Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.
Ülésnapok - 1896-516
54 51e « országos ülés 19O0. Január 22-én, hétfőn. akként magyarázni, (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) hogy a magyarázat a törvénynek nyilvánvaló czélzatával szembeszökő ellentétbe jöjjön, és hogy azzal a magyarázattal a törvénynek nyilvánvaló czélzata kijátszassék, tisztára megengedhetetlen. (Igaz! Ügy van! a jobb- és baloldalon) Már pedig ezzel a magyarázattal a törvény nyilvánvaló czélzata ,.. (Hosszantartó zaj a szélső baloldalon.) Elnök: Kérem Polónyi Géza képviselő urat, ha azt hiszi, hogy szavait a szónok félreértette, módjában lesz a házszabályok értelmében felelni, de ketten ne beszéljenek egyszerre. Hódossy Imre: A t. képviselő úr azt mondja, hogy hiszen a törvényben az van mondva, hogy ha a két országgyűlés nem tudna egymással megegyezni, — és ezt a szót: »tudna« a szó lehető legszűkebb értelmében magyarázza, — nem engedi meg azt, hogy a magyar nyelvben, ha azt mondjuk, nem tudok, az azt is jelenti, hogy nem vagyok képes, akadályozva vagyok, hanem — szerinte, — tisztán azt, hogy kijelentem ünnepélyesen, manifeszte nyilvánítom, hogy ezt nem tudom megcsinálni. Pedig itt nem ebben a szűk értelmében vették a szót, hanem általában mondatik: ha nem tudna egymással megegyezni, akárminél fogva, akár az egyik, vagy másik akaratának hiányánál fogva, akár külső akadálynál fogva, vagy bármily oknál fogva, ha nem egyeznek meg. Ennyit jelent az, más semmit. így magyarázni, ebben a legszűkebb értelemben megint csak az akarhat, a ki nem respektálja a törvény nyilvánvaló czélzatát, hogy a quóta megállapítása minden eshetőség közt — természetesen mindig az 5. és 25. § ok épségben tartásával ; magától értetődik, előrebocsátottam, hogy felteszem, — biztosítva legyen. A t. képviselő úr azonban még ama nehéz akadályok felállításánál is, a melyeken keresztül kellene menni, hogy a királyi döntéshez eljuthassunk, nem állapodik meg, hanem tovább megy és azt állítja, hogy a törvény azt mondja, hogy ő Felsége a kérdést az előterjesztett adatok alapján fogja eldönteni; kérdi tehát a képviselő úr, hogy mily adatok alapján döntött ő Felsége? A törvény azt mondja, hogy ő Felsége az előterjesztett adatok alapján dönt. Hogy indokolni tartoznék a Felség, arról ott a törvényben nincs szó. Polónyi Géza: Azt nem is mondtam! Hódossy Imre: A képviselő úr azonban ezzel a kérdéssel többet akart, mint kérdést intézni; mert azt mondja, hogy ő Felsége az eléje terjesztett adatok alapján, a melyek valóban eléje terjesztettek, nem is dönthetett. Miért ? Mert csak a parlament van jogosítva adatok előterjesztésére, és a mit a parlament maga nem terjesztett fel, azok alapján nem lehet dönteni. Bocsánatot kérek, hol van mindez a törvényben ? Vagy miként következnék ez a törvény szelleméből? A törvény szerint a király ő Felsége ebben a kérdésben választott biró, arbiter; ő mint választott biró ugyanabban a helyzetben van, mint minden biró: ha az adatok, melyek eléje terjesztettek, nem látszanak a bírónak elégségeseknek, maga állapítja meg, hogy még mily adatokat követel maga elé, hogy azok alapján aztán dönthessen. (Igaz! Ügy van! a jobb-és baloldalon.) 0 Felsége azokat az adatokat, a melyeket eléje terjesztettek, elégségeseknek tartotta; őt abban, hogy a döntést azok alapján meghozza, senkisem korlátolhatja, és a törvény^ nem állít fel oly korlátozást, hogy csak a parlament által felirati úton ő Felsége elé terjesztett adatok alapján dönthetne ő Felsége, ez a törvényben sem kimondva nincs, sem annak szelleméből nem következik. Igenis, az előterjesztett adatok kérdése szóba jöhetne a parlament előtt a miniszteri felelősség szempontjából akkor, ha valaki azt tudná bizonyítani, hogy hamis adatok terjesztettek ő Felsége elé. Akkor a miniszteri felelősség szempontjából ez a kérdés fontossággal birna. De az, hogy 8 Felsége csak a parlament által felirat útján eléje terjesztett adatok alapján dönthetne, sem a törvényből, sem annak szelleméből nem következik és nem felel meg a törvény intenczióinak. Mindezeknél fogva én a képviselő úrnak alkotmányos aggályait alaposoknak nem találom; azokat, miket határozati javaslatában előterjesztett, el nem fogadhatom; hanem egyszerűen hozzájárulok ahhoz, hogy ő Felsége döntésének a miniszterelnök úr által történt előterjesztése tudomásul vétessék. (Élénk helyeslés jóbbfelől és a baloldalon.) Tóth János jegyző: Komjáthy Béla! Komjáthy Béla: T.ház! Midőn e kérdésnek a képviselőházban napirendre tűzését indítványoztam, előadtam azon indokokat, melyek ennek előterjesztésére indítottak. Még a miniszterelnök úr megjegyzés tárgyává tette azt, hogy már a kitűzés alkalmával elmondtam azon érveimet, melyek meggyőződésemet szülték. A mai nap Polónyi Géza t. képviselőtársam ugyanazon állásponton állva, sőt tovább menve, nagyon helyes jogászi elmeéllel és logikával bővebben bebizonyította azt, és pedig nézetem szerint eddig megezáfolatlanúl, hogy ez a döntés törvényeinken nem alapszik. Ily körülmények közt azt hiszem, hogy feladatomnak tökéletesen eleget tennék már azzal is, ha kijelenteném, hogy a múltban általam elmondott érvek és azok alapján, a miket Polónyi Géza képviselő úr ma elmondani szíves volt, én az 8 határozati javaslatát elfogadom. Megvallom, nem is akartam tovább menni és nem akartam nyilatkozatot tenni; azonban kell, hogy előttem szólott í. képviselőtársam
