Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-514

8 514. országos illés 1900. január 18-án, cstttörtökön. melyek nézetem szerint nem állják meg a helyet. Megvilágítok ebből néhányat. (Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon ) Azt mondja a t. képviselő úr, mi dolog az, hogy a delegáczió határozott a költségvetés felett egy egész évre, holott a quóta csak félévre van megállapítva. Bocsánatot kérek, ez teljes összezavarása két különböző dolognak. A delegáczió határozott a törvény értelmében a közösügyi költségek feMt a folyó évre. Barta Ödön: A quóta alapján! Széll Kálmán miniszterelnöki Épen nem a quóta alapján. Ahhoz semmi köze. Az egészen más kérdés. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Nem engedem összekeverni a dolgokat. Állítom, hogy a delegácziónak a quótához semmi köze. (Igaz! Úgy van! a jobb- és baloldalon:) Egészen elválasztott hatáskörökről gondoskodik a törvény. A törvény sokkal logikusabb, sokkal világosabb. Ne zavarjuk össze a delegáczió kompeteneziáját az országgyűlésével. A quótakérdés eldöntése a törvény által előirt fórumokat illeti, a delegácziót nem. A delegácziónak ehhez semmi köze. A delegáczió a közösügyi költségeket megállapítja; ehhez pedig az országgyűlésnek nincs köze, csak beteszi a törvény értelmében a költségvetésbe, beleilleszti a számszerű tétel megváltoztatása nélkül a fedezet szempontjából, és gondoskodik a fedezetről. így van a kérdés. Tehát a delegáczió igenis teljes joggal, — sőt nemcsak joggal, de kötelességszeriüeg, — megállapította a költségvetést a folyó évre, úgy, a mint kellett. (Helyeslés jobbfelöl.) Hogy azután ezzel a költségvetéssel, annak rezultátumával mi történik, és hogyan illeszti be_, az az országgyűlés dolga. Azt mondja a képviselő úr, hogy félévre történt a döntés, és diffikultálni látszik ezt, mert ennek a következéseit a mi budgetünk szempontjából helyteleníti már előre. Komjáthy Béías Nem is beszéltem erről! Széll Kálmán miniszterelnök: Az í 867: XII. törvényczikk 21. §-a egyenesen és világosan azt mondja, hogy ha nem sikerűi a két országgyűlés közti megegyezés, az előterjesztett adatok alapján a kérdést a korona dönti el. Nincs itt megmondva, mennyi időre dönti el, nincs megmondva egy betűvel sem, félévre-e, egy évre-e. Ezt talán, a mint meg tudtam az illetőket győzni, nem helyesen és nem alaposan diffikultálhatták volna osztrák részről, mert az osztrák törvény nem úgy szól, mint a mienk, hanem azt mondja, hogy nem tovább mint egy évre, nur auf ein Jalir. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Längstens! Ellenmondás jobbfelöl.) Nem azt mondja, szórólszóra azt mondja: nur auf ein Jahr. (Felkiáltások szélső baloldalon: Längst.ns!) Tessék kérem elolvasni. (Helyeslés) obbfelől.) Én így magyaráztam, és azt hiszem, hogy az én magyarázatom helyes, és úgy is alkalmaztatott, az az egy évi minimális határidő, hogy hosszabb időre, mint egy évre, nem dönthető el, és ha a korona ezen döntés határidejét, mely az osztrák törvényben egy évre van megállapítva, szűkebb korlátok közé véli jónak szorítani, tehet ez ellen kifogást alkotmányjogi szempontból valaki? Komjáthy Béla: Hát ki tett kifogást? Széll Kálmán miniszterelnök: Bocsánatot kérek, a t. képviselő úr a mikor ezen félévi döntés következéseit kifogásolja, magát a döntést is kifogásolta. Osztrák részről sem történhet ellene helyesen kifogás, magyar szempontból még kevésbbé, sőt épen nem. Méltóztatott diffikultálni impliczite a félévi döntést. (Ellentmondás a szélső bóloldalon,) Hát kérem, principiis obsta. Azt hiszem, hogy mikor érvényt szereztem annak, hogy a quóta ne döntessék el hosszabb időre, mint félévre, ezért sem direkt, sem indirekt kifogás nem illethet, mert az a meggyőződésem, hogy az ország érdekében és az ország jogai szempontjából helyesen és jól jártam el. (Helyeslés jobbfelöl.) Be fogom bizonyítani bármikor, akár a budget tárgyalásánál, akár máskor, hogy mily motívumok vezettek engem, és ezek mind az ország érdekéből vannak merítve és unnak felelnek meg. Megmondom nyíltan, miért van ez így. A képviselő úr azt mondta,(Zaj a széls balon.) bocsánatot kérek, tessék helyt állani szavaiéit. Komjáthy Béla: Mindig! Széll Kálmán miniszterelnök: Akkor ne tessék rossz néven venni, ha válaszolok. Azt mondta, miféle módon fog a miniszterelnök úr eljárni a quótával, illetve a közös költségek elintézésével. Oiay Lajos: Tessék nyíltan megmondani, fl

°gy a junktim az oka! Széll Kálmán miniszterelnök: Igen egyszerűen fogunk eljárni. Ez majd vitatható kérdés lesz a pénzügyi bizottságban és a házban, de ha megvitatják, meg vagyok győződve, a képviselőház igazat fog adni az én felfogásomnak, mely igen egyszerű, természetes és abból ál!, hogy be fogjuk illeszteni a költségvetésbe azon összeget, a mely reánk a közös költségekből a mostani félévre megállapított quóta alapján esik. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ebből semmi baj sem származik, mert ha egy később hozandó törvény, vagy a törvény alapján való döntés a második félévre más quótát állapítana meg, nohát az egy egyszerű arithmetikus kalkulus, a melyet egy később hozandó törvény az előbbinek hatályon kivűl helyezésével fog eszközölni. Semmi érdeke, semmi joga az országnak sérelmet nem fog szenvedni. (Zaj a szélsőbalon.) Az sem áll, hogy a koronának nincsen joga