Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-575

575. országos ülés 1900. májas 11-éu, pénteken. 77 Elnök: Napirend előtti felszólalások sem tanácskozás, sem határozat tárgyát nem képezhetvén, áttérek az előterjesztésekre. Bemutatom Pécs szabad királyi város közönségének feliratát az olasz bor vámjának felemelése tárgyában; Zólyom vármegye közönségének feliratát a boritaladó leszállítása ügyében; Pozsony szabad királyi város közönségének feliratát a phylloxera által elpusztított szőlők újra beültetése czéljából további kedvezmények adása iránt. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Dedovics György jegyző: Psik Lajos, az igazoló állandó bizottság előadója! Psik Lajos előadói T. ház! Az igazoló állandó "bizottság részéről van szerencsém bejelenteni, hogy Udvarhely vármegye SzékelyUdvarhely választókerületében 1900. évi május hó 3-án országgyűlési képviselőnek megválasztott Ugron János megbízó levelét a bizottság megvizsgálta és miután azt a törvény kellékei értelmében kiállítottnak találta, a nevezett képviselőt a szokásos 30 nap feutartásával igazolta. Van szerencsém az erre vonatkozó iratokat tisztelettel bemutatni. Elnök : Az igazoló állandó bizottság jelentéséhez képest Ugron János képviselő urat a kérvényezésre fentartott 30 napi határidő fentartása mellett, igazolt képviselőnek jelentem ki, és mivel az osztályok közül a negyedikben van a legkevesebb tag, javaslom, hogy a IV. osztályba soroztassék. (Helyeslés.) Következik napirend szerint a naptárak, hirdetmények, hírlapi beiktatások, külföldi hírlapok és időszaki lapok bélyegkötelezettségének megszüntetéséről szóló törvényjavaslat (írom. 000) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a tőrvényjavaslatot). Elnöki Kérdem most már a házat, elfogadja-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is: igeu, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után elfogadta s így az alkotmányszerű tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. T. ház! Következik az 1899: XXII. törvényczikk, valamint az 1899: XXIV. törvényczikk némely határozmänyainak módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 833, 841) általános tárgyalásának folytatása s ezzel kapcsolatban a mostani szeszkontiugens fentartása iránt beadott és e törvényjavaslatra vonatkozó felirat és két kérvény. Lukáts Gyula jegyző: Rakovszky István! (Halljuk

I Hulljuk!) Rakovszky István: T. képviselőház! A ház asztalán két törvényjavaslat fekszik, a mely mélyen belenyúlik közgazdasági életünkbe. Az egyik a tőzsdetörvényjavaslat, a másik a szeszadó-törvény némely határozmänyainak változtatásáról szóló törvényjavaslat. Mind a két törvényjavaslat híven tükrözteti vissza azt a nagy érdekellentétet, a mely az egyes gazdasági tényezők között a kormánypárt 25 éves uralma alatt fejlődött ki, A nagy tőke szemben áll a mezőgazdasággal. 25 év alatt minden megtörtént, hogy a nagy tőke, a nagyipar még mesterséges úton is fejlesztessék, és el lett hanyagolva egy második fontos gazdasági tényező, a mely az országnak alapját képezte egy évezreden keresztül: a mezőgazdaság. Ezen politikának eredménye az volt, hogy a mezőgazdaság elgyöngülik, nem birja és nem birta azon feladatokat végezni, a melyek reája természetszerűleg häramoltak, egy idegen tökeforgalom által nagyra növesztett nagyipar pedig lefoglalta a maga számára az államnak minden életerejét. Á t, képviselőház figyelmét elkerülte, hogy míg ezen két nagy tényező egymással szemben állt, félrehúzódott egy harmadik tényező, melynek a gazdasági életben talán a döntő szerep jutott: a munkás-osztály, a mely kárörömmel látta ezt a harczot, a mely maga is el volt gyöngülve, de talán a döntés pillanatában, számával nagyon is a sítlyba fog esni, mely munkásosztályt nem birta istápolni és fentartani és erősíteni a mezőgazdaság, mely maga elgyöngült, de nem akarta és nem birta a nagyipar, a mely hazátlan és szívtelen, s minden elvektől eltekintve, csak egy elv után jár: gazdagságát, nagy vagyonát, előnyeit a végletekig emelni. Ezen törvényjavaslat kapcsán lesz szerencsém ezen tételt beigazolni. T. képviselőház! Én ezen törvényjavaslatban egy törekvést látok. A t. kormány azon vaskapcsoktól akar szabadulni, a melyekkel az egész közéletet körülfogta a nagy tőke. De bár elismerem, hogy megvan a törekvés, az sikerre ezen törvényjavaslatban nem vezetett, mert ezen törvényjavaslat is nem egyéb, mint ismét a mezőgazdasági érdekeknek károsítása, a mezőgazdasági érdekeknek figyelembe nem vétele, a nagy tőkével szemben. T. képviselőház! Miről van ebben a törvényjavaslatban szó, ha röviden akarjuk összefoglalni? A törvényjavaslatba — fel fogom említeni, hogy miként, — belejött egy pár ártatlan szó. E néhány ártatlan szó az 1. §. harmadik kikezdésében van s a következő (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részére fentartott ezen 53.941 hektoliterből az első felosztási időszakban 13.941 hektoliter vehető igénybe, míg a fenmaradó 40.000