkópen azért, mert a mi törvényeink szerint csak a királyi hitlevél, a, koronázáskor letett eskü, és a trónról való lemondás iktatandó törvénytárunkba., és mert törvényeinkben nincsen semmi olyan rendelkezés, a mely megengedné azt, hogy még egyéb királyi vagy trónörökösi nyilatkozatok is beiktathatok volnának. Már most, t. ház, minthogy az a kérdéses nyilatkozat sem királyi hitlevél, sem koronázási eskü, nyilvánvaló, hogy ha a nyilatkozatot mégis csak be kell czikkefyezni, abban mégis valamely, akár a trónra, akár a koronára vonatkozó lemondásnak kell lennie.