Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-559

210 559. országos ülés 1900. m&rczins 28-én, héif«n. Komjáthy Béla: Nem lephet meg senkit az a kijelentésem, hogy akkor, a mikor a hon­védséget így látjuk és így mérlegeljük, ez a párt, a melyhez tartozom, ennek a honvédségnek a költségét nem szavazza meg. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Nem szeretném azonban, hogy bárki ebben a házban abban a hitben legyen, hogy a párt, a melyhez szerencsés vagyok tartozni, a nemzet erejét nem akarná fokozni, mert ez a párt még nagyon sok jogosult vágyának és óhajának kielégítésétől is elállna, csak azért, hogy a nem­zet erejét fokozza, védelmi képességét erősítse. Azonban tisztán nemzeti hiúságból és csak azért, hogy mondhassuk, hogy honvédségünk is van, de a mellett tudjuk és érezzük, hogy az a közös hadseregnek csak olyan kiegészítő része, a mely a mi külön nemzeti ideánkat meg nem közelíti, természetesen a költségek megszavazásához nem járulunk. Ám próbálja meg a t. kormány, vagy jöhetne a legfőbb hadúrnak az a gondolata, hogy a nemzet igazságos és jóságos kívánsága előtt meghajolva tegye meg az önálló magyar hadsereg felállítására a lépéseket: ez a párt mint egy em­ber fog sietni az áldó/.htokat meghozni. Igaz, hogy mikor ezt egyszer felhoztam, az igen tisz­telt miniszter úr azt vetette a szememre, hogy talán nem számítottam, mily óriási költséggel járna ennek a felállítása. Ez azonban bennünket nem riasztana vissza, mert nem sokkal több költségbe kerülne az önálló hadsereg felállítása. Ha a mostani áldozatokhoz hozzávennők* azt, a mit a közös hadseregért áldoztunk; ha igényei­nők azon meglevő vagyonokat, a melyeknek összegyűjtéséhez a quóta arányában járóltunk, ez lehetségeséé tenné a felállítást. Minket egy nagy idea vezet; a hazaszeretet és hazánk jövőjének a megállapítása. Ha ennek akarnak áldozatot hozni, mindent meghozunk, de azt nem tűrhetjük, hogy bennünket félrevezetve és a nem­zeti hiúságra appellálva, oly költségeket szavaz­tassanak meg, melyek nem állnak az ország ér­dekében. Ezen indokok alapján kijelentem, hogy az a párt, a melyhez tartozom, a költségvetést nem szavazza meg. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Major Ferencz jegyző : Gróf Benyovszky Sándor! / (^.Benyovszky Sándors T. ház! Kom­játhy' Béla képviselőtársam és barátom pártom részéről már kifejtette a párt álláspontját . . . (Zaj. Halljuk/ Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Benyovszky Sándor: ... és így én csak arra szorítkozom, hogy felhívjam a t. miniszter úr figyelmét a honvédség felszerelésére, hogy tudniillik az hazai gyáraink és iparosaink által eszközöltessék. Iparunk annyira fejlődött, hogy a honvédség felszerelését bizvást lehet ha­zai gyáraink és iparosaink által végeztetni, a mi fejlődő gyárainknak és a megélhetés nehéz gond­jaival küzdő iparosainknak nagy előnyére válnék. Végre még egy kérdést intézek a t. hon­védelmi miniszter úrhoz: vájjon azon katonák és honvédek, kiket a hadgyakorlatok alkalmával oly súlyos bajok érnek, hogy azok által munka­képtelenekké válnak,.részesülnek-e az állam ré­széről anyagi segélyben és támogatásban? Igaz ugyan, hogy ily esetek esak ritkán fordulnak elő, de mégis előfordulnak, mert elkerülhetet­lenek, és azért természetes, hogy a méltányosság és az igazság megkívánja, megköveteli, hogy azok, a kiket az állam szolgálatában súlyos baleset ér, kellő segélyezésben és támogatásban részesüljenek. Csak ezeket kívántatn megjegyezni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöki Kíván valaki szólani? .Ha szólani senkisem kivan a vitát bezárom. B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­nis^teTT T ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóz­tassék megengedni, hogy csak néhány szóval reflektáljak azokra, a miket Komjáthy Béla t. képviselő úr részéről hallottunk, valamint, hogy a gróf Benyovszky Sándor t. képviselő úr ré­széről hozzám intézett kérdésekre válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) Ezen t. párt részéről régi gravamen, hogy külön magyar hadsereg nem lé­tezik. Kik akkoriban tagjai voltak ezen t. ház­nak — most fájdalom már nagyon kevesen van­nak — midőn a véderőt 1868-ban szerveztük, nagyon jól fognak emlékezni arra, hogy ez a kérdés akkoriban a legalaposabban megvitatta­tott. Nagyon alaposan vitattatott meg 1889-ben is, midőn a most érvényben levő védtörvény tárgy altatott, de megvitattatott majdnem minden költségvetés tárgyalása alkalmával. A t. 48-as és függetlenségi párt sohasem lankadt el abban, hogy ezt hangoztatta. Mégis, daczára annak, hogy ez a kérdés annyiszor felhozatott, a nem­zet nagy zöme mégsem íogta pártját ennek a nézetnek, és inkább csatlakozott ahhoz a nézet­hez, mely érvényesült 1868-ban, midőn a véderő úgy szerveztetett, a mint most tényleg fennáll. Polczner JenÖÍ A nemzetre hivatkoznak erőszakos választások és vesztegetések után! B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszter : Sem a választásoknak, sem a veszte­getéseknek, sem semmiféle más gravamennek nincs semmi dolga a véderő szervezésével. (He­lyeslés jobbról.) Kubik Béla: Hogyne volna; csak lett volna pénzük, ma más képviselőház ülne itt! Polczner Jenő : A választásoknál a kato­naságot is kirendelik! B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­niszter: A katonaságot minden körülmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom