Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-598

598. országos ülés 1900. október 25-én, csütörtökön. 157 Minthogy én úgy vagyok ós a független­ségi és negyvennyolczas párt is úgy van meg­győződve, hogy ezen kórdósben ós ezen kor­mányzati tényben a t. kormány a szigorú alkotmányosságnak megfelelően nem járt el, ezt a jelentést tudomásul nem veszem ós ki­jelentem, hogy a kormánynak ezen tényét hely­telenítjük. (Helyeslés a szélső baloldalon) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A honvédelmi miniszter úr kivan nyilat­kozni. B. Fejérváry Géza honvédelmi minisz­ter: - T. képviselőház! (Halljuk! Ball juh!) Min­denekelőtt tisztelettel meghajlok a t. előttem szóló előtt, tudniilik annyiban, a mennyiben megvallom, hogy nagy megerőltetésébe került, —• és ez látszott is rajta, — hogy ezen táma­dást ellenem intézte. (Derültség és felkiáltások a szélső haloldalon: Miért!?) Amennyiben már az érvelése olyan volt, hogy' látszott, hogy egy kis fáradtságába került ós nem könnyen ment a- dolog. (Derültség.) Miről van itt szó? Azt mondja a t. képviselő úr, hogy a kormány tör­vényes hatáskörét átlépte, törvény- és alkot­mányellenesen alkalmazta a honvédséget; ezt a hibát reparálni nem lehet, ez veszedelmes preczedens stb; Miről van itt szó? A gyakor­latokról. A honvédség résztvett a gyakorla­tokon, hogy valamit tanuljon, hogy a kiképez­tetése, a mennyire lehet, előmozdíttassék. (Fel­kiáltások a szélső baloldalon: Ez nem hiba!) Én azt hiszem, hogy csak kötelességemet teljesítem, illetőleg a, kormány is azt teljesíti, hogyha minden alkalmat felhasznál arra, hogy az or­szág drága pénzén fentartott honvédséget mi­nél jobban kiképezze és minél több alkalmat nyújt neki a tanulásra. (Igaz! Úgy van! jobbról és a középen- Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez ellen nem tettünk kifogást! Másról van szó!) Én azt hiszem, hogy egy ilyen nagy gyakorlaton, a milyen ez volt, midőn hadtest állott szemben hadtesttel ós a milyen, a mint méltóztatnak tudni, nagyon ritkán fordul elő, mert nagyon költséges is, részt nem venni, csakugyan vétek lett volna a kormány részéről. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy fel­szólalásában az alap a törvény. A jelentós beter­jesztésének alapja szintén a törvény, bár a tör­vényből sem én, sem azok, a kik elfogulatlanul olvassák az 1890 : V. tör vény czikk 2. §-át, nem fogják következtetni azt, hogy okvetlenül szük­séges lett volna jelentést előterjeszteni. (Ellen­mondás a szélső baloldalon) A t. képviselő urak ugyan ellenmodanak, de én mégis fentartom azt, hogy csakis háború idejére vonatkozik a törvény, a mennyiben azt mondja, hogy »ve­szély származhatik.« Engedelmet kérek, bóké­ben, béke idején A-eszóly abszolúte nem szár­mazhatik. Ennélfogva, ha erre a szóra súlyt fektetnek a t. képviselő urak, akkor ez csakis a háborúra vonatkozhatik és ebből én azt követ­keztetem, hogy béke idején igenis részt vehet a honvédség a gyakorlatoknál a határon túl is a nélkül, hogy okvetetlenül szükséges lett volna erre nézve jelentést előterjeszteni. De hát miért terjesztett elő jelentést a kormány ? Épen a t. ellenzékre való tekintettel, mert nagyon jól tudta azt, hogy a> közjogi szőrszál­hasogatásban nagyon nagy kedvet talál és arra, felhasznál minden alkalmat. Meg vagyok győ­ződve, hogy ha a kormány nem terjesztette volna elő a jelentést, hosszú clikcziókat hal­lottunk volna itt: azáltal pedig, hogy a jelen­tést előterjesztettük, ezeknek elejét vettük. Őszintén megvallom, hogy ez volt tulajdon­kópeni oka a jelentés előterjesztésének. (Derült­ség a szélső baloldalon.) És én azt hiszem, enge­delmet kérek, hogyha tévedek, hogy a t. túloldal sem veszi komolyan a felszólalást a jelentés ellen, (Ellenmondás a szélső baloldalon.) mert béke idején, ha mindjárt egy 7 pár kilométerrel a hatá­ron túl is, részt vehet a hoirvédség a gyakor­latokban, ez a törvénybe abszolúte nem üt­közik. Molnár Jenő: Minek hozták akkor a tör­vényt ? B. Fejérváry Géza honvédelmi minisz­ter: És minthogy csak a szünet idején lett végleg meghatározva, hogy hol és miként fog­nak a hadgyakorlatok megtartatni, nem lett volna indokolt és nem lett volna érdemes az urakat, a kiknek otthon dolguk van, zaklatni. Azt hiszem, hogy a t. ház összes tagjai kivétel nélkül osztják ezt a nézetemet. (Helyeslés a jobboldalon ) Minthogy tehát a kormány tulajdonkópen többet tett a szükségesnél ós a jelentést azon­nal, a midőn az országgyűlés egybegyűlt, elő­terjesztette, kérem, hogy méltóztassék ezen jelentést tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: Tóth János képviselő úr személyes kérdésben kér szót. Tóth János: T. képviselőház! Arra, hogy a t. miniszter úr azzal kezdte a beszédét, hogy nekem nehezen esett indokaim előadása, egy szót sem szólok, mert hogyha ő komoly érvek helyett kicsinykedéssel és személyeskedéssel akar az ón komoly meggyőződésemmel szembe­szállani, ehhez nekem szavam nincsen. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) De kötelességemnek tar­tom, felszólalni pártom nevében azért, mert azt méltóztatott mondani, hogy az ellenzék nem veszi komolyan hivatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom