Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-598

146 598. országos ülés 1900. október 25-én, csütörtökön. mondás a szélső baloldalon) És figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy sokkal nagyobb azon kérdés, s annak a nagy politikának s azon politika alapvető és kardinális tételeinek fontossága és komolysága, a melyek engem önöktől elválasztanak, hogysem annak a politikának, vagy azon tanoknak, azon elveknek érdekében állana ilyen inczidentális módon azok felett pro ós kontra vitatkozni. (Helyeslés a jobboldalon.) De ha nem is foglalkozom a képviselő úrnak előadásában felvetett kérdésekkel, egy megjegyzést kell, hogy tegyek azokra, a miket mondott, vagyis egy hozzám intézett figyelmeztetésére. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy a miniszterelnök most is bibliájának tartja az 1867 : XII. törvónyezikket: úgy tesz, mint a ki harmincz évig aludt; azt hiszi, hogy az a törvónyezikk ma is áll, és bibliájának nevez valami olyant, a mi most már, nézete szerint, obszolet ós könnyelmű hányavetisógnek jelenti ki ezen nyilatkozatomat. (Úgy van! a szélső baloldalon) Hát én egészen nyugodtan azzal viszonzom ezt, hogy megfordíthatnám talán ezt a támadást, (Úgy van! Úgy van! jobbfdói) hogy én könnyelműen ós hányavetien nyilatkozom nagy államjogi problémák felől, de nem teszem, hanem egész objektíve azt válaszolom, hogy a t. képviselő úr teljesen félreért engem, ha azt imputálja nekem, hogy ón szemet hunyok vagy akarok húnyi minden jövő időkre minden felett, a mi körülöttünk esetleg történhetik, ós hogy én valaha azt mondtam, hogyha törik, ha szakad, bármi következzék is be bármikor, én maradok ott, a hol voltunk 1867-ben. (H lyeslés a jobb- és baloldalon.) Bocsánatot kérek, ezt sohasem mondtam; tessék rám bizonyítani. Mit mondtam én? Azt mondtam, a mit egy praktikus államférfiúnak mondani kell, — bocsánatot kérek, hogy használom ezt a jelzőt, ón csak repetálom azt, a mit a t. képviselő úr mondott, ós csak ilyen érteleinben használom e szót — azt mondtam, hogy az adott viszonyok között, ós igenis előreláthatólag hosszú időre, olyannak tartom az 1867-iki nagy közjogi rendezkedést, a mely ezen ország politikai és összes állami érdekeinek és jogainak megfelel. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És mindaddig, a míg — nézetem szerint jó hosszú ideig — a viszonyok annak változatlan fentartását tanácsolják; mindaddig, míg az abban letett feltételek megvannak és azoknak telje' sűlésére a remény és a lehetőség ki nincs zárva, (Mozgás és dhnmonddsok a szélső baloldalon.) mindaddig annak fentartását ez ország érdekében levőnek tartom. (Helyeslés a jobboldalon Halljuk! Halljuk!) Gondolom, hogy azok az urak, a kik sokszor támadtak bennünket azzal, hogy mi nem tartjuk meg az 1867 : XII. törvényezikkben lefektetett jogokat, talán nem gáncsot, hanem megnyugvást meríthettek volna ebből, mert én oly értelemben mondottam ós fentartom, hogy helyesen mondtam és fentartom azt is, hogy ez a jövőre nézve is helyes állásfoglalás, hogy én a magam részéről mindig azon leszek önök ellenében ós mindenki ellenében, hogy a mennyire az ón hatáskörömtől s csekély erőmtől függ, annak a törvénynek se betűje, se szelleme ne hamisíttassók meg, (Élénk helyeslés a jobboldalon) ne változtassák meg, ne szűkíttessók és ne tágíttassók, hanem a maga nagy motívumaival és czéljaival, a melyeket identikusoknak tartok az ország állami czéljaival, érdekeivel és jogaival épségben ós a maga integritásában tartassék fenn; tartassék fenn minddig, míg annak fentartása lehetséges. De ha akármikor oly helyzet alakulna, hogy a közös ügyek alkotmányos közös kezelése, a mint az 1867 : XII. törvónyezikk mondja, az előirt feltételek és módozatok mellett paritásosán és közösen meg nem .történhetnék, akkor igen is gondoskodnunk kell időlegesen az 1867 : XII. törvónyezikk értelmében arról, hogy az ország jogainak ós törvényileg biztosított állami önállásának megóvása mellett a monarchia és az ország legnagyobb ós legfontosabb óletérdekeinek biztosításánál fennakadás ne történjék, mert mint már egyszer meg is mondtam, azt tartom, hogy az 1723 : II. törvónyezikk a pragmatika szankczióból folyó ügyek közössége, a védelem közössége nem szűnik meg és nem szünhetik meg, ha a közös alkotmányos kezelés módozatai időleg nem érvényesülhetnének is. (Zaj a szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek, mindenki a maga elvei ós meggyőződése szerint beszól. Hiszen én nem az urak padjairól beszélek, hanem innen. Mondom tehát, akármikor állana elo annak a szüksége, hogy akár hézagpótlólag, időlegesen, átmenetileg, akár pedig véglegesen, ha a megfelelő feltételek teljesítése lehetetlenné válik, hogy valami módosítás tótessék: akkor igenis előáll majd az az eset és az országnak érdekében áll és szükséges beszélni arról, mi a teendő. Hogy miben áll az nézetem szerint, a mit akkor tenni kell, arra nézve tisztában vagyok, de nyilatkozni róla majd akkor fogok, ha ilyen helyzet előáll. (Élénk helyeslés jobbfelöl) De oda nem szándékozom menni, a hová a t. képviselő úr politikája vezetni akar. Higyje meg nekem a t. képviselő úr, hogy én a tanácsokat ós figyelmeztetéseket mindig készségesen és köszönettel fogadom, de talán most nem volt szükségem rajok. A t. képviselő úr figyebmeztet engem,. hogy az osztrák alkotmányos állapotoknak megtartása és megőrzése az 1867 : XH. törvónyezikk szelleméből folyik. Legyen