Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-595

595. országos ülés 1900. oldóber lä-én, hétfőn. H\ pár ezer embernek ily módon keresetét meg kell változtatnia, akkor is inkább tegyük meg ezt, mintsem, hogy százezerek veszteségét okozzuk. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De különben, t. ház, hogy azok, a kik érdekelve vannak, nem úgy gondolkoznak, mint Mezei Mór t. képviselő úr, (Úgy van! balfelöl.) arra nekem egy igen klasszikus adatom van. A kereskedelmi utazók egylete, tehát azt hiszem elég illetékes tényező, . . . (Úgy van! Úgy van! balfdől.) Vészi József: Ez kompetens! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: . . . nyilatkozik erről a törvényjavaslatról, a melyet most tárgyalunk; (Halljuk! Halljuk!) felterjesztést intézett hozzám, — előre bocsátom, nehogy azt gondolják rólani, hogy elhallgatom a kifogásokat: tett a törvényjavaslat ellen kifogást a tekintetben, hogy fél, miszerint esetleg telepeket és fiókokat fognak felállítani és ily módon kijátszák a törvényt, •— erről majd beszélünk és intézkedünk, hanem, hogy hogyan fogta fel a törvényjavaslatot, arra nézve engedje meg a t. ház, hogy hivatalos felterjesztéséből egy rövidke passzust felolvassak. (Halljuk! Olvassa) : »Látjuk, hogy a vidéki kisipart és kereskedelmet nem hagyja fellendülni, sőt mértéktelen versenyével egyenesen meg is akasztja ; látjuk, hogy a fogyasztó közönség mennyit szenved a detaíl-utazók és legkivált a külföldi detail-utazók visszaélései miatt, és látjuk végűi, hogy a külföldi detail-utazók által okozott káros versenynek valamely formában okve tlenüd gátat kell vetni. Ki méltányolná tehát jobban Nagyméltóságod hazafias törekvését, mint a Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesülete, melynek tagjai nagyobbrészt gyárosokat és nagykereskedőket képviselve, csaknem kizárólag vidéki kereskedőket és iparosokat látogatnak meg ós így a vidéki iparosok és kereskedők jó vagy rossz üzletmenetét maguk is megórzik«. (Tetszés balról). Mezei Mór: Ki irta alá ? (Egy hang balról: Auer lióbert irta alá!) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter : Bocsánatot kérek Mezei Mór képviselő úrtól, ez nem váltó, hogy a képviselő úr az aláírást kérje tőlem, ez hivatalos akta. (Élénk helyeslés bal felöl. Zaj). Mezei Mór: Félreértette kérdésemet a miniszter úr, én csak az aláíró nevét kérdeztem, (Zaj.) mert ez az úr nem utazó, ezt nem lehet majd bezárni. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Az a baj, hogy mindig félreérti a képviselő úr. Különben azóta, mióta ez a felterjesztés hozzám jött, mikor előkészítettük a tárgyat, igen sok észrevétel merült fel a vitatkozás fölött. Ezeknek a kereskedelmi utazóknak van egy közlönyük, ez foglalkozott ezzel a dologgal, s most, mikor a tárgyalás megkezdődött, újra felirt hozzám. Méltóztassék csak egypár sort meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »A képviselőház e hét végén fogott bele a megrendelések gyűjtésének korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásába. Nem sokára le is tárgyalja. A javaslatból törvény lesz és — hangsúlyozzuk — nem is fáj nekünk. Felterjesztésünk, melyet annak idején a kereskedelmi kormányhoz intéztünk, mindenkit meggyőzhet, hogy mi a megrendelések gyűjtése körűi elkövetett visszaélésekkel egy pillanatig se identitizáltuk magunkat.* így gondolkoznak az érdekeltek. Igaz, ők csak azt mondják, hogy nem azonosítják magukat azokkal a bizonyos urakkal, a kik a viszszaéléseket elkövetik; denique a törvényjavaslatnak intenczióját ós czélját helyeslik. Ebből méltóztatnak látni, hogy sem a külföldi törvényhozás, sem a hazai helyzet, sem az érdekeltek szempontjából ez a törvényjavaslat nem tartalmaz olyasmit, a mi elvetendő, a mi veszedelmet hoz az országra, és ennek következtében azt hiszem, hogy el is fogadható. Nem akarom és nem is szabad túloznom ennek a törvényjavaslatnak jelentőségét és hatását. Ez csak egy kicsiny kis eszköz, azt lehetne mondani, hogy talán egy bizonyos barrikád, a mely hivatva van megakadályozni bizonyos hullámzásokat, a melyek egyes igen tisztességes exisztencziákat már elsepertek. Ebből nem következtetem és nagy hibát követnék el. ha azt következtetném, hogy már most ennek következtében a vidéki iparosok és kereskedők meg lesznek mentve, Hogy közülök nagyon sokan ebben a hitben vannak, azt némely előtérjesztősükből látom, sajnálom, de természetes dolog, hogy itt becsületes kötelességem megmondani, hogy túloznak, tiílságos reményeket fűznek a javaslathoz. Nem, ez az egy intézkedés, a melyről azt hiszem, a maga keretében feladatának meg fog felelni, de egymagában nem bír oly nagy jelentőséggel, nem eredményezheti azt, ehhez folytonosan és állandóan úgy a törvényhozásban, mint a kormányzatban ós főleg az adminisztráczióban és társadalomban folytonosan újabb ós újabb feladatokat kell fűzni és azokat megoldani. Ennek következtében készítettem elő és a t. törvényhozáshoz is fogok jönni nem sokára olyan javaslatokkal, mint: a vándoriparra, a vándorraktárakra, a betegsegélyző pénztárakra, a baleset elleni biztosításra vonatkozó javaslat és a közhatóságok részéről történő