Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-500

500. országos ttlés 1899. űeczeinber 6-án, szerdán. ¥: tudomásul a miniszterelnök úr válaszát. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. kép­viselőház ! Sokkal komolyabb a kérdés, sem­hogy homályt eltűrne bármely oldalról is, és azért nekem kérdenem kell minden igazságszerető embertől, hogy igaza van-e Barta Ödön képviselő úrnak, ha azt mondja, hogy kerü'ltem a dolgot és nem adtam határozott választ? Azt hiszem, ennél határozottabb választ kérdésre sohasem adott senki és nem is adhat senki. (Igazi Úgy van! a jobb- és baloldalon.) Mert ha azt mon­dom, hogy a törvényt mi végre fogjuk hajtatni, ha pedig Ausztriában nem léptetik életbe, retor­zióval fogunk élni, határozottan válaszolni nem lehet, és csak a mi törvénvünk által előirt mó­don átutalási eljárás mellett eresztjük be a sört és a czukrot; hát ennél még nagyobb határo­zottsággal, bocsánatot kérek, nem lehet állás pontot megjelölni és világosabb választ nem lehet adni. (Tetszés a jobboldalon.) Hát hogyan lehet erre a/t beledisputálni akarni, hogy talán ezután szándékozom halasztást adni? Azt mondja a képviselő úr, hogy elhall­gattam, hogy nem fogok szakítani január elsején a gazdasági téren a maga egészében. Dehogy hallgattam el! Hiszen megmagyaráztam világosan, hogy mit fogunk tenni, ha az átutalási törvény nem fog életbelépni. Világosan megmondottam, hogy nem fogunk ezért a gazdasági teljes szakí­tás terére lépni, mert ezt nem mondja a törvény világos és határozott értelme. (Úgy van! jobb­felöl.) Polczner Jenő: Hogy nem szabad: ezt tudjuk. (Zaj a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök; A tör vény értelmében nem szabad és az ország gazdasági érdekének komoly figyelembevételével nem is teszszük. (Igaz! Úgy van! a jobb- és bal­oldalon.) Felveszem a keztyüt Polczner Jenő képviselő úrral ezen a téren bármikor; de én azt teszem, mindig azt teszem, a mit meggyőző­désem szerint jónak tartok és semmi mást, nekem csak az parancsol és más nem. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) És ezt meg is tudom és meg is fogom motiválni. Azt hiszem, cserben marad a t. képviselő úr argumentácziója velem szemben, ha azt akarja bebizonyítani, hogy az ország gazdasági érdeke megkívánja vagy meg­engedi, hogy január elsején azért, mert az át­utalási törvény végrehajtását másként is tudjuk biztosítani, mert a retorziót másként is alkal­mazhatjuk, a gazdasági téren a teljes szakítást kimondjuk. Endrey Gyula: Szándékosan nem akarják ! Széll Kálmán miniszterelnök: igenis, nem akarjuk, mert az ország érdekében nem tartjuk helyesnek, mert bennünket a nagy fele­lősség tudata vezet, a nagy felelősség terhel abban, hogy az ország minden érdekét komoly mérlegeléssel és komoly intézkedéssel biztosít­suk, de ne koczkáztassunk semmit oly intéz­kedésekkel, a melyekre szükség nincs és a me­lyeknek értéke nagyon is kétes. (Élénk helyeslés a jobb- és ^baloldalon.) Bocsánatot kérek, de én világosan mondtam meg nézetemet. Arról azon­ban már nem tehetek, hogy a retorzió módozatait vagy alkalmazását nem úgy fogom fel az ország érdekében levőnek, mint a t. képviselő úr. E te­kintetben véleménye'térés van köztünk. A t. képviselő úr mondhatja, hogy nem elég az, ha az átutalási törvény nem létesüléseért az átutalás terén keresünk retorziót, hanem szakítsunk egy­szerre és létesítsük az önálló vámterületet; megengedem, ez a t. képviselő úr szempontjából motiválható, és az ő álláspontjából jogosultság­gal bir, de az én szempontomból nem. E felett vitatkozhatunk; de nem mondhatja, hogy nem beszéltem világosan és határozottan azért, mert nem azt mondtam, a mit 8 akar. (Élénk helyes­lés a jobb- és baloldalon.) Azt én nem mond­hatom ; én csak azt mondhatom, a mit én akarok. (Élénk helyeslés jobbfélől.) Barta Ödön : Miért nevezték hát az egé­szet egy komplexumnak? Széll Kálmán miniszterelnök: Azért neveztük az egészut egy komplexumnak, mert egy egészet képez és a viszonosság megsértését képezi, ha az egyezség bármelyik részét nem fogadják is el odaát. De abból, hogyha egyik, vagy másik részre nézve, például az átutalási eljárásra nézve be nem állott a megfelelő intéz­kedés és mi megtaláljuk erre nézve a magunk törvényünk végrehajtásában a remediumot és a retorzió eszközét és módját, nem az következik, hogy ne ezt alkalmazzuk, hanem a teljes szakí­tás terére lépjünk; az 1899. évi törvény a re­torzió módozatának megválasztásában szabad vá­lasztást enged, a gazdasági és pénzügyi érdekeink megóvására szabad kezet és választást Nagyott. Világosan azt rendeli. Ha a szabad forgalmat megszakítanák és ha megszakítanák a mai vám­állapotok fentartására vonatkozólag fennálló statusquót és azokat az intézkedéseket, melyek erre vonatkozólag tétetnek, akkor beállhat a teljes szakítás esete is. De ha az átutalási tör­vény aztán életbe nem lépne: mi a magunkét életbe léptetjük, és ezzel a retorzióval élhetünk, mert mi önmagunk választhatjuk meg azokat az eszközöket, a melyeket az ország érdekei szem­pontjából a retorziónál alkalmazni akarunk. (Élénk helyeslés és hosszas tetszés jobbfélől.) Elnök: Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi e a miniszterelnök úr válaszát ? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, a kik tudomásul veszik, felállni. (Megtörténik.) 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom