Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-499

499. országos ülés 1899. deczember 5-én, kedden. 37 már régen, hogy az ország északkeleti részeiben bevándorlások nagyobb tömegben és nagyobb számmal történnek, mint a hogy épen kívánatos, sőt nem is kétlem és készséggel beismerem, hogy egy bizonyos bajt képez, hogy minden ellenőrzés nélküli bevándorlások történnek az ország azon részében mindenféle oly egyének részéről, a kik­nek keresetképessége és itteni megtelepülésük utáni életviszonyaik nagyon labilis és kétes alapokon nyugszanak. Ezért a legutóbbi időben elrendeltem az ország északkeleti részein egypár csendőrörs szervezését és az idegeneknek és nem magyar honosoknak nagyobb és szigorúbb ellenőrzését és számbavételét. De hogy épen most történnék valamely romániai intézkedés folytán nagyobb mértékű bevándorlás, az észlelve nem lett. A mennyiben ez történnék, a jelentések beterjesztésére a törvényhatóságok utasítvák, s azon jelentések után, a melyek e kérdésben be­terjesztetnek, fogom mérlegelni azt a szükséget, vájjon forog-e fenn valamely intézkedésnek a kívánatossága, vagy nem? A mi a másik kérdést illeti, hogy egy >Berenice« nevű hajó Santosból Fiúméba jön és mintán azon hajón pestis-esetek fordultak elő, félő, hogy a pestis behurczoltatik, és hogy miféle intézkedések történtek ennek meggátlására: erre vonatkozólag van szerenesém értesíteni a t. kép­viselő urat és a házat, hogy igenis, ennek a bajónak Fiúméban való kikötési szándékáról a kormánynak tudomása van. Azonban időközileg a hajó megváltoztatta tervét, mert egy épen a napokban érkezett sürgöny szerint ez a hajó Santosból kávérakománynyal megindult; időközi­leg négy, csakugyan pestis-gyanús megbetegedés, illetőleg halálozás történt a hajó fedélzetén; de nem megy Fiúméba, hanem Triesztbe fog menni. Genuából való a sürgöny, a melyben értesítenek, hogy Grenuába érkezett a hajó, ott a gemiai kikötő külső részében vett fel kőszenet és meg­indult Trieszt felé. E szerint Fiúméba nem jön. De akár jön, akár nem jön, az intézkedések meg fognak történni ezzel a hajóval szemben, úgy mint minden járvány tekintetében gyanús hajó­val szemben, a velenezei egyezménynek és különösen ez egyezmény a pestisre vonatkozó intézkedéseinek — gondolom, a VIII. ezikkben vannak, — értelmében, a melynek alapján az ilyen hajó nem eresztetik be a kikötőbe, annak számára a tulajdonképeni kikötőtől majdnem fél­órányira fekvő hely van kijelölve, — Martin­sehizza-nak hívják, — ott kellő vesztegzár alá veszik, dezinfieziálják, s minden tekintetben közegészségügyi rendőri felügyelet alatt áll. Martinschizzában kellő számú — el is mondhat­nám, hogy hány, de hát ez végre nem szüksé­ges, — épület áll úgy a gyanús, mint a beteg és az egészséges hajószemélyzet, illetőleg a hajón utazó más egyének számára. A hajót azután mindazon dezinficziáló intézkedéseknek alávetik, a melyek elő vannak írva, s ezt az egész szol­gálatot igen alaposan az odarendelt honvédorvosok látják el. Azonfelül figyelemmel kisérnek min­denkit, a ki a hajóról kiszáll, és ha csak a leg­kisebb gyanú is forogna fenn, hogy elhurczolhatná az illető a gyanús betegséget, azok a helyek is értesíttetnek, a hova az illető megy, még a vesztegzár megszüntetése után is, és ott is bizo­nyos ideig egészségrendőri felügyelet alatt áll. Szóval, minden intézkedés meg van téve aziránt, hogyha ilyen hajó érkeznék Fiúméba, — ha a szóban levő hajó nem is jönne oda, hanem bír­mely más hajóval szemben is, — a legszigorúbb, a leghatásosabb és a legkiterjedtebb egészség­rendőri felügyelet érvényesíttessék azon czélból, nehogy valamiképen a pestis behurczoltassék, s hogy még a gondolatától is távol álljunk annak, hogy ez nálunk behurczolható. Gondolom, ezek a kijelentések megnyug­tatják a képviselő urat, és én csak bocsánatot kérek, hogy eddig nem válaszoltam a kérdésre, de ez csak azért történt, mert meg akartam várni a »Berenice« hajóra vonatkozó jelentést. Most már jelenthetem, hogy már deczember 1-én, a mely napról az említett sürgöny keltezve van, 17 nap elmúlt az utolsó megbetegedés óta és gondolom, — t. barátom ezt jobban fogja tudni, mint én, mert hiszen ő szakember, — nyolcz nap a pestisnél az az idő, a melynek az utolsó bete­gedéstíd el kell telnie, hogy további veszélytől ne kelljen tartani. Ezeket kérem, méltóztassék szíves tudomá­sul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Buzáth Ferencz képviselő urat il­leti a szó. Buzáth Ferencz : T. képviselőház! Kép­viselői állásomból kifolyólag kötelességem volt az igen tisztelt miniszterelnök úrnak, mint belügy­miniszternek, figyelmét felhívni a pestis vesze­delmére. Nagyon természetes, hogy ő, mint a közegészségügynek legfőbb őre, van hivatva meg­határozni azon intézkedéseknek megtételét, a melyekkel magunkról ezen veszedelmet elhárít­hatjuk. A hozzá intézett kérdések között volt egy, a mely az Oroszországból ujabban bevándorló zsidóság inváziójára vonatkozott; ezt én a jelen körülmények között azért nehezményeztem, és jogosan, mert Oroszországban a pestis nagy mér­tékben dühöng. Miként interpelíáczióm megtétele alkalmával bátorkodtam megjegyezni, vannak községek, a hol a lakosságnak ötven százaléka elhalt. A veszedelem elhárítására Románia a legszigorúbb kordont állította fel, és ez idő szerint Oroszországból Romániába zsidó nem is juthat. A monarchia részéről pedig, mivel e

Next

/
Oldalképek
Tartalom