Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-577
148 577. országos ülés 1900. május lá-én, hétfőn. dén a gabonával űzött biankó határidő üzletet eltiltja, a tőzsdeügyleteket szigorúbb állami felügyeletnek veti alá, a különbözeti ügyleteket érvényteleneknek és perelhetetleneknek nyilvánítja*. (Zajos helyeslés a baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Vészi József képviselő úr személyes kérdésben kivan szólani! Vészi József: Személyes kérdésben kérem a t.'-képviselőház figyelmét épen csak néhány másodperezre. Az előttem szólott igen tisztelt képviselő úr, a kinek beszédét nagy figyelemmel hallgattam, egy izben — úgy hiszem — elvetette a sulykot, a mikor a bankköröknek, vagy némely bankköröknek a tőzsdeadó behozatala ellen mutatott ellenszenvét a szabadkőmívességgel volt szives azonosítani. Én akkor legjobb tudásom és legjobb tudomásom szerint, legjobb meggyőződésemmel közbeszólottam, hogy a szabadkőmívességnek sem ehhez, sem az ehhez hasonló dolgokhoz semmi köze nincsen. (Ellenmondás a baloldalon.) A t. képviselő úr erre két dolgot felelt. Először is azt kérdezte tőlem, hogy én mely páholy nevében tettem ezt a megjegyzést. Hát erre, t. képviselő úr, én kijelenthetem, hogy egyetlenegy páholy nevében sem, hanem az igazság nevében tettem ezt a kijelentést és gondolom, hogy a képviselő úr lesz szives elismerni az igazság érvényességét ott is, a hol annak történetesen nincs éle a szabadkőnnVesség ellen. A második, a mit a t. képviselő úr mondott, ez volt: hogyha önök odaát, valahányszor oly kérdésekkel jövünk mi, a melyek az önök liberalizmusának nem tetszenek, mindig ráfogják a czélzatainkra, hogy klerikálisok, akkor szabad az nekünk is, hogy az önök támadására — nem mondta, hogy ráfogjuk, — hanem, hogy az önök támadására nézve kijelentsük, hogy az szabadkőmíves eredetű. T. képviselőház! Én nem tagadom, hogy szabadkőmíves vagyok! Polónyi Géza: Azt nem szabad megmondani ! (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Vészi József: Azt én talán jobban fogom tudni, hogy mit szabad ! Polónyi Géza: Én is tudom! (Derültség a baloldalon. Nagy zaj. Elnök csenget.) Vészi József: T. képviselőház! É n nem tagadom, hogy az vagyok; (Hosszantartó zaj a báloldalon.) engedelmet kérek, rögtön végzek, aztán méltóztassék a dolog felett napirendre térni, vagy ahhoz esetleg hozzászólani, hanem azt mondom, hogy azon morál szerint, a melyet én ismerek, és a mely teljes összhangban van az ott divó erkölcsi felfogásokkal, azon morál szerint nincs megengedve, másoknak ráfogására tudatos ráfogásokkal rálaszolni. Elnök: Mezei Mór képviselő úr hasonlókép személyes kérdésben kivan szólani! JMezei Mór: T. ház! (Felkiáltások a baloldaímr Halljuk!) Mindjárt meghallja, csak legyen türelemmel! Rakovszky István t. képviselő az én szabadkőmíves liberalizmusomat is felhozta beszédében. Kijelentem, hogy egyaránt büszke vagyok arra, hogy szabadkőmíves vagyok, (Nagy zaj.) . . . Kérem most én beszélek, majd azután méltóztassék megjegyzéseket tenni... s egyaránt büszke vagyok arra is, hogy liberális vagyok. Egyébként a tőzsdéhez és a tőzsdeadóhoz, sem a szabadkőmívességemnek,sem a liberalizmusomnak nincsen semmi köze. Arra nézve eddig is tisztában voltam, hogy Rakovszky István t. képviselőtársam, a mikor szabadkőmívességről beszél, mint vak beszél a színekről, vagyis olyan dologról, a melyről nincsen semmi tudomása. De ez alkalommal arról is meggyőződtem, hogy a liberalizmussal hasonlókép áll. Elnök S Rakovszky István képviselő úr személyes kérdésben kivan szólani! /Rakovszky István: T. képviselőház! Nem Vészi József t. képviselő úrra czéloztam, midőn itt felszólaltam, hanem igenis arra a büszke szabadkőmísre, t. Mezei Móritz képviselő úrra. Az ő személyes felszólalásából megtudtam azt, hogy ő büszke arra, hogy ő liberális. Helyes! Megtudtam, hogy büszke arra, hogy szabadkőmíves. Ez is helyes! És most még egyet engedjen meg, hogy reméljek : hogy mind a liberalizmus, mind a szabadkömívesség ugyanilyen büszkék legyenek ő reá is. (Derültség a baloldalon.) A mi engemet illet, én ugyanazzal a joggal, mint 8, sőt talán kissé több joggal, büszke vagyok arra, hogy én hivő ember vagyok, és én bármennyire büszke szabadkőmíves részéről sem engedem büntetlenül megtörténni azt, hogy akármiféle gyanúsítással, akár klerikálizmus, akár reakezionárizmus vádjával, s miben én semmi restelleni valót sem iátok, diszkreditálni igyekezzenek minden mozgalmat, mely a nép érdekében folyik. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Molnár Jenő: Igen! Folytonosan ezt szuggerálják a közönségnek! (Zaj.) Rakovszky István! . . . Mert a magyarországi czímzetes intebigenczia még eléggé együgyű arra, hogy ilyeneknek felüljön. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az idő előrehaladván, és szólásra még többen lévén feljegyezve, javaslom, hogy a tárgyalást a legközelebbi ülésen folytassa a t ház. (Helyeslés.) A legközelebbi ülésre nézve indítványozom, hogy az holnap délelőtt tíz órakor tartassák, és | annak napirendjére tűzessék ki a szeszkontingens-