Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-555

80 555, országos ülés 1000. márczlns 21-én. szerdán. egyes, bár kivonatos, de azért az ügy lényegére nézve nem oly nagyon jelentékeny dolgokat, hogy ezen egységes megoldást minél előbb lehetővé tegyem, és erre nézve vagyok bátor oda formulázni előbbi kijelentéseimet, különösen a polgári iskoláknak mintegy feleslegessé tétele szempontjából is, hogy hozzuk be az első négy osztály teljes egységesítését. Ezen négy osztálynak a tanterve legyen olyan, a melyből azután úgy a gimnáziális osztályokba, tehát a klasszi kus irányra, valamint a reális irányra, tehát a műegyetemi pályára, valamint más, például a kereskedelmi irányú középiskolákba át lehessen lépni és ezáltal részben lecsapolhatjuk a gimnázium és reáliskolák túltömöttségét, másrészről pedig nem vágjuk el senkitől sem az utat, a kit vele Született tehetsége és vénája a tudományos pályára hajt és ott, a hol csak polgári iskola van, a polgári iskolába kénytelen járni, abba az amphibiumszerü iskolába, a hova sehova sem tudja magát elhelyezni, hogy tudományos pályára is léphesen. Azt hiszem, hogy ez igen fontos közeledés lenne az egészséges megoldáshoz. Korántsem szándékozom, még csak a megrovás árnyékával is illetni a polgári iskolai tanári kart, a kik inkább legnagyobb buzgalommal azon vannak, hogy a polgári iskolát középiskolává emeljék a saját maguk érdekében is, mivel mint tanárok* nem tudnak behelyezkedni a jelen szervezet mellett a középiskolai tanári karba. Azt nagyon jól tudja a közoktatásügyi kormányzat és az igen tisztelt államtitkár úr is, hogy mégis a polgári iskolák jelen alakjukban és szervezetükben nem elégítik ki sem a közoktatásügyi kormányt, sem a szülőket, sem a növendékeket. Azért én azt a nagyon is könnyű' megoldási módotajánlanám, miszerint legyen teljesen egységes az alsóaégy osztályban az oktatás; a tantervben—minden esetre a nemzeti irányt kidomborítva, — a felsőbb tanulmányra előkészítés és a mindennapi élet elsőrendű követelései jussanak érvéuyre, bizonyos befejezettséggel. Azért is nagyon fontosnak tartom a középiskolák alsó négy osztályának egységességét és belterjes voltát, hogy a polgárság zöme, a mely elsősorban fontos az államra, intelligeneziájában bizonyos fokra emeltessék. Én, a ki mindig szószólója vagyok úgy az ipari, valamint földmívelési és kereskedelmi irány kiművelésének, — feltétlenül szükségét látom annak, hogy ezen polgári osztály, mely ezen szakokat választja, intelligencziája által a magyar állam erősségének szintén egy hatalmas faktorát képezze. A tudományos pálya és művészet emeli egy államnak a fényét, úgyszólva az képezi csillagzatát, de azért az igazi boldogulását az államnak azon középosztály intelligencziája fogja eldönteni, a kik a mindennapi élet küzdelmeiben vesznek pezsgő részt. * Épen ezen felhozott indokokból én nagyon is megfontolásra ajánlom a közoktatási kormánynak azt a megoldást, hogy az alsó négy osztály teljesen egységes, és a negyedik osztályon felül legyen azután eltérés a tudományos műegyetemi és közgazdasági pályákra. És itt azután előtérbe lép azon követelmény, hogy a qualiflkácziónális törvényt meg kell változtatni, az az igazán felesleges követelmény, a melylyel a jelenlegi qualiflkácziónális törvény előáll, hogy mindenhová, minden kis álláshoz érettségit, vagy végzettséget követel, meg kell változtatni, — mert hiszen teljesen felesleges, hogy miért kelljen a posta, vagy távirdakezelő személyzetnek, vasutasnak stb. érettségi. Ha a qualiflkácziónális törvény ily irányban meg lesz változtatva, ezáltal elérjük azt, hogy a túltömöttség megszűnik a gimnáziumi és reáliskolákban, és a fiatalság egy jó részét terelhetjük azután a kereskedelmi, gazdasági iskolákba, a hol gondoskodhatunk arról, hogy annak alsó osztályaiba a közigazgatási pályára megkívántató szükségletek szintén tekintetbe vétessenek. Ez az én megoldási módozatom a középiskolákra vonatkozólag. Természetes dolog, hogy a qualifikácziónális törvény megváltoztatásával feltétlenül meg kellene változtatni az egyéves önkéntesekre vonatkozó követelményt is. Most ugyanis az érettségi kívántatik meg. Akkor feltétlenül be kellene hozni azt, hogy a hatodik osztályt végzett jogot tarthat az egyéves önkéntességre. Ezáltal részben emeljük azon kisebb közigazgatási tisztviselőknek társadalmi poziczióját; másrészt elérjük, hogy a közigazgatási pályára lépő kisebb tisztviselőknek nem kell három évig szolgálni. Továbbá elérjük azt is, hogy az egyéves önkéntesség biztosítása végett nem tódulnának a tudományos pályákra azok, kiknek tulajdonképen eszükben sincs a tudományos pályán megmaradni. Ezeket óhajtottam, t. h középiskolai oktatásra vonatkozólag megjegyezni és a közoktatásügyi kormánynak szíves figyelmébe ajánlani. Annyival inkább teszem ezt, minthogy tapasztalatom és meggyőződésem az, hogy ily irányban törekszik a közoktatásügyi kormány és az új tanrendet is ezért változtatta meg és hozták közel a gymnáziumot a reáliskolákkal, tehát egységesítés felé törekszik. A középiskoláról szólva, lehetetlen, hogy egy igen praktikus dologra ne hívjam fel a t. államtitkár úr figyelmét. Ugyanis mindnyájan átéltük azt az időt, midőn végezve a gimnáziumot, pályát kellett választani. Még most is emlékezetemben van az a tétovázás és folytonos kérdezősködés, és a szülőknek az a tudakozódása, hogy vájjon minő pályára adják a fiukat. Erre nézve semmiféle tájékoztató, irányítás eddigelé nem létezik. Nagyon fontosnak tartom tehát, hogy ezen kivárnál-