Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-557

1900. évi márczius hó 23-án, pénteken, Perczel Dezső, utóbb Tallián Béla elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítés©. — Ház számadásai 1900. év második felére. — Költségvetés 1900-ra (Igazságügyi tárcza.) — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán Plósz Sándor, Darányi Ignácz, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Molnár Antal jegyző úr fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Dedovics György, az azok ellen felszólalni kivánókat Major Ferencz jegyző úr jegyzi. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a tegnapi, ülés jegyzőkönyve. Molnár Antal jegyző (olvassa az 1900. évi márczius hó 22-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre nézve? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvel hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a képviselőház pénztárának az 1899. év második felére vonatkozó számadását. Megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatik a számvizsgáló bizottságnak. Egyéb bejelenteni való nem lévén, áttérünk napirend szerint az igazságügyi tárcza folyó évi költségvetésének (írom. 781) folytatólagos tárgyalására. Ki következik? Major Ferencz jegyzői Barta Ödön! Barta Ödön: T. ház! Bár pártállásomnál fogva egeszén természetes, hogy nem bizalmi nyilatkozattal kezdem beszédemet, mégis szükségesnek tartom kijelenteni, hogy bírálatom, a melyet az igazságügyi tárczával szemben e felszólalás keretében elmondani szándékozom, egészen tárgyilagosan csak az ellenőrzés szempontjára helyezkedik és egyáltalában nem tartozhatik és nem sorolható azon beszédek közé, a melyekből az ellenzékiség rí ki. Szükségesnek tartom ezt kijelenteni, mert sajnosán tapasztalom, hogy a t. kormány tagjai jóformán zokon veszik, ha a birálat nem mindig dicséretből, hanem kívánságoknak és jogos óhajoknak felsorolásából származik; de egyúttal örvendetes jelenségnek jelzem már e helyütt, hogy ebben a vitában a t. túloldal szónokai nagy számmal vévén már eddig is részt, szintén megengedték maguknak a bírálatot, oly alakban, hogy bizonyos óhajtásokkal járultak a t. kormány elé,, az igazságügy terén szükséges intézmények létesítése és fejlesztése tekintetében. Mielőtt bírálatom tulajdonképeni részleteire áttérnék, szükségesnek tartom, hogy a t. ház szíves figyelmét felhívjam a t. előadó úr által már megemlített azon tényre, a melyet úgy jellemezhetnék, hogy az »igazságügyi költségvetés számokban*. Az igazságügyi tárcza tárgyalása alkalmával egy ízben már bátor voltam rámutatni arra, hogy ha e tárcza költségvetése indokolásával együtt egy idegen szakavatott ember kezébe kerülne, a ki szakértelemmel venné birálat alá azt, a mi abban foglaltatik, j azt hinné az