Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-514

4 királyságok és országok pénzügyminisztere között a bélyeg és közvetlen illetékek, fogyasztási, bélyeg és díjak iránt létrejött egyezményről« ; — »Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezésérő] szóló 1889 :XL. törvényczikk hatályának újabbi meghosszabbításáról*; —»a királyi bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyi minisztériumban való ideiglenes alkalmazhatásáról«; »a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítésérő 1«; — végre »a szatmár-erdödi helyi érdekű vasút engedélyezésérők szóló törvényjavaslatokat 8 Felsége legkegyelmesebben szentesítvén, azok mint az 1899 : XL—L. törvényczikkek az »Országos Törvénytár« utján kihirdettettek. Tudomásul vétetik. Bemutatom a miniszterelnöknek az 1898 : XXX. törvényczikk alapján tett jelentését, dicsőült Erzsébet királyné emlékére felállítandó szobormű ügyében. A miniszter jelentése kinyomatik és a ház tagjai közt szétosztatik. Bemutatom a miniszterelnök átiratát, melynek kapcsán pótlólag megküldi az állami számvevőszéknek az 1899. év harmadik negyedében előfordult túlkiadásokról szóló jelentéséhez tartozó indokolásokat. Az indokolás kinyomatik, a ház tagjai között szétosztatik, és az említett jelentéssel való együttes tárgyalás végett kiadatik a zárszámadás-vizsgáló bizottságnak. Bemutatom a t. háznak gróf Zichy Jenő t. képviselő ár levelét, a melyben történelmi tanulmánya érdekében öt heti szabadságot kér. Továbbá Vuja Péter képviselő levelét, ameíylyel egészségi okokból négy heti szabadságidőt kér. Megadja a ház? (Helyeslés.) A ház a kért szabadságidőt mindkét képviselőnek megadja. Bemutatom Budapest székesfőváros közönségének feliratát, a tűzkárbiztosítási intézeteknek a tűzoltói kiadásokhoz való hozzájárulása tárgyában. Pozsony vármegye közönségének feliratát, a gyámsági ügyek rendezéséről szóló 1877: XX. törvényczikk módosítása iránt. Torontál és Túrócz vármegyék közönségének feliratait, a duna-oderai csatorna ügyében. Győr és Borsod vármegyék közönségeinek feliratait, a borhamisítások meggátlása iránt. Torontál, Udvarhely és Szilágy vármegyék közönségének feliratait, a megyei tisztviselők fizetésének javítása iránt. Trencsén, Sopron, Szepes, Turócz, Hunyad és Torontál vármegyék, továbbá, (

Selmecz-Bélaio&r 18-in, csfitSrtSkon. bánya, Szeged és Baja városok közönségének feliratait, a közegészségügy államosítása tárgyában. Vas, Jász-Nagykun-Szolnok, Trencsén, Torontál, Sopron, Szepes, Turóez és Pozsony vármegyék közönségének feliratait, valamint Székesfehérvár, Szeged, Komárom és Pozsony városok közönségének feliratait, a pálínkaivás korlátozása tárgyában. A tetétleni népkörnek Papp Elek, — a Bihar-Derecske községi lakosoknak Illyés Bálint, — a makói népgyűlésnek Justh Gyula képviselő által beadott kérvényeit, a quóta felemelése ellen, illetőleg leszállítása iránt. Mindezen feliratok és kérvények előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. A jelen képviselőházi időszak alatt beadott és válasz nélkül maradt interpellácziók jegyzékét a házszabályok 194. §-a értelmében bemutatván, kérem annak felolvasását. Nyegre Lászlő jegyző (olvassa a választ váró interpelácziók jeqygékét.) Elnök: Tudomásul vétetik. T. ház! Bemutatóul a miniszterelnök átiratát, a melylyel másolatban megküldi ő Felségének azt a kéziratát, a mely szerint ő Felsége az 1867 : XII. törvényczikk 21. §-a alapján, legkegyelmesebben akként döntött, hogy a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási arány az 1900. év első felében Magyarország részére 33-3/49°/o, Ausztria részére pedig 66-46/49°/o lesz. A királyi kézirat eredetije az országos levéltárba helyeztetett el. Fel fog olvastatni a hitelesített másolat. Nyegre László jegyző (olvassa).- »Hitelesített másolat. Kelt Bécsben . . , (Zajos felkiáltások a ssélső báloldalról: Hangosaiban!) Elnök {csenget): Csendet kérek! Nyegre László jegyző (olvassa): »Hitelesített másolat. Kelt Bécsben, 1899. évi deczember 30-án. Ferencz József s. k., Széll Kálmán s. k. Kedves Széll! Minthogy a magyar korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országoknak törvényes képviselői között arra az arányra nézte, a melyben azok a közös ügyek költségeihez járulni tartoznak, az 1867 : XII. törvényczikk 19., 20. és 21. §-ai — az 1867. évi deczember hó 21-én kelt ausztriai törvény 3. §-a, Reichsgesetzblatt 146. szám — értelmében létesítendő egyezmény nem jött létre, a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási arány kérdését az idézett törvényczikk 21. §-a — az idézett törvény 3. §-a — alapján, és az 1900. év első hat hónapjának tartamára való érvénynyél, akként döntöm el

t hogy a kögös ügyek SÍI. országos Ülés 1900. ji