Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-546

S*6. országos ülés 1900. märczins 9-én, pénteken. 145 ken elvállalt kötelezettségek teljesítésére 1,200.000 korona. Elnök: Az előadó úr kivan szólani! Pulszky Ágost, a pénzügyi bizottság előadója . T. ház ! A kereskedelemügyi miniszter úr ezen tételnél felhatalmazást kért arra, hogy az állami közutak fentartására szánt költségeknél esetleg elérhető megtakarításokat, átruházásokat a törvényhatósági utakra fordíthassa. Ügy, mint minden évben, a pénzügyi bizottság ezt a t. háznak elfogadásra ajánlja. Elnök: A tétel maga meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést. Megadja-e a ház a kormánynak a pénzügyi bizottság által javasolt felhatalmazást: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a felhatalmazást a kért tételre nézve megadja. Dedovics György jegyző (olvassa) .• Törzs • könyvek, távolsági térképek és közúti térkép elkészítésére 46.000 korona. Elnök: Megszavaztatok. Dedovics György jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A párisi kiállítás költségei 8000 korona. Elnök! Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa).- Beruházások. Komáromnál a Dunán létesített vasfelszerkezettí állandó hidra X-ik — utolsó részlet —• 306.600 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa).- Az Esztergom és Párkány közt épített dunai vashidra VIII. részlet 371.000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa) .• A dunatiíza-kőrösközi alföldi transzverzális állami közútra VII. részlet 308.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics Görgy jegyző (olvassa): Tolna vármegyében a budapest-eszéki állami közúton levő 39. sz. Sió-sárvizi vámoshid helyett építendő vasfelszerkezetíí hid építésére és felügyeletére II. — utolsó — részlet 44.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Szatmár vármegyében a nagybánya kolozsvári állami közúton levő 8. sz. Lápospataki hid újbólépitésére és felügyeletére II. — utolsó — részlet 75.900 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa)>.- Trencsén vármegyében a pozsony-jablunkai állami közút 240—241. kilométer szakaszán levő hidnak vasfelszerkezettel leendő építésére és felügyeletére 80.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXVII. KÖTET. Dedovics György jegyző (olvassa): A varasdi közúti Drávahid újbólépítésére és felügyeletére V. részlet 100.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics Györgyjegyzö (olvassa): A károly város-sziszeki állami közúton levő 291. számú Petrinesicsa hid újból építésére és felügyeletére 70.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa).- Bevétel. Rendes bevételek 317.564 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa) -. Ipari és kereskedelmi szakoktatás. Rendes kiadások, XIX. fejezet, 4. czím. Rendkivííli kiadások: Beruházások, V. fejezet, 2. czím. Rendes bevételek, V. fejezet, 4. czím. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok 823.411 korona. Tóth János jegyző : Major Ferencz! Major Ferencz: Csak röviden óhajtom, a t. ház figyelmét az ipari szakoktatás tételénél felhívni. Tagadhatatlan, hogy e tekintetben elismeréssel szólhatok az igen tisztelt szakminiszter úrról, ki igyekezik a szakoktatást lehetőleg fokozni. Minthogy mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy mindazon intézmények, melyek az iparos szakismeretének fokozását és terjesztését ezélozzák, egyik legfontosabb tényezőnk a versenyképesség emelésére. Miért is nem lesz érdektelen, ha egy-két dologra felhívom a t. miniszter úrnak figyelmét is. Mindnyájan tudjuk, mennyire hanyatlott az utolsó évtizedben az ipari és kereskedelmi pálya tekintélye. Talán épen azon körülmény, hogy e pályákra nem lép a nemzetnek az az anyaga, mint azelőtt, és hogy nem követeltetett meg a szükséges előképzettség, volt egyik fó'oka annak, hogy ezen pálya nivója sülyedt és a polgárság nem ment ezen pályára. Tagadhatatlan, a mostoha közgazdasági viszonyok s így a magyar ipar és kereskedelem általános hanyatlása okozhatta, hogy még a kisebb képzettséggel biró, alig két-három osztályt végzett elemek is már szégyenlették az iparos, vagy kereskedői pályát és inkább tódultak fis fizetéses, vagy díjnoki állásokra, még ha egész életükön át kell is az Íróasztalnál görnyedniök. Ezért van azután oly túlkínálat ezen a téren, s azért tódulnak az alacsonyabb állásokra is, mert az ipar és kereskedelmi pálya úgyszólván ki lett kapcsolva a nemzet belterjes közgazdasági életéből, és így nem vonzza magához azokat az erőket, a melyeknek pedig ezt a pályát kellene választani ok életczélúl. Annak oka, hogy miért hanyatlott az ipari és kereskedelmi pályára való törekvés, megtalálható a hiányos ipartörvényben, a melyre most nem térek ki, de a mely a szakképzettséget tulajdonkép nem követeli, mert az a követelés 19