Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-575

575. országos ülés 1900. május 11-én, pénteken. " rendezése, ha elvesztik a jogot a kontingensre, egyszerűen ócska vassá válik ? Ha ezeket nem méltóztatik megérteni, én bővebb magyarázatokkal nem szolgálhatok. Elnök: Kakovszky István képviselő úr személyes kérdésben kér szót. Rakovszky István: T. képviselőház! Nekem nincs más jogczímeui a szólásra, mint a személyes kérdés; ehhez van, bár gyenge, jogczímem. Én voltam tudniillik egyike azoknak, a ki azt modottam Komjáthy Béla képviselő úr tegnapi beszéde közben, hogy az 8 adatai a mezőgazdasági szeszfőzdék berendezési költségeire vonatkozólag igenis tálhajtottak. Az ő szívességéből betekintést nyertem abba a kimutatásba és gondolom az egész tárgyalásnak szolgálatot teszek vele, hogy tiszta képet nyerhessen a t. képviselőház, ha egész röviden azt jelentem ki, hogy azok igenis túlzottak. Kérem a t. képviselő urat, mondja meg, melyik gyártól szerezte meg azt kimutatást, mert mi akkor bizonyosan nem megyünk oda megrendeléseinkkel. (Derültség.) En csak arra figyelmeztetem, hogy például ott a gőzgépek húsz lóerőre vannak számítva a napi héthektoliteres termelésű szeszfőzdék számára; azután van 15 lóerővel. T. képviselőház! Én magam dolgoztatok egy gőzgéppel egy 4 hektoliteres szeszfőzdében, még pedig egy négy lóerőre berendezett gőzgéppel, a mely tehát a 15 lóerejűnek egy harmadrésze. Természetes, hogy e mellett az összes berendezések megvannak; vannak kavarógépek, a szeszfőzde gőzftírészszel van összeköttetésben, van benne malátatörő és mindezeket egy gőzgép látja el, a mely, mint mondottam, 4 lóerőre van berendezve, és került újjonan 860—870 forintba. Ha tehát a t. képviselő úr gyárosa ilyen számításokat állít fel, akkor Komjáthy Béla í. képviselőtársam a mezőgazdasági közönségnek igen nagy szolgálatot tett volna, ha ezt a gyárost itt megnevezi, mert mindazt, a mit a t. képviselő úr felhozott, 50°/o-kal olcsóbban lehet másutt megszerezni. (Helyeslés balról.) Dedovics György jegyző: Justh Ferencz! Justh Ferencz: T. képviselőház! (Felkiáltások a baloldalon: Holnap I Holnap ! Zaj. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) Azok a nagy földmívelési érdekek, a melyek Magyarországon a szesziparra] kapcsolatosak, késztetnek engem mai felszólalásomra, (Halljuk! Halljuk,!) a melyet illetőleg kijelentem, hogy távol áll tőlem minden egyoldalú felfogás, mert azt tartom, hogy országos érdekeket csakis a legnagyobb objektivitással és tárgyilagossággal lehet tárgyalni. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Megvallom, t. képviselőház, hogy akkor, a mikor az ipari és mezőgazdasági szeszgyárak KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXIX. KÖTET. között fenforgó érdekellentétek megszüntetésének módozatáról van szó, sokkalta radikálisabb és sokkalta mélyebbre ható intézkedéseket óhajtottam volna azoknál, mint a melyek ezen törvényjavaslatban lefektetve vannak. Oly intézkedéseket óhajtottam volna, a melyek egyrészt biztosították volna az államnak a szeszadó terén való jövedelmét, sőt azokat szükség esetén lényegesen fokozhatták volna is; másrészt azonban az érdekellentétek megszüntetése által úgy az ipari, mint a mezőgazdasági szeszgyárak fennállását, virágzását és továbbfejlődését biztosították volna. Ily intézkedésektíl én a szeszegyedárúság és az azzal kapcsolatos szeszfinoniítási kényszernek életbeléptetését tartottam volna helyesnek, és bár bevallom, hogy már az Ausztriával való szerződéses viszonyunknál fogva is az egyedáráság behozatala elé nagy akadályok gördülnek és ezen tervek azonnal megvalósíthatók nem volnának, mindannak daczára, a t. ház becses engedelmével kívánok ezen tárgyra térni már csak azért is, mert azt hiszem, hogy rövid felszólalásom során rá fogok mutathatni oly érdekellentétekre, mondhatom sérelmekre, a melyeket egyes-egyedül a szeszmonopólium életbeléptetése által fogunk megszüntethetni. (Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István: A szeszmonopólium, az helyes! Justh Ferencz: Minden üzletnél, t. képviselőház, a fő az állandóság és épen a mezőgazdasági szeszipar ezen állandóságot megnyeri a szeszmonopólium életbeléptetése által. Mert az állam által bizonyára méltányosan megállapított szeszgyárak a mezőgazdasági szeszgyáraknak lehetővé tennék az alapos számítást, a mi pedig ma teljesen ki van zárva. Ha az üzlet nem volna is fényes, a veszteség és a károsodás legalább ki volna zárva, mert a mezőgazdasági szeszgyárak, a melyek tisztán nyers szeszt produkálnak, nem tudhatják, milyen áron fogják a tisztán az ipari szeszgyárak kezén levő szeszfinomítók a nyers szeszt megvásárolni. Mert hiszen látjuk, hogy Budapesten a nyers szesznek ára 5 koronával olcsóbb, mint Bécsben, holott ezen áraknak tulajdouképen egyenlőknek kellene lenni Azt látjuk, hogy a finomított szesz ára Budapesten csak oly magas, mint Bécsben, holott az is tudva van, hogy a szeszfinomítással járó költségek és veszteségek két koronával teljesen fedezve vannak. Ebből könnyű levonni azután azt a következtetést, hogy hiába ád az állam a mezőgazdasági szeszgyáraknak prémiumokat, s mindenféle kedvezményeket, ha az ipari szeszgyárak a szesz árának egyoldalú és önkényes megállapíthatása által ezen prémiumokat teljesen illuzoriusokká teszik. (Úgy van! Ügy van! bal felől.) Rakovszky István S Felszívják az árdepresszióban! 13