Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.
Ülésnapok - 1896-558
190 558. országos ülés 1900. m&rczins 24-én, szombaton. 1889-ben és 1891ben. Ezek a törvények azon az alapelven állanak, hogy a telekkönyv és a kataszter közt összhang létesítendő. Ez alapon készül az A. lapja a telekkönyvnek. Továbbá azon az elven alapúi, hogy a tényleges birtokállapot és a telekkönyvi állapot szintén összhangba hozandó. Ez alapon készül a B. lap. Végül, hogy a teherlap is a tényleges állapotnak megfelelően átdolgoztassék. Ezen törvények sok tekintetben nem váltak be. Az eredmény, a melyet a betétszerkesztés felmutat, nem kielégítő. Eddig ugyanis 800 községgel készültünk el 12 év alatt. Ez tehát olyan munka, a melyet így folytatni nem lehet, mert ha így haladunk, 150 év alatt sem leszünk készen. (Igaz! Ügy van!) E mellett ez a betétszerkesztés elég sokba kerül; csak az igazságügyi tárczát mintegy 300.000 forinttal terheli meg évenkint, és ehhez járulnak még a községek költségei. A hibák, a melyek a betétszerkesztésnél felmerültek, a következők. Először is a birtokállapotnak a kataszterrel való összhangba hozatalánál, a birtokállapot felvételénél, az a szabály érvényesül, hogy csak ott lehet a betétszerkesztést megindítani, a hol a részletes kataszteri felmérés megtörtént. Ez a inunka részint szakerők hiányában igen lassan ment, részint pedig egyéb nehézségek is merültek fel, főleg pénzügyi akadályok, mert ez a munka sokba kerül. De ennél még nagyobb baj az, hogy a betétszerkesztésnek és a kataszteri munkálatoknak különféle vezérszempontjai vannak, a melyek után indulnak. A kataszter oda fog menni, a hol az adóügyek rendezése szempontjából ez az államnak leginkább érdekében áll; ellenben igazságügyi szempontból a telekkönyvet főleg ott kell elkészíteni, ahol a birtokviszonyok zavartak, (Általános helyeslés.) a hol szegény és olyan nép lakik, a mely rászorul arra, hogy a telekkönyv jótéteményeiben részesülhessen. (Úgy van! jóbbfelől.) Nem elegendők továbbá azok a könnyítések, a melyeket H törvény a tényleges birtokállapot megállapítására felállít. Egy további baj az, hogy semmiféle kényszer nincs arra, hogy a tényleges állapotnak megfelelő állapot csakugyan be is vezettessék a telekkönyvbe. Ha a fél akár tudatlanságból, akár hanyagságból, vagy pedig más okból nem jelentkezik, marad a régi telekkönyvi állapot. Hozzájárul ehhez, hogy a telekkönyvi tulajdonos egyszerű ellenmondásával visszaállítható az előbbi telekkönyvi állapot. További baj, hogy lassú az eljárás, még pedig főleg azért, mert nincs meg a kellő felügyelet és a kellő ellenőrzés. A telekkönyvi hatóságoknál rendeltetik el a betétszerkesztés, annak a telekkönyvi hatóságnak főnöke pedig a bonyolódott betétszerkesztési törvényt és rendeletet gyakran nem ismeri, és így a kellő ellenőrzést nem gyakorolhatja. Ezeknek a bajoknak némi részben elejét veszi az 1892-ben alkotott helyesbbítési törvény. Ezen törvény egészen a betétszerkesztési eljárást veszi át, azzal az eltéréssel, hogy a kataszter és a telekkönyv közötti összhangot nem létesíti. Azok a bajok, a melyek a betétszerkesztésnél fenforognak. itt is fenforognak, még pedig bizonyos tekinteti en még nagyobb mértékben, eltekintve természetesen a kataszteri munkálat hiányától; mert ez az eljárás elrendelhető ott is, ahol a kataszteri munkálat nem áll rendelkezésre, mindenütt, a hol ezt a község kivánja, sőt hivatalból is foganatosíttatik, a hol telekkönyvi átalakítás van folyamatban. De itt meg az a baj járul hozzá, hogy ezt a helyesbbítést a rendes állómánybeli közegek végzik, a kik rendszerint nem bírnak erre elegendő gyakorlattal. Már most a jövőre nézve azt hiszem, hogy akként kell ezeken a bajokon segíteni, hogy mindenekelőtt megtartjuk azt az alapelvet, hogy a kataszter és a telekkönyv között összhang létesíttessék; (Helyeslés.) azonban eltérünk attól, hogy csak ott fogjuk a betéteket szerkeszteni, a hol a részletes fölmérés megtörtént, hanem megelégszünk a konkretuális felméréssel, természetesen, ha az nyilván!artásüag ki lett igazítva. (Relyedés.) Ha azután azokon a helyeken meg fog történni a részletes felmérés, ezen részletes felmérésnek megfe]előleg könnyű lesz a betéteket átalakítani; ez csupán irodai munka lesz, hogy az azonosítás véghez vitessék. Szükséges az összhangnak ez a fentartása, mert a kataszter és a telekkönyv igen sokszor érintkezik egymással, és a félre nézve felette fontos, hogy a telekkönyv a kataszterrel összhangban álljon. (Helyeslés.) Meg kell továbbá könnyíteni azt, hogy a tényleges birtokos a betétbe bejuthasson, azután hivatalból kell arra ügyelni, hogy a tényleges birtokos csakugyan be is vezettessék, ha pedig ellenmondás történik a telekkönyvi' tulajdonos részéről, hivatalból meg kell indítani az eljárást, akár a peren kivtíli eljárást, akár a perre utasítással. (Élénk helyeslés) , Ehhez járul, hogy a betétszerkesztést gyorsítani kell, egyszerűsíteni kell az egész vonalon, a felügyeletet és ellenőrzést pedig hatályosabbá tenni. (Helyeslés.) E mellett természetesen feleslegessé válik azután a helyesbítési eljárás, mert mindenütt el lehet rendelni a betétszerkesztést, a hol a konkretuális kataszteri felmérés megtörtént. További feladat lesz azután, hogy az elkészült betétek és a tényleges állapot közötti összhang fenn is tartassék, nehogy csakhamar ismét beálljon a birtokviszonyoknak annyira veszélyes dupliczitása. Erre nézve is leszek bátor majd