Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-507
507. országos ülés 1899. deczeiuber 15-én, pénteken. 2 j 9 31'4°/o-ról, 34-4°/o-ra, tehát 3°/o-kal akarja emelni, akkor nem zárkózhatom el azon adatok elől, a melyek módot nyújtanak nekem arra, hogy számot vessek .magammal, lelkiismeretemmel, vájjon ez a tervezett 3°/o-os quótaemelés valóban olyan-e, mely a Magyarország és Ausztria közötti gazdasági erőviszonyoknak megfelel ? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon) Valóban olyan-e, a mely Magj^arország teljesítési képességét nem sérti, a mely Magyarország erejének és érdekeinek tisztességesen és loyalisan megfelel ? E tekintetben az adatoknak egész serege áll rendelkezésünkre, a melyek mind azt hirdetik, hogy Magyarországnak még az eddig fizetett quótája sem volt más, mint az országnak teljesítési képességével arányban nem álló jogtalan és törvénytelen megsarczolása. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Komoly, szebbnél szebb, hivatalos és nem hivatalos, de megbízható adatokra támaszkodó tanulmányoknak egész serege jelent meg, a melyek mind azt hirdették, hogy Magyarország quótáját felemelni nem lehet, mert ha nézzük azokat a tényezőket, a melyek valamely államnak fizetési képességére, gazdagodására bizonyos erőmérőket szolgáltatnak, azok mind azt tanúsítják, hogy ha szórványosan akadnak is a közgazdasági élet egy vagy más terén különösen a mezőgazdaságoál, gazdasági ágak, a melyeknél a mérleg a mi javunkra billen le, viszont a közgazdasági élet óriási mezején, az ipar, a kereskedelem sőt a mezőgazdaságnak is számos ágaiban a mi erő mérlegünk serpenyője magasra, de nagyon magasra felszökik az osztrák erő serpenyőjéhez képest. Nem akarok hosszasabban foglalkozni ezzel a kérdéssel, (Halljuk ! Halljuk ! a szélső baloldalon.) csak egyes fix számokat fogok megjelölni, a melyek mind azt igazolják, hogy Magyarország quótája sérelmesen van megállapítva, mert igazságos mérlegelés szerint Magyarország erőinek, Magyarország fizetési és teljesítési képességének még a 31.4°/o-os quóta sem felel meg. Előttem van Horánszky Nándornak is, Földes Bélának is a könyve. Nem tudom »melyítek kedvesebb, melyiket szeretem.* (Derültség.) Mind a kettő nagyon komoly munka és mindkét szerző oly lelkiismeretes munkát végzett, hogy előttük az egész hazai közvélemény tisztelettel megemelheti a kalapját. Kezdem a Földes Béla munkálatával. (Halljuk!) Hosszasabban nem akarok az egyes adatokra kiterjeszkedni és nem akarom hosszasabban megokolni, hogy mennyiben van ezen adatoknak befolyásuk a két állam erőviszoyainak meghatározására, csak rámutatok a számokra. Ha a külkereskedelmet tekintjük, Magyarország quótája csak 16'2°/o lehet; a tengeri forgalom 26°/o-ot eredményez; az osztrák-magyar bank összes forgalma SO^l^o-os quótát hoz; a hitelintézetek, bankok és takarékpénztáraknak az összes aktívái — pedig igen nagyra vagyunk hatalmas fővárosi hitelintézeteinkkel, — még ha ezek aktíváit tekintjük is, csak 30'8 0 /o arány jön ki. Ha pedig a hitelszövetkezetek aktíváit tekintjük. C3ak 25 4 lenne a quóta. Á postatakarékpénztárnál a cheque és cleariug-befizetések összege 19.1°/o quótát eredményez. A vasúti személyforgalom — pedig hát méltóztatik tudni, hogy a nagy Baross Gábornak a kezdeményezése nyomán mily áldozatokat hoztunk és mily vakmerő kísérlettel állottunk elő személyforgalmunknak az emelésére, — még a vasúti személyforgalomnak az egybevetése is Magyarország részére csak 34'2°/o-os quótát eredményez; még ez sem éri el azt a quótát, a melyet most önök az osztrák kapzsiságnak felajánlanak. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A vasúti áruforgalom pedig csak 25"4°/o; a postai csomagforgalom pedig 323 quótát hoz. Ez igen magasnak tűnik fel; de ennek megvan az oka; mert a derék osztrákok többnyire a postán küldik a müipari és apróbb iparczikkeiket. A levélposta forgalma 27'5, a kocsiposta forgalma 31, az örökösödési adó 30'5, a tőkejövedelem 156, a takarékpénztári betétek összege 31'6°/o-os qótát eredményez. És a valutákban fektetetett tőke — pedig itt is ugyancsak póbára tettük állami erőinket, — még ez is csak 39'9°/o quótát mutat. Ha a házadót tekintjük, Magyarország quótája 26'2°/o. Az egész nemzeti jövedelmet véve irányadóul, 24 32% quóta jön ki. Horánszky Nándor szerint az 1896-iki számítása szerint pedig 30'78°/o. A tengeri hajózásnál az érkezett és elindult hajók száma 51*l°/o-os quótát, az érkezett és elindult hajók tonnatartalma pedig 13'2%-os magyar quótát eredményes. Ha az iparral foglalkozók számát hasonlítjuk össze, Magyarországnak a quótája csak 24, a kereskedők összehasonlításánál pedig Magyarország quótája csak 17'lo/o; pedig nyilvánvaló, igen tisztelt ház, hogy azok a gazdasági tényezők és erők, a melyek egy nemzetnek vagyonosodását csakugyan alkalmasak lendületbe hozni, nem a mezőgazdasággal foglalkozók, hanem az iparral és kereskedéssel foglalkozók körében találhatók fel. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Es most Horánszky Nándor t. képviselő úr tanulságos munkájából leszek bátor egy-két számot megérinteni. (Halljuk!) A bányászat és kohászat jövedelme Magyarország részére 21'79 0 /o-os quótát eredményez. A bányamunkások száma Ausztriához viszonyítva 29*75°/o, és pedig a kőszénnél csak 13°/o, a vastermelésnél pedig 32"50°/o-nyi a quótánk, egyéb bányaterméknél pedig csak 26*64°/o a mi hányadunk. Az ipari jövedelmet — és ez igen érdekes — (Halljuk! Halljuk!) Horánszky Nándor Ausztriában 540 28*
