Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-559

210 559. országos ülés 1900. m&rczins 28-én, héif«n. Komjáthy Béla: Nem lephet meg senkit az a kijelentésem, hogy akkor, a mikor a honvédséget így látjuk és így mérlegeljük, ez a párt, a melyhez tartozom, ennek a honvédségnek a költségét nem szavazza meg. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Nem szeretném azonban, hogy bárki ebben a házban abban a hitben legyen, hogy a párt, a melyhez szerencsés vagyok tartozni, a nemzet erejét nem akarná fokozni, mert ez a párt még nagyon sok jogosult vágyának és óhajának kielégítésétől is elállna, csak azért, hogy a nemzet erejét fokozza, védelmi képességét erősítse. Azonban tisztán nemzeti hiúságból és csak azért, hogy mondhassuk, hogy honvédségünk is van, de a mellett tudjuk és érezzük, hogy az a közös hadseregnek csak olyan kiegészítő része, a mely a mi külön nemzeti ideánkat meg nem közelíti, természetesen a költségek megszavazásához nem járulunk. Ám próbálja meg a t. kormány, vagy jöhetne a legfőbb hadúrnak az a gondolata, hogy a nemzet igazságos és jóságos kívánsága előtt meghajolva tegye meg az önálló magyar hadsereg felállítására a lépéseket: ez a párt mint egy ember fog sietni az áldó/.htokat meghozni. Igaz, hogy mikor ezt egyszer felhoztam, az igen tisztelt miniszter úr azt vetette a szememre, hogy talán nem számítottam, mily óriási költséggel járna ennek a felállítása. Ez azonban bennünket nem riasztana vissza, mert nem sokkal több költségbe kerülne az önálló hadsereg felállítása. Ha a mostani áldozatokhoz hozzávennők* azt, a mit a közös hadseregért áldoztunk; ha igényeinők azon meglevő vagyonokat, a melyeknek összegyűjtéséhez a quóta arányában járóltunk, ez lehetségeséé tenné a felállítást. Minket egy nagy idea vezet; a hazaszeretet és hazánk jövőjének a megállapítása. Ha ennek akarnak áldozatot hozni, mindent meghozunk, de azt nem tűrhetjük, hogy bennünket félrevezetve és a nemzeti hiúságra appellálva, oly költségeket szavaztassanak meg, melyek nem állnak az ország érdekében. Ezen indokok alapján kijelentem, hogy az a párt, a melyhez tartozom, a költségvetést nem szavazza meg. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Major Ferencz jegyző : Gróf Benyovszky Sándor! / (^.Benyovszky Sándors T. ház! Komjáthy' Béla képviselőtársam és barátom pártom részéről már kifejtette a párt álláspontját . . . (Zaj. Halljuk/ Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Benyovszky Sándor: ... és így én csak arra szorítkozom, hogy felhívjam a t. miniszter úr figyelmét a honvédség felszerelésére, hogy tudniillik az hazai gyáraink és iparosaink által eszközöltessék. Iparunk annyira fejlődött, hogy a honvédség felszerelését bizvást lehet hazai gyáraink és iparosaink által végeztetni, a mi fejlődő gyárainknak és a megélhetés nehéz gondjaival küzdő iparosainknak nagy előnyére válnék. Végre még egy kérdést intézek a t. honvédelmi miniszter úrhoz: vájjon azon katonák és honvédek, kiket a hadgyakorlatok alkalmával oly súlyos bajok érnek, hogy azok által munkaképtelenekké válnak,.részesülnek-e az állam részéről anyagi segélyben és támogatásban? Igaz ugyan, hogy ily esetek esak ritkán fordulnak elő, de mégis előfordulnak, mert elkerülhetetlenek, és azért természetes, hogy a méltányosság és az igazság megkívánja, megköveteli, hogy azok, a kiket az állam szolgálatában súlyos baleset ér, kellő segélyezésben és támogatásban részesüljenek. Csak ezeket kívántatn megjegyezni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöki Kíván valaki szólani? .Ha szólani senkisem kivan a vitát bezárom. B. Fejérváry Géza honvédelmi minis^teTT T ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy csak néhány szóval reflektáljak azokra, a miket Komjáthy Béla t. képviselő úr részéről hallottunk, valamint, hogy a gróf Benyovszky Sándor t. képviselő úr részéről hozzám intézett kérdésekre válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) Ezen t. párt részéről régi gravamen, hogy külön magyar hadsereg nem létezik. Kik akkoriban tagjai voltak ezen t. háznak — most fájdalom már nagyon kevesen vannak — midőn a véderőt 1868-ban szerveztük, nagyon jól fognak emlékezni arra, hogy ez a kérdés akkoriban a legalaposabban megvitattatott. Nagyon alaposan vitattatott meg 1889-ben is, midőn a most érvényben levő védtörvény tárgy altatott, de megvitattatott majdnem minden költségvetés tárgyalása alkalmával. A t. 48-as és függetlenségi párt sohasem lankadt el abban, hogy ezt hangoztatta. Mégis, daczára annak, hogy ez a kérdés annyiszor felhozatott, a nemzet nagy zöme mégsem íogta pártját ennek a nézetnek, és inkább csatlakozott ahhoz a nézethez, mely érvényesült 1868-ban, midőn a véderő úgy szerveztetett, a mint most tényleg fennáll. Polczner JenÖÍ A nemzetre hivatkoznak erőszakos választások és vesztegetések után! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Sem a választásoknak, sem a vesztegetéseknek, sem semmiféle más gravamennek nincs semmi dolga a véderő szervezésével. (Helyeslés jobbról.) Kubik Béla: Hogyne volna; csak lett volna pénzük, ma más képviselőház ülne itt! Polczner Jenő : A választásoknál a katonaságot is kirendelik! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A katonaságot minden körülmények