Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-549

549. országos Ülés 1900, hasonlítva^ sokkal jobban biztosítja. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Társalog nak egymással!) Elnök : Csendet kérek! Komjáthy Béla: Hogy én magam általánosságban azon álláspontot foglalom el, hogy ezen új keresetforrások megnyitására kellő gond nem fordíttatott, annak egyik szomorú jelenségét képezi az, a mit tudunk is, de a miről bennünket épen maga a t. kormány felvilágosítani kegyes volt. Csak egy tekintetet kell vetnünk azon közállapotainkról szóló jelentésre, a mely itt közöttünk kiosztatott, és látjuk, mily ijesztő mérvet kezd Magyarországon ölteni a kivándorlás. Ha annak a népnek keresete volna, ha új keresetforrások nyílnának meg számára, akkor ezt a hazát el nem hagynák. (Úgy van! a ssélső baloldalon.) Már pedig magának a kormánynak előterjesztése szerint: míg a 80-as évek első felében az Amerikába kivándorlottak száma csak 13.000-re ment évenként, ma már ez a szám a 25.000-et is felülhaladja. És ezzel nemcsak a munkaerőt vesztjük el; ezáltal nemcsak a nemzet ereje devalválódik, de a kivándorlás egy másik nagy veszélyt is rejt magában, mert azok az elemek, a melyek Amerikát keresik föl, ha visszatérnek is, többé nem a faj iránti szeretet, nem a hazaszeretet által lelkesítve jönnek ide, hanem hogy a mi működésünket jövőre ellensúlyozhassák. De van egy másik iránya is a kivándorlásnak. Olaszországba évenként 100.000 ember megy munkát keresni. Igaz ugyan, hogy visszatérnek, de ha megnézzük a statisztikát, mégis ezrekre megy évenkint azoknak a száma, a kiket munkaerőben elvesztünk, és méltóztas sék elhinni, hogy azon Amerikából bejövő pénzÖsszegek, a melyek sokakat csábítottak arra, hogy ne féljenek a kivándorlásiéi, nem equivalensek azzal a nagy károsodással, a melyet a munkaerő elvesztésében ez a szegény nemzet szenved. (Ügy van! a szélső baloldalon.) De tovább megyek, t. ház, a délvidékről, Somogyból tömegesen mennek ki az emberek Horvátországba; ott maradnak; és ez a magyar faj, a mely bennünket erősíthetne, már maradékaiban, unokáiban a magypr nemzet ellenségeinek számát fogja szaporítani. (Ügy van! a szélső baloldalon.) És itt engedje meg báró Feilitzsch Arthur, t. barátom, hogy még mielőtt az ő, a hitbizományokról elmondott nézeteire rövid megjegyzéseimet megtenném, figyelmeztessem arra, a mit tegnap ő maga nagyon szépen elmondott e helyen, hogy épen abban a vármegyében van kginkább igénybe véve a föld a hitbizományok által. Makfalvay Géza: És épen nem arról a vidékről vándorolnak ki! Komjáthy Béla: Felfogásom szerint, ha a nemzet elgyengülését nem akarjuk eíőmozdímárczins 13-án, kedden. j QQ tani, itt kell azon elemeknek kenyérkeresetet nyújtani; jövedelmező termelési ágakat kell teremteni, és a mi a fo, lehetővé kell tenni, hogy azon a földön, a melyen ma egy vagy két család él, három vagy öt család megélhessen; ezzel erősödnék a magyar nemzet. Nem emlékszem rá, hogy hol, de olvastam egy angol tudósnak azt a megjegyzését, hogy ha valaki képes lesz megcselekedni azt, hogy a hol eddig egy kalász termett, ezután két kalász teremjen, az nagyobb dicsőséget érdemel a világ minden dicsőséges hadvezérénél. Fájdalom, ez irányban, a mint mondottam, a mi kormányzatunk részéről még nagyon kevés történt. És itt kénytelen vagyok arra a terrénumra kiterjeszkedni, a melyen tegnap báró Feilitzsch Arthur t. barátom mozgott, ha talán következtetéseim kissé el is fognak az övéitől térni. A kötött birtok ma Magyarország területének 34

#

5°/o-át veszi igénybe. És ebből csak 60°/o erdőbirtok, tehát ennek a kötött birtoknak körülbelül 40°/o-a az, a mely a magyar faj erősödését, terjeszkedését és vagyonszerzését megnehezíti. Itt azt a megjegyzést kell tennem báró Feilitzsch Arthur t. képviselőtársammal szemben, hogy a hitbizományoknak az erdős vidékekre való áthelyezése, eltekintve attól, hogy ezáltal az Alföld használható részei felszabadulnának és intenzív kultúra alá kerülnének, a nemzetre is erősítőleg hatna, óriási hatással lenne nemzetiségünk megerősítésére is, mert az ottani birtokosoknak birtokkezelésével és alkalmazottjaival mindenesetre hathatós eszköz és mód adatnék arra, hogy a magyar államiságot ép ott, a hol ez a nemzetiségek által veszélyeztetve van, megerősíteni képes volna. De a hitbizományokkal szemben talán egy kis statisztika nem árt, hogy lássuk, hogy miképen gondolkoznak más országokban. Igaz, van egy ország, a mely minket túlszárnyal, ez Olaszország, a hol a birtokoknak 74°/o-a hitbizomány. Hivatkozhatnánk talán Spanyolországra, a hol ilyen dolgokban szintén úgy gondolkoztik, hogy az a nemzeti erő fokusa; azonban szomorú tapasztalat bizonyítja, hogy hová jutottak. Szászországban 3°/o-a, Francziaországban 14°/o-a, Belgiumban 19°/o a az összes birtokoknak hitbizományi birtok. Érdekes az, hogy azon nagyszámú hitbizományok, a melyek itt Magyarországon vannak, legnagyobb részben ép azon pártnak uralkodása alatt alakultak, a mely magát tetszetősen *szabadelvtí párt« nak nevezi, és a melynek égisze és firmája alatt az én t. barátom, báró Feilitzsch Arthur hitbizományok részbeni méltatására felszólalni szükségesnek tartotta. 1870—78 között 25-öt állítottak fel, 1882—90 között 26-ot. Én azt hiszem, hogy ez seholsem volna egészséges állapot, de legkevésbbé egészséges állapot ez Magyarországon, a mely faji jellegét félti és a