Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-502

602, országos ülés 1899. deczoinber 9-én, szombaton. '33 megkezdődik a harcz aziránt, hogy oly kulcs állapíttassák meg, a melynek állandósága már magábavéve az 1867 : XII. törvényczikket sarkaiból kiforgatja, és másrészt, t. képviselőház, mindenesetre olyan legyen, a mely a legközelebbi jövőben Magyarországot leköti, és egy magasabb quóta jöjjön ki belőle, mint a minő most megszavaztatik. Ez az, t. képviselőház, hogyha egy országos bizottság egyszer a lejtőre lép. Ha elkezdett az alkudozás terén odáig menni, a hová őt a törvény nem eresztette volna, akkor azután úgy jár, mint a ki a taposó-malom kerekére lép, azután már tapos tovább, mert viszi a kerék. Nem utolsó érv, t. képviselőház, az sem, hogy ezen törvényjavaslat már azért sem fogadható el, mert Ausztriában alkotmányos kormány nincsen. Nem utolsó érv, t. képviselőház, azért, mert eltekintve attól, hogy az 1867 : XII. törvényezikk 25. §-a a kiegyezés egész művét, a kiegyezés összes kérdéseinek minden viszonylatait ahhoz a kardinális feltételhez köti, hogy odaát is teljes alkotmányosság legyen, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) ezt az alkotmányosságot pedig semmiféle parlamentariter kép?:ett férfiú nem ismeri el teljesnek, hogyha maga a kormány is nem alkotmányos és parlamentáris, (Igaz! Úgy van! & szélső haloldalon.) eltekintve ettől, t. képviselőház, ki ne tudná azt, hogy egy ilyen törvénynek végrehajtásáért nem a parlament felelős, hanem a kormány? (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Már most, t. képviselőház, ha ezt Ausztriában egy oly kormány nyújtja be, a mely nem bir parlamenti felelősséggel, a mely tisztán a Felség akaratán nyugszik, hol van a garanczia, t. képviselőház, arra, hogy a parlament által esetleg megszavazható, vagy megszavazandó ezen törvény a végrehajtó hatalom által úgy fog kezeltetni és végrehajtatni, mint a hogy a parlament maga elhatározta, holott ő maga nem parlamentaris és nem áll szolidaritásban azon képviselettel, a mely ezen törvényt megalkotta. Nem mondom én azt, t. képviselőház, hogy ezen területen talán összeütközés fog beállani, de alkotmányjogi szempontból ez az aggodalom kell, hogy fenforogjon és érvény kell, hogy szereztessék neki, mert lehetnek idők, és jöhetnek idők, t. képviselőház, a hol a hivatalnok-minisztériumok által való kormányzás és ily módon való törvényhozás Magyarországnak mélyreható sérelmével jár és fog járni mindenesetre. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De, t. képviselőház, vizsgáljuk meg ezt a törvényt kiindulási pontjában, elsősorban a törvényesség szempontjából- (Halljuk Halljuk!) Ez a törvényjavaslat, t. képviselőház, alapkiindulásasában nem egyéb, mintáz 1867 :

XII.törvényezikk 19. és következő §-sainak teljes hatályán kivííl helyezése, negácziója, megsemmisítése. Azoknak ajánlom szíves figyelmmébe ezt, kik legutóbbi időben sűrűn kényszerítenek bennünket arra, hogy mi a függetlenségi és 48-as párt, kik az 1867 : XII. törvényezikk hatályon kivííl helyezését akarjuk, önökkel szemben a törvénytiszteíetnek azáltal adjunk kifejezést, hogy legalább az 1867 ; XII. törvényezikk szigorú megtartására és végrehajtására szorítsuk önöket. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon. Egy hang: Szomorú dolog.) Hát, t. ház, miként áll ez a kérdés a 19. §. szempontjából? Rendkívül érdekes, nagyon tanulságos dolog. A 19. §., mint a hogy azt senki kétségbe nem vonja, — eziránt teljes egyértelműségben vagyunk, — a kormány befolyásával előállított részletes adatoknak előterjesztését, felsorolását követeli; követeli továbbá azt, hogy ez a quótabizottság nem delegáczió, ez nem hoz határozatokat; ez a quótabizottság, a mely kiküldetik, regnikoláris depuíáczió, mely csak előkészítő munkálatot teljesít és véleményt ad. Ez ?z előkészítő bizottság kötve van azon korlátokhoz, melyeket a törvény maga szab meg számára, nem bocsátkozhatik olyan alkuba, mely nem részletes adatok alapján keletkezett, (Úgy van! a szélső baloldalon.) nem részletes adatokkal táplálkozik, A t. miniszterelnök ár a pénzügyi bizottságban azt mondotta: »Ugyan kérem, hiszen ott vannak a javaslat mellett az adatok, tessék megnézni a kimutatásokat, ez a quótabizottság részletes adatok alapján járt el.« .Világítsuk meg, t. ház, ezt a kérdést, mert ez sarkpontja az egésznek. Igaz-e ez, vagy nem? Mert hangsúlyozom, t. ház, hogy a tudomány semmiféle eszközeivel, a tudomány kincses tárháza minden remekeinek felhasználásával senkisem tud olyan kulcsot megállapítani, a mely biztos számadatokat nyújthatna arra nézve, hogy a két nemzet quótaaránya milyen lehet. Ez a tudományos tétel, ha helyes konzequencziát vonunk le, mit eredményezhet kokluzumként? Ha tehát nincsen olyan kulcs, melyet igazságosan el lehet fogadni és megállapítani, úgy az a helyes konkluzum, hogy akkor nem csinálnak olyan intézményeket, melyek csak olyan kulcs segélyével tarthatók fent, a mely igazságosan meg nem állapítható, hanem az a helyes konkluzum : megszüntetem azokat az intézményeket, hogy egy igazságos teherviselési alapon az állam népei teherviselési képességükhöz képest boldogulhassanak és élhessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De, t. ház, maga az a tantétel, hogy a quótaarány egyáltalában tudományos alapon meg nem állapítható, arra vezetett és vezet, valahányszor ilyen alkura kerül a sor, hogy nem lévén biztos választék az igazságos intézkedésekre, az adatok és alapok helyét