Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-549

549. országos ülés 1900. niárczins 13-áu, kedden. 213 Mindezekkel szemben, t. képviselőház, előkelő hazafiak és komoly politikusok tiszteletreméltó meggyőződéssel ragaszkodnak a birtok lekötöttségéhez, és azon gondolat által vezettetve, hogy a magyar fajnak nem szabad lába alól kiereszteni a földet, inkább megrögzíteni, mintsem megbontani akarják a földbirtok viszonyokat. Förster OttÓS Van valami benne! Krístóffy József: Én elismerem, hogy ez a gondolat beletartozik a faji politika eszmekörébe és én ennek a gondolatnak a propagálását meggyőződéssel és készséggel támogatom mindaddig, míg az idegen vásárlók terjeszkedését kell megakadályozni, de már engedelmet kérek, ha arról van szó, hogy a saját véreink részesüljenek az állami és társadalmi élet jótéteményeiben ; ha arról van szó, hogy a magyar nemzet új sarjadéka particzipáljon a föld áldásaiban, a mit én nemcsak méltányosnak, hanem jogosnak is tartok, ez esetben tisztelettel kell elfordulnom ettől, a nemzetinek látszó gondolattól, a mely az egészséges fejlődés és terjeszkedés akadályozása által kitűzött nemzeti czéljaiuk elérését koczkáztatja. Az én meggyőződésem szerint, t. ház, a parczellázás és a minimum kölcsönösen kizárják egymást. Az egyik osztja és bontja, a másik leköti és a szabad forgalomból kivonja a föld birtokot. A telepítés és a parczellázás által mi épen a kisbirtokosok számát akarjuk szaporítani, és így mentül könnyebben juttatjuk a szegény embert földhöz, annál jobb, de ha ezt megnehezítjük, épen azt a legszegényebb néposztályt sújtjuk, a melyen tulajdonképen segíteni akarunk. Méltóztassék egyébként megfontolni, hogy a magyar nép amúgy is körömszakadtáig ragaszkodik földjéhez s csak a legvégső kényszerhelyzetben képes azon túladni, és nem tévedek, a mikor azt állítom, hogy agrárszocziális bajok összegyülemlésére sok helyütt ez is közrehatott. Ily körülmények közt tehát a főidet épen a magyar medenczékbe még jobban megkötni és ez által a paraszt proletariátus terjedését előmozdítani szerintem nagy hiba volna. Én a föld szabad megoszlásában, t. ház, veszélyt nem látok, sőt ennek a proczesszusnak a természetes fejlődését kívánatosnak tartom, mert a föld nemcsak azok számára van, a kik abból nagy területeket birnak megszerezni, hanem azok számára is, a kik napszámos élet verejtékének összes gyümölcsét egy darabka föld megszerzésében keresik. A földbirtok szabad megoszlása természetes következménye ama nagy átalakulásnak, a mely a hűbéri viszonyok megszüntetésének végezélja gyanánt épen azt jelölte meg, hogy a maga becsületes szorgalmával és törekvésével mindenki részesülhet a föld áldásaiban, és méltóztassék nekem megengedni, hogy Magyarországon ezért még senki, hanem a földbirtokok túlhalmozódása miatt már igen sokan panaszkodtak. És azt is fölösleges nékem bővebben magyarázni, hogy a tulajdonjog korlátozását a nagybirtok talán még elbírja, mert a külterjes gazdálkodás a nagy birtokosokra még napjainkban is haszonnal járhat; akisbirtokosok azonban csak a föld termő erejének legnagyobb fokozása által tarthatja fenn magát és abban neki segítséget csak a reális hitel nyújt, a melyet pedig a földbirtok mindennemű korlátozása semmivé tenne, és épen ez a főoka annak, hogy éa a gazdasági jólét garancziáját a korlátlan egyéni tulajdonjogban keresem, abban a korlátlan egyéni tulajdonjogban, a mely csakis a politikai egyenlőség és az egyéni szabadság égisze alatt fejlődhetik. (Úgy van! a jobboldalon.) Az egyenlő örökösödési osztály megszüntetését pedig, a melyet bizonyos oldalról szintén javasolnak, a legnagyobb hibának tartanám, mert ez egyenesen a paraszt proletariátus mesterséges szaporítására vezetne. Az egyenlő örökösödési osztály megszüntetése nézetem szerint csak növelné a bajokat, mert vagy paraszt majorátusokat kellene teremteni, a midőn egy gyermeken kivűl a többi semmitsem kapna, vagy arra kellenék kötelezni az igazi örököst, hogy az részletekben elégítse ki testvéreit és így az első esetben egy jómódú paraszt mellett teremtenénk háromannyi proletárt, a második esetben pedig az eladósodás örvényébe kergetnénk az örököst, és így mindkét esetben csak a paraszt proletariátus terjedését mozdítanék elő. (Úgy van! jobbfelól.) Méltóztassanak egyébként elhinni, hogy az egyenlő osztálynak nálunk sokkal kisebb hatása van a birtok felaprózásra, mint sokan gondolják, épen a magyar faj azon ősi szokásánál fogva, hogy bgtöbbnyire saját falujából házasodik és házasságát mindég birtoktömörítéssel kombinálja. (Úgy van! jobhfdöl.) Mi, t, ház, az egyenlő osztálynak demokratikus fejlődésünket köszönhetjük és ennek megváltoztatása oly rég kihalt előítéletek feléledésére vezet ie, a melyek okvetlenül válaszfalat emelnének a nemzet egységében, a melynek együttérzését és összetartását pedig legfontosabb erkölcsi és anyagi érdekeink követelik. Én, t. ház, sokszor megfordultam a magyar nép között, de ezeket a birtokvédelmi gondolatokat idegeneknek találtam az ő eszmekörében, mert az ő szellemi és anyagi fejlődésének tradícziói nem a földbirtok 1 ilincseiben, nem a majorátusokban és a primogeniturákban, hanem a földbirtok szabad megoszlásában, az egyenlő osztály megdönthetetlen igazságában és a korlátlan egyéni tulajdon azon nagy eszméiben gyökereznek, a melyek az egyéni szabadság, az egyéni öntudat és egyéni képesség fejlődésének