Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-579
Jg4 579. országos ülés 1900. május 16-án, szerdáa. t. képviselőtársam, liogy a tőzsdeforgalom megadóztatásáról szóló törvényj'avaslat intenczióival ellenkeznék az, hogyha az egyszerű* letéti ügylet meg lenne adóztatva, tudniillik hogyha valaki értékpapírokat letéteményez, és azokat ismét ugyanazon formában visszakapja. Sőt még addig is elmennék, hogyha valaki értékpapírokat letéteményez, és azokat nem ugyanazon czímletekben kapja vissza, még szintén ne legyen megadóztatva ez ügylet után; mert vannak bankok, például az osztrák-magyar bank, mely a letéteményeket elfogadja, s megengedi, hogy az ember a ézímleteket feljegyezze, de nem áll jót a visszaadandó pnpirok ugyanazon osságáért, hanem csak ugyanolyan nemű értékpapírokat ad vissza, esetleg más czímletekkel. De a depozitum irregnlare már megadóztatandó. Mert van olyan letétügylet is, a melynél a letéteményes kiköti, hogy az esetben is, ha az illető papír kisorsolás alá jut, szabadon rendelkezhessék vele: ugyanolyan papirt ad vissza, de az azonosságáért nem áll jót. Ezt már letéteményi ügyletnek nem lehet venni, csak átvitt értelemben ; mert ez a tulajdonjognak megszerzésével jár, minthogy az illető, a ki a letétet elfogadja, szabadon rendelkezhetik azon papírral, a mely nála letéteményképen elhelyeztetik. Épúgy adóztatandó meg azon letéti ügylet is, melynek az a czélja, hogy a tiszta letéteményi ügylet czíme alatt, mely adómentes, a letéteményező intézkedése által zálogjog lappangjon, így például letéteményezui szoktak értékpapírokat, hogy játékot űzhessenek a börzén. Ez mintegy biztosítékul szolgál; az egyezség értelmében, ha a fedezetet, az úgynevezett Zusehuss-t nem fizeti le az illető játékos, ezen papír egészen rövid úton értékesíthető. Nem hinném, hogy a törvény intencziójának megfelelne az, liogy az ilyvn letéteményi ügyletek adómentesek legyenek. "Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék indítványomat elfogadni. Elnöki Kíván még valaki a szakaszhoz szólani ? Ha nem, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kivan szólani. Lukács László pénzügyminiszter: Rakovszky István t. képviselő úr módosítványa kettőt czéloz. Az egyik az, hogy a nem tiszta letéti ügyletek és a nem tiszta lombard-ügyletek szintén adóköteleseknek deklaráltassänak. A mi a lombard-ügyletet illeti, azt gondolom, eloszlatja t. képviselőtársam aggályát az a módosítás, a melyet az előadó úr terjesztett be ; a mennyiben nem tiszta lombard-ügylet és nem alakszerű lombard-ügylet körülbelül egyet jelentvén, maga az előadó úr proponálta, hogy a szakasz úgy sző végeztessék, hogy ez az adóköteles ügyletek közé vonassék be. A mi a letéti ügyletet illeti, a valódi letéti ügylet adómentességét, azt hiszem, t. képviselőtársam sem diffikultálja. A mi az úgynevezett depozitum irregularet illeti, a mit ő nem tiszta letéti ügyletnek nevez, ennek a fogalmára nézve még a jogtudósok sincsenek egészen egy értelemben, és épen legutóbb volt alkalmam két igen kiváló tudósnak véleményét olvasni, a kik a depozitum irregulare fogalmára nézve tökéletesen ellentétes álláspontra jutottak. Ennélfogva azt hiszem, nem lenne ezélszeríí itt a törvénybe valamely oly fogalmat becsúsztatni, a melynek tartalma iránt még a tudomány sincs egészen tisztában. Azt hiszem, nem is szükséges ez, mert mihelyt a letéti ügylet nem valóságos letéti ügylet, a melyre a törvény az adómentességet kontemplálja, mihelyt az tőzsdeforgalmat létesít, azonnal adókötelessé válik,, minthogy a B. §. utolsó pontja azt mondja,,, hogy minden egyéb ügylet, mely tőzsdei vagy tőzsdeszertí forgalmat létesít, adó alá esik, tehát ez alá az általános fogalom alá esik a depozitum irregulare is. Azt gondolom, ezzel a kérdés meg van oldva, a nélkül, hogy a határozati javaslat elfogadása szükséges lenne. (Helyeslés.) Rakovszky István: T. képviselőház! Szeretném, ha javaslatomat felolvasnák. Elnök : A tanácskozás be van fejezve : mindkét módosítvány fel fog olvastatni. Buzáth Ferencz jegyző (olvassa Szabó Imre előadó és Rakovszky István módosilványait), Rakovszky - István: Visszavonom módosítványomat. Elnök: Rakovszky István képviselő úr módosítvány r át visszavonta. Következik határozathozatal a felett, vájjon a ház az eredeti szöveget kívánj a-e elfogadni, szemben az előadó módosítványaval, vagy nem. Felteszem a kérdést. A kik az eredeti szöveget kívánják elfogadni, szíveskedjenek fel állani. (Megtörténi'^.) A ház a 3. §-t az előadó úr módosítványával fogadta el. Következik a 4. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a 4. §4; észrevétel nélkül elfogaätatik; olvassa az 5. §-t). Buzáth Ferencz jegyző: Rakovszky István ! Rakovszky István: T. ház! Én nekem az 5. §-hoz módosítványom lenne. Az 5. §. első bekezdése helyett a következő' szöyeget indítványozom : »Az adókötelezettség a jelen törvény intézkedéseinek megfelelőleg az ügyletek megkötésekor áll be.« Midőn én ezen indítványt megteszem, szemem előtt lebeg a német törvény intézkedése, mely technikai szempontból mindenesetre sokkal szabatosabb, mint a jelen törvényjavaslat. Én ezen indítványt azon szempontból teszem meg, mert a díjügyleteknél, hol az abandonálás kérdése
