Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-577

577. országos illés 1900. május 14-én, hétfőn. 147 czárt, és Matlekovits Sándor t. képviselő úr szándéka szerint 2 forint adót fizet százezer frt. forgalom után, mert az megoszlik a két fél között. Hogy hol van ebben, t, pénzügyminiszter úr, a szocziálpolitikai befolyás, azt igazán nem - tudom felfogni. (Élénk helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Én nem látok egyebet, mint az államnak rémítő szívtelenségét ily kérdésben is, nem látok mást mint ily kérdésben is gúnytárgyává tételét annak a szegény népnek azzal, hogy azt mondják: ime, teszünk értetek is valamit, meg van adóztatva a börze. S mivel nem tudnak ez alól kibújni, oly tőzsdeadó törvényjavaslatot terjesztenek be, mely valóban nem komoly. (Ügy van! Ügy van! a hal- és szélső baloldalon.) T. képviselőház ! Én ebben nem látok egyebet, mint ugyanazt az irányzatot, a mely minden adótörvénynél és minden olyan törvénynél, mely politikai jogokat akar biztosítani a nép számára, azon liberális irányzatban honol, a melynek képviselője Mezei Mór t. képviselő úr. (Úgy van! Helyeslés balfelöl.) Szabadkőmíves liberalizmus ez, (Igás! t)gy van! halfelöl.) az a mindig bankérdekeket szolgáló liberalizmus ez, a mely itten mindig előáll, valahányszor ezekről az érdekekről van szó; a mely mindig arról beszél, hogy reakczió van itten akkor, a mikor mi a nép érdekeit és nem Kohner Zsigmondok, vagy a viezinálisták érdekeit védjük. Mindenki klerikális itten. Mindegy nekik, akár zsidó, akár protestáns, akár katholikus valaki, abban a perezben, mikor hozzá nyúl ehhez az érdekhez, mely esak a börzét szolgálja s mely szabadkőmíves irányzat, (Nagy zaj halfelől) rámondják, hogy klerikális, reakczionárius. (Élénk helyeslés halfelől.) Vészi József: A szabadkőmivességnek semmi köze ehhez a dologhoz. (Zaj.) Mezei Mór: Nem ért hozzá! (Zaj halfelől.) Vak beszél olyan dologról, a mit nem lát. Rakovszky István: Kérdem Vészi József képviselő urat, mely páholynak a megbízásából szólalt most fel ? Ha az uraknak joguk van hírlapjaikban a képviselőházban mindeu olyan mozgalmat, melyekről kénytelenek az urak előbbutóbb belátni, hogy helyes, a klerikálizmus vádjával illetni, (Nagy zaj.) akkor tessék itt egyszer velünk szetutöl-szembe állani a t. szabadkőmíves úréknak! (Élénk helyeslés halfelől.) Meszlény Pál: Igen, nekik szabad itt klerikálizmusról beszélni. Szabad reakezióról beszélni ég a néppártot azzal vádolni! Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak! Rakovszky István: Annak a liberalizmusnak, mely mindig ilyen hangzatos elvekkel dobálódzik. (Nagy zaj a bal- és szélső haloldalon.) Buzáth Ferencz: A szászokra oktrojálták képviselőiek! (Nagy zaj.) Elnök: Kérem Buzáth Ferencz képviselő urat, most Rakovszky István képviselő úron van a szólás joga, ne méltóztassék őt folyton közbeszólásokkal zavarni. Rakovszky Istvánt T. képviselő urak, ez így van! (Zaj a jobboldalon.) Én nem értem ezt a nagy felháborodást, tessék csak meghallgatni Mezei Mór t. képviselő úrnak. Mezei Mór: Nincs itt felháborodva senki! Nyugodtak vagyunk! (Nagy zaj halfelől.) Rakovszky István: Tessék csak figyelembe venni, talán a t. pénzügyminiszter úr is tanulhat abból valamit, a mit az ő osztrák kollegája bevallott a tőzsdeadó behozatalánál. Bilinszky pénzügyminiszter, a t. pénzügyminiszter úr kollégája bevallotta, hogy a tőzsdét meg kell rendszabáíyozni és ekként szólt: »Be kell vallanunk, hogy a mozgótőke fruktifikálásánál a visszaélések elharapództak, és hogy ez ellen egyes államok állást is foglaltak«. T. képviselőház! Én, mint mondám, ezt a szocziálpolitikai nagy vívmányt nem látom sehol és a szocziálpolitikai vívmányt csak akkor látnám, ha a tőzsdeadó sokkal magasabb volna és úgy konczipiáltatnék, hogy ennek fejében a népnek anyagi terhei könnyíttetnének. Ez ezen törvényjavaslatban nincs kontemplálva, s így ez nem megfelelő. Más irányban kell még egy szocziálpolitikai mozzanatot előtérbe helyeznem és ez az, hogy én ezen törvényjavaslat keretében egyedül nem tudnám ezt megoldani. Mert hogy a tőzsde az adón kívül megrendszabályoztassék, az is egy áramlat, mely egész Európában mindinkább terjed. Ezt pedig máskép, mint a tőzsdereform által, nem lehet elérni. Ezen okoknál fogva, t. képviselőház, leszek bátor két határozati javaslatot beterjeszteni. (Halljuk Halljuk!) Az egyik szoros összefüggésben van az adótörvénynyel és a tőzsdeadónak az árúforgalomra való kiterjesztését czélozza, a másik egy szocziálpolitikai kívánalomnak akar eleget tenni, a mennyiben a tőzsdének törvényes rendszabályozását követeli, különösen a fedezetlen határidő üzletre nézve. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Erre nézve a következő határozati javaslatot adom be (olvassa): »Utasítsa a képviselőház a kormányt, hogy haladéktalanul terjeszszen be törvényjavaslatot, a mely az árúforgalmat, a mely tőzsdei szokások alapul vétele mellett köttetik, adó tárgyává teszi.« (Helyeslés a baloldalon.) Második határozati javaslat: »A ház utasítja a kormányt, hogy terjeszszen be haladéktalanul törvényjavaslatot, a mely a tőzsdei működést szabályozza, a terménytőzs19*