Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-579

5?9. országos Illés 1900. május Wí-án, szerdán. 183 viselésre alkalmasabb rétegekre háríttasék a teher, illetve a teher igazságosan megosztassék, találkozni fogunk mi mindig, minden megbeszélés nélkül is. Sőt jobb.in is szeretem, hogy a különböző ellenzéki pártok minden megbeszélés nélkül találkozzanak, mintha megbeszélés alapján mintegy paktumszeraleg járnak el; mert ha megbeszélés nélkül találkoznak, abban én a közakarat megnyilatkozását látom, míg az egyez kedésnél mindig van valami, a mi befolyásolhatja az egyik, vagy másik pártnak akarat elhatározásai. Most csak a »retorzió« kérdésében akarok tisztába jönni Rakovszky István t. képviselőtársammal. E kérdésben engem Rakovszky István t. képviselőtársam többekkel együtt félreérteti'. Nem tudom, mi befolyásolja őt abban, hogy olyan nagyon ragaszkodik ahhoz a szóhoz. Én azt fejtegettem úgy, a hogy tőlem tellett, hogy a tőkének, mint közgazdasági tényezőnek, a többi gazdasági tényezőkre gyakorolt hatása, nyomása következtében mindenütt kerestek valamit, a mi retorzió alakjában ezzel a nyomással szemben rendelkezésére álljon; ezt megtalálták a tőzsdeadóban. Mikor a képviselő úr közbeszólásával jelezte, hogy »reform«, én azt mondtam, hogy a tőzsdeadó nyomában jár a reform is. Hogy ez tényleg retorzió, azt a tudomány szempontjából sem Rakovszky István, sem más, a ki e kérdéssel tudományosan és Európa törvényalkotása és története szempontjából foglalkozott, nem vonhatja kétségbe. Hogy nálunk ez nem alkalmas retorziónál is eszköz, vagy hogy gyönge eszköz arra, hogy a tőkének, mint gazdasági tényezőnek, a többi gazdasági tényezőre gyakorolható hatását ellensúlyozzuk, vagy megszüntessük: ebben egyetértettünk már tegnap. Még csak egy szót a gazdagok hangjáról. En igen örülök t. képviselőtársam azon nyilatkozatának, a melyet ő egy nagy tekintély idézésével erősített meg, hogy a gazdagok hangja mindig erősebb, mikor a teherviselés kérdéséről van szó, mint a szegények hangja; és én nagyon kérem t. képviselőtársamat és vele az ő vezetése alatt működő pártot, hogy ezt az axiómát őrizzék meg, és tarisák szem előtt akkor is, a mikor az osztrákokkal szemben való kiegyezés kérdését tárgyaljuk. (Helyeslés a széhő baloldalon.) Mert ott is az az eset, hogy velünk szemben, mint szegényekkel és gyengékkel szemben, mindig azok ordítanak jobban, a kik gazdagok és hatalmasak, csak azért, hogy bennünket minél alaposabban kizsákmányoljanak. Ezt az igazságot ajánlom t. képviselőtársam figyelmébe. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Ha senkisem kivan szólani, akkor, mivel a ezím meg nem támad tátott, azt elfogadottnak jelentem ki. Molnár Jenői T. képviselőház! A házszabályok alkalmazásához kérek szót. Az előbb nem akartam felszólalni, ámbár a határozathozatalnál akkor is azt láttam, hogy nincs jelen elég képviselő. (Mozgás a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, ilyen fontos törvény létrehozásánál elvárhatjuk a képviselő uraktól, hogy itt megjelenjenek, hogy határozat hozathassék. Felkérem tehát a t. elnök urat, méltóztassék a házszabályok 210. §-át alkalmazni és a képviselő urakat megszámlálni. Elnök: A házszabályok értelmében a jelenlevő képviselők megszámlálását elrendelem. A megszámlálást Buzáth Ferencz és Molnár Antal jegyző urak fogják végezni. (Megtörténik.) A jegyző urak által a képviselők megszámláltatván, a/, eredmény az, hogy 92 képviselő van jelen. Minthogy tehát a ház nem határozatképes, a házszabályok rendelkezésének megfelelőleg az ülést egy negyed órára felfüggesztem, (Szünet után.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, sziveskedjenek helyöket elfoglalni. T. ház! Az ülést folytatjuk. Ugy láíom, hogy a szünet alatt határozatképes számban jöttek össze a képviselők. Van valakinek ez iránt kételye? (Nincs!) íxj tehát a tanácskozást folytatjuk. Következik az 1. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át). Elnök: Nincsen észrevétel? Elfogadtatik. Perczel Béni jegyző (olvassa a 2. §-t, mHy észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 3. §-t). Elnök: Az előadó úr kivan szólani. Szabó Imre előadó: T. ház! A 3. §. e) pontjához van egy stiláris módosúványom. Az e) pont ekként szól: »a halasztóügyletek, reportés deport ügyletek, végűi nem alakszerű lombnrdügylet«. Kérem, méltóztassék e végső szavak helyett a következőket elfogadni: »és nem alakszerű lombard-ügyletek«. (Helyeslés jobbfelöl.) Buzáth Ferencz jegyző: Rakovszky István ! Rakovszky István: T. ház! Nem hallottam a t. előadó úr módosításának szövegezését és azért nem mondhatom meg, hogy hozzájárűlhatok-e, vagy nem. Különben én is szándékozom a 3. §-hoz egy módosítványt beadni, mely így hangzik (olvassa): »Módosítás a 3. §-hoz. Egészíttessék ki a 3. §. még a következőkkel, mint g) pont: »nem alakszerű letétügylet, depozitum irregulare és nem alakszerű lombard-ügylet.« T. ház! Már tegnap kifejtette Polónyi Géza