Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-501
68 500. országos ülés 1899. deczember tt-án, szerdán. A képviselőház tudomásul veszi a miniszter- közelebbi ülés ideje és napirendje meg van elnök úr válaszát. Egyéb tárgy uem lévén, miután a legállapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.) 501 ORSZÁGOS ÜLÉS 1899. évi deczember hó 7-én ? csütörtökön, Tallián Béla elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Kérvények bemutatása. — Napirend. Quóta törvényjavaslat tárgyalása. — A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, Plósz Sándor, Hegedüs Sándor, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök! T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Perczel Béni jegyző úr fogja vezetni; a javaslatok mellett szólani kívánókat Molnár Antal, a javaslatok ellen szólani kívánókat Tóth János jegyző úr fogja jegyezni. Fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Perczel Béni jegyző (olvassa az 1899. évi deczember hó 6 án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyvre? (Nincs!) Ha nines, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki, Bemutatom, t. ház, Nagykorpád községi lakosoknak Marjay Péter képviselő úr, Nagyécs községi lakosoknak Kossuth Ferencz képviselő úr és a Hajdú-Böszörmény városban tartott népgyűlésnek Szinay Gyula képviselő úr által beadott kérvényeit a quóta felemelése ellen. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik a napirend szerint a közösöknek elismert állami ügyek terheihez való hozzájárulási arányról szóló törvényjavaslat (írom. 734, 759) általános tárgyalásának folytatása. Szólásra következik : Tóth János jegyző: Justh Gyula! Justh Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A ki figyelemmel kisérte az Ausztria és Magyarország között mintegy négy év előtt megindult kiegyezési tárgyalások minden részletét ; a ki látta, a ki tapasztalta a nagy kiegyenlíthetetlen érdekellentétet a két alkudozó állam között; a ki nem hunyt szemet az előtt a kérlelhetetlen, kiengesztelhetetlen vad gyűlölködés előtt, a melylyel Ausztria részéről lépten-nyomon találkozunk ; (Ügy van! a szélső baloldalán.) a ki számot vet azzal a vesztességgel, a melyet a folytonos alkudozás és az örök bizonytalanság nekünk okoz ; a ki számol azokkal a nagy, azokkal az örökös áldozatokkal, a melyeket az osztrák szövetség fentartása érdekében hoznunk kell: (Úgy van! a szélső baloldalon.) az lehetetlen, hogy arra a meggyőződésre ne jöjjön, hogy az osztrák szövetség nem éri meg azokat az áldozatokat, (Úgy van! a széhőbalon.) a melyeket a szövetség fentartása érdekében lépten-nyomon hoznunk kell, (Úgy van! (Élénk helyeslés a szélső baloldalon!) és hogy azt a viszonyt, a mely hazánkra folytonosan csak terheket ró, (Úgy van! a szélső baloldalon.) fel kell bontanunk, (Úgy van! a szélső baloldalon.) fel kell bontanunk sürgősen, mielőtt a folytonos támadások hazánkat a megsemmisülés örvényébe sodorják. (Úgy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a két állam, t. ház, önálló, független lesz, ha mind a két fél a maga ügyeit, a maga háztartását akként rendezheti be, a mint azt saját érdekei, saját szükséglete megszabják, akkor erős hitem és meggyőződésem, hogy Ausztria és Magyarország között a viszony barátságosabb, bensőbb és szilárdabb lesz, (Helyeslés a szélső baloldalon.) a két állam polgárai pedig megél égedettebbek lesznek, (Úgy van! a szélső báloldalún.) Ausztria és Magyarország ereje, tekintélye, hatalmi állása kétségen kivtíl nagyobb lesz, mint most, a midőn Ausztria részéről folytonosan oly megtámadásokban részesülünk, a milyeneknek szoros kapcsolatban levő államok között soha, semmi körüjmények között sem szabadna előfordulni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.)
