Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-581
206 5 ^1. országos ölés 1900. május 18-án, pénteken. forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (írom. 617, 829) harmadszori olvasására. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem most már a házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után: igen, vagy nem? A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadta, s így az alkotmányszerű tárgyalás és Szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik Budapest székesfőváros területén új királyi zálogházi épület emeléséről szóló törvényjavaslat (írom. 839, 845) harmadszori olvasása. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem most már a házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után: igen, vagy nem? A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadta, s így az alkotmányszerű tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik most már Molnár János képviselő urnak az ülés elején általam bejelentett sürgős interpellációja, Molnár János: T. képviselőház\(Halljuk! Halljuk!) Mielőtt a képviselőháznak nyári szünete véget ér, — ha ugyan akkorra fel nem oszlatják a parlamentet és új választást nem rendelnek el, — (Felkiáltások joobféUl: Dehogy!) leszek bátor majd hü képét tárni elé annak, hogy tulajdonképen milyen is a jog, törvény és igazságnak korszaka Magyarországon. Addig azon ban várnom kell, de mégis kiszakítok egy lapot abból a képből, egy kavicsot abból a mozaikból, és a ház elé tárom, hogy sejtsék azt, milyen állapotok vannak Magyarországon újabban is a jognak, törvénynek és igazságnak sokat hangoztatott korszakában. Mérk szatmármegyei községben 1300 katholikus és 600 református vallású egyén lakozik Ezen községnek református lakói 1895-ben azon kérelemmel járultak Mérk község képviselőtestületéhez, hogy a főközlekedési uteza területéből adjon nekik ajándékképen 100 négyszögméternyi területet új imaház és torony építésére az ő saját szűk telkükhöz. A községi képviselő testület megtagadta ezt a kérelmet, és pedig közlekedési, tíízveszedelmi és szépészeti okokból. Kérelmüknek ezt a megtagadását a reformátusok megfelebbezték a megyei közgyűléshez. A vármegyei közgyűlés a reformátusok javára döntött, a mennyiben a községi képviselőtestületnek határozatát megsemmisítette és a kért területet a reformátusoknak az 1886 : XXIII. törvéuyczikk 110. és 113. §-ai ellenére oda ajándékozta. Most ismét a község felebbezte meg a belügyminisztériumhoz ezt a vármegyei határozatot. A belügyminisztérium határozott és a vármegyei bizottság törvényellenes határozatát megsemmisítette és a képviselőtestületet újabb határozathozatalra szólította föl. Ebben a eirculns vitiosusban keringett az ügy három hosszú éven keresztül 1898 deezember 29-ig, a midőn — az úr Isten tudja hányadszor — utasította vissza a reformátusok kérelmét a község, a községét a megye és így tovább. A képviselőtestület legutóbbi felebbezésére végre folyó évi május 6-án az itt általam egész terjedelmében felolvasondó leiratot intézte a belügyminiszter a vármegye hatóságához (olvassa): »83/1900. Másolat. 2432/1900 kg. M. kir. Belügyminiszter 31.969/IV, A. sz. Szatmár vármegye közönségének, Nagy-Károlyban. A múlt évi május hó 4-én tartott bizottsági közgyűlésben 389. szám alatt hozott határozatot, melylyel Mérk község képviselőtestületének 1898. deezember ho 28-án 25. szám alatt létrejött megállapodását, mely szerint az ottani evangélikus református egyház által újonnan építendő templom és torony helyéhez szükséges mintegy Í00 négyszögméter utezai területnek az evangélikus református egyház részére leendő átengedése meg (nem) adatott, a törvényhatóság feloldotta, és a kérdésben lévő területnek átengedését határozatilag kimondotta. Mérk község képviselőtestülete, továbbá Hrabovszky István és társai mérki lakosok részéről közbevetett felebbezés folytán a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr meghallgatása után felülvizsgálván a felebbezett közgyűlési határozatot feloldom, s felülvizsgálat tárgyát képező községi határozat ellen beadott felebbezést elutasítom. Mert a községet akarata ellenére arra kötelezni, hogy tulajdonát képező utezaterület valamely meghatározott részét elajándékozza, nem lehet. Megjegyzem azonban, hogy a mennyiben a község az ottani egyik hitfelekezetet templomépítés czéljaira szolgáló terület ingyenes átengedése által segélyben részesítette, és az ottani másik hitfelekezet ugyanezen czélra a községtől az 1886. évi LIII. törvényezikk 23. §. alapján szintén segélyt igényel, az ez iránt támasztott követelés érvényesítése a közigazgatási hatóság elé tartozik ugyan, de miután senkit arra, hogy egy bizonyos ingatlanra vonatkozó tulajdonjogáról lemondjon, közigazgatási határozatokkal kötelezni nem lehet, ennélfogva önként értetődik, hogy a hasonló követelés esetében, a közigazgatási hatóság az idézett törvényszakasz rendelkezésének csakis oly módon szavazhat érvényt, hogy a községet az eset körülményeihez képest számszerűleg meghatározandó készpénzbeli segély adására kötelezi. A mennyiben tehát a
