Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-577

148 577. országos ülés 1900. május lá-én, hétfőn. dén a gabonával űzött biankó határidő üzletet eltiltja, a tőzsdeügyleteket szigorúbb állami fel­ügyeletnek veti alá, a különbözeti ügyleteket érvényteleneknek és perelhetetleneknek nyilvá­nítja*. (Zajos helyeslés a baloldalon. Szónokot szá­mosan üdvözlik.) Elnök: Vészi József képviselő úr szemé­lyes kérdésben kivan szólani! Vészi József: Személyes kérdésben kérem a t.'-képviselőház figyelmét épen csak néhány másodperezre. Az előttem szólott igen tisztelt képviselő úr, a kinek beszédét nagy figyelemmel hallgattam, egy izben — úgy hiszem — elve­tette a sulykot, a mikor a bankköröknek, vagy némely bankköröknek a tőzsdeadó behozatala ellen mutatott ellenszenvét a szabadkőmívességgel volt szives azonosítani. Én akkor legjobb tudásom és legjobb tudomásom szerint, legjobb meggyőződé­semmel közbeszólottam, hogy a szabadkőmíves­ségnek sem ehhez, sem az ehhez hasonló dol­gokhoz semmi köze nincsen. (Ellenmondás a bal­oldalon.) A t. képviselő úr erre két dolgot felelt. Először is azt kérdezte tőlem, hogy én mely páholy nevében tettem ezt a megjegyzést. Hát erre, t. képviselő úr, én kijelenthetem, hogy egyetlenegy páholy nevében sem, hanem az igaz­ság nevében tettem ezt a kijelentést és gondo­lom, hogy a képviselő úr lesz szives elismerni az igazság érvényességét ott is, a hol annak történetesen nincs éle a szabadkőnnVesség ellen. A második, a mit a t. képviselő úr mondott, ez volt: hogyha önök odaát, valahányszor oly kérdésekkel jövünk mi, a melyek az önök libe­ralizmusának nem tetszenek, mindig ráfogják a czélzatainkra, hogy klerikálisok, akkor szabad az nekünk is, hogy az önök támadására — nem mondta, hogy ráfogjuk, — hanem, hogy az önök támadására nézve kijelentsük, hogy az szabad­kőmíves eredetű. T. képviselőház! Én nem tagadom, hogy szabadkőmíves vagyok! Polónyi Géza: Azt nem szabad megmon­dani ! (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Vészi József: Azt én talán jobban fogom tudni, hogy mit szabad ! Polónyi Géza: Én is tudom! (Derültség a baloldalon. Nagy zaj. Elnök csenget.) Vészi József: T. képviselőház! É n nem tagadom, hogy az vagyok; (Hosszantartó zaj a báloldalon.) engedelmet kérek, rögtön végzek, aztán méltóztassék a dolog felett napirendre térni, vagy ahhoz esetleg hozzászólani, hanem azt mon­dom, hogy azon morál szerint, a melyet én isme­rek, és a mely teljes összhangban van az ott divó erkölcsi felfogásokkal, azon morál szerint nincs megengedve, másoknak ráfogására tudatos ráfogásokkal rálaszolni. Elnök: Mezei Mór képviselő úr hasonlókép személyes kérdésben kivan szólani! JMezei Mór: T. ház! (Felkiáltások a bal­oldaímr Halljuk!) Mindjárt meghallja, csak legyen türelemmel! Rakovszky István t. képviselő az én szabad­kőmíves liberalizmusomat is felhozta beszédében. Kijelentem, hogy egyaránt büszke vagyok arra, hogy szabadkőmíves vagyok, (Nagy zaj.) . . . Kérem most én beszélek, majd azután méltóztas­sék megjegyzéseket tenni... s egyaránt büszke vagyok arra is, hogy liberális vagyok. Egyébként a tőzsdéhez és a tőzsdeadóhoz, sem a szabad­kőmívességemnek,sem a liberalizmusomnak nincsen semmi köze. Arra nézve eddig is tisztában vol­tam, hogy Rakovszky István t. képviselőtársam, a mikor szabadkőmívességről beszél, mint vak beszél a színekről, vagyis olyan dologról, a mely­ről nincsen semmi tudomása. De ez alkalommal arról is meggyőződtem, hogy a liberalizmussal hasonlókép áll. Elnök S Rakovszky István képviselő úr sze­mélyes kérdésben kivan szólani! /Rakovszky István: T. képviselőház! Nem Vészi József t. képviselő úrra czéloztam, midőn itt felszólaltam, hanem igenis arra a büszke sza­badkőmísre, t. Mezei Móritz képviselő úrra. Az ő személyes felszólalásából megtudtam azt, hogy ő büszke arra, hogy ő liberális. Helyes! Meg­tudtam, hogy büszke arra, hogy szabadkőmíves. Ez is helyes! És most még egyet engedjen meg, hogy reméljek : hogy mind a liberalizmus, mind a szabadkömívesség ugyanilyen büszkék legye­nek ő reá is. (Derültség a baloldalon.) A mi engemet illet, én ugyanazzal a joggal, mint 8, sőt talán kissé több joggal, büszke vagyok arra, hogy én hivő ember vagyok, és én bár­mennyire büszke szabadkőmíves részéről sem engedem büntetlenül megtörténni azt, hogy akár­miféle gyanúsítással, akár klerikálizmus, akár reakezionárizmus vádjával, s miben én semmi restelleni valót sem iátok, diszkreditálni igyekez­zenek minden mozgalmat, mely a nép érdekében folyik. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Molnár Jenő: Igen! Folytonosan ezt szug­gerálják a közönségnek! (Zaj.) Rakovszky István! . . . Mert a magyar­országi czímzetes intebigenczia még eléggé egy­ügyű arra, hogy ilyeneknek felüljön. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az idő előrehaladván, és szólásra még többen lévén feljegyezve, javaslom, hogy a tárgyalást a legközelebbi ülésen folytassa a t ház. (Helyeslés.) A legközelebbi ülésre nézve indítványozom, hogy az holnap délelőtt tíz órakor tartassák, és | annak napirendjére tűzessék ki a szeszkontingens-

Next

/
Oldalképek
Tartalom