Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-501

601. országos ttíés 1899. deczember ?-én, csütörtökön. />= Nézzük a személyszállítást és az árúforgalmat, mert a vasutakat nem hosszaságuk, hanem forgalmuk szerint mérik. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy a személyforgalom nálunk óriási mértékben emelkedett, okát is tudja mindenki. 1880-ban volt 9, 666.000 utas, 1897 ben volt 56.982.000. Ausztriában 1880-ban volt 34.600.000 1897-ben volt 109,461.000. Az arány tehát 1880ban volt 23°/o, 1897-ben 34°/o. Az árúforgalom tekintetében 1880-ban volt 10,951.000 tonna, 1897-ben 35,000.000 tonna Magyarországon; Ausztriában 1880-ban volt 47,000 000, 1897-ben 104,000.000 tonna. Tehát 1880-ban a perczent volt 18, 1897-ben már 25. Még csak egy szempontból akarok adatokat felsorolni, még pedig azt illetőleg, a mit rendesen vitatni szoktak, hogy tudniillik hitel dolgában Magyarország az utóbbi időben nem haladt. Hasonlítsuk össze a bankok tőkéjét és tartaléktőkéjét Magyarországon és Arsztriában. A bankok tőkéje 1878-baii nálunk 28 millió volt, 1897-ben 140 millió. Ausztriában 1878-ban 146 millió, 1897-ben 243 millió. Tehát az arány 1878-ra 24°/o, 1897-re 360/o. Ez az arány még kedvezőbbé válnék, ha a takarékpénztárakat is bevennők e számításba, a melyek nálunk nagyrészt banküzletekkel is foglalkoznak. Ha veszszük a bankok üzletének legfontosabb részét, a mely a váltótárczában nyer kifejezést (Felkiáltások:No, az van elég!) Ha a váltót abban az értelemben fogjuk fel, mint a t. közbeszóló urak, talán jogosult ez a mosoly, de a bankoknál levő váltókat nem lehet e szempontból megítélni, hanem üzletek eredménye gyanánt. A váltótárcza volt 1878-ban 45,000.000 Magyarországon — nem számítva sem a takarékpénztárakat, sem az osztrák-magyar bankot — 1897beu 192,000,000. Ausztriában volt 1878-ban 141,000.000, 1897-ben 277,000.000, az arány tehát 1878-ban 24°/o, 1897-ben 40°/o. Nem akarom a t. házat még több adattal untatni annak igazolására, hogy Magyarország az utóbbi tiz évben nemcsak haladt, hanem aránylag jobban is haladt mint Ausztria, Hisz ez természetes is, mert egy hátramaradt országnak jobban kell haladnia, egyenlő, vagy kevésbbé egyenlő viszonyok mellett is, mint egy előrehaladt ország. Annál is inkább kell neki haladnia, mert hiszen a haladás feltételei Magyarországon megvannak, a gazdasági téren szabad a mozgás a kormány támogatása rendelkezésre áll, szóval oly elemek működnek, melyek a haladást előremozdítják és semmi különös nincs abban, hogy Magyarország az utolsó időben jobban is haladt. Azt gondolom, ezekkel némileg igazoltam azon ellenvetésekkel szemben, melyek tétettek, a quótabizottság álláspontját és magának a törvényjavaslatnak álláspontját is; és ezek után kijelentem, hogy elfogadom a javaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István: T. ház! Én barátaimtól értesültem, hogy egy közbeszólásom, mely Falk Miksa képviselő úrra vonatkozott, félreértésekre adott okot. Én akkor, mikor Justh Gyula t. barátom a politikai következetességet példákkal akarta feltüntetni, közbeszóltam, de az én közbeszólásom egyesegyedül Falk Miksa t. képviselő úr politikai következetességére vonatkozott, és így a legkevésbbé sem lehet abból következtetéseket levonni az ő magánjellemére, mely ettől egészen távol áll. (Helyeslés.) Falk Miksa: T. ház! Én is személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Nem volt szerencsém a ház ülésének elején jelen lehetni és így fogalmam sincs arról, hogy Rakovszky István igen tisztelt képviselő úr, a kit nincs szerencsém személycsen ismerni, de a kiről az egész világ és azok, a kik ismerik, mint perfekt gentlemanről beszélnek, indíttatva érezte magát reám vonatkozólag, a nélkül, hogy én erre okot adtam volna, sértő módon nyilatkozni. De, miután úgy hallom, hogy a t. elnök úr már nyomban megadta nekem azt az elégtételt, hogy ezen nyilatkozatot rosszalta, a t. képviselő úr mostani loyalis és általam hálával fogadott nyilatkozata után én ezt az ügyet magamra nézve elintézettnek tekintem. (Helyeslés a jobb- és baloldalról.) Csak egy rövid megjegyzést méltóztassanak megengedni, és ez az, hogy én, mikor sok évtized előtt a magyar alkotmányosa magyar parlament helyreállítása melleit küzdöttem, (Igaz! Ügy van! a jobboldalon) és tiz hetet töltöttem a bécsi Landesgericht börtönében közönséges gonosztevők társaságában, nem hittem volna, hogy öreg napjaimra a magyar parlament előtt a jellemtelenség vádja ellen kell tiltakoznom és védekeznem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést folytatjuk. Tóth János jegyző: Gróf Benyovszky Sándor! Gr. Benyovszky Sándor: T. képviselőház! A világon semmisem állandó, hanem idővel minden megváltozik és átalakul. így vagyunk, t. képviselőház, az 1867-es kiegyezéssel is, a mely szintén lejárta magát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Már alapjában is meg van ingatva, mert nélkülözi egyik alapfeltételét: a teljes alkotmányosságot Ausztriában. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Es azért ideje volna már, hogy ezen komplikált óramű egyszerűsbíttessék és alaposan átjavíttassék és a változott viszonyokhoz