Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-506

208 SOS. országos fllca 1899. deczember 14-én, csiitSrtSfcÖn. már évek hosszú sora óta gondoskodni elég mód és alkalom volt. Már 1896-ban például nem kisebb ember, mint Matlekovics Sándor, kit én igenis szaktudósnak és tekintélynek ismerek el ezen a téren, kijelentette maga is, hogy nem lehet helyesen elindulni magából az egyenes és közvetett adók bruttó bevételei alapján megállapított számadásból, hanem igenis más adatokat kell keresni. Mi is, nem kötődésből, hanem egyenesen meggyőződésünk irányzása végett és azért, hogy alkalmat szerezzünk arra, hogy a nemzet is meggyőződhessék, vájjon csakugyan van-e valami jogos alapja a quótafelemelésnek, kértünk igenis számos adatokat. Hát lehet, konezedálom, voltak olyan adatok, melyekre vonatkozólag a t. miniszterelnök úr talán joggal mondhatta azt, hogy ezek inkább a tudomány elvont terén mozgó dolgok, melyeket még a gyakorlati téren applikálni senkinek sem sikerült. De határozottan merem állítani, és állításomat a t. ház bírálata alá bocsátom, hogy az általunk kért adatok között nagyon sok volt olyan, a melyeket az egyenes és közvetett adók bruttó bevételeinek számításbavétele körül igen nagy befolyású, ténj ezőknek kellett tekinteni és a melyeket beszolgáltatni a kormánynak igenis módjában lenne, ha arra hajlandó volni, mit meg is tenne, ha jogosulatlan álláspontját nem féltené. (Úgy van! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Látszik ez abból is, hogy bizonyos kérdé seket, melyekre a kormánytól pontos adatokat kértünk, a t. miniszterelnök úr tegnapi felszólalásában imitt-amott érintett, tehát ezen adatoknak létezniük is kell. Röviden leszek bátor rekapitulálni, mivel csak a saját kívánságaimról akarok beszélni, hogy mit kértem én olyan lehetetlent? (Halljuk! Halljuk!) Az én em'ékezetem szerint semmi lehetetlent nem kértünk, hanem kértük azt, hogy ha az egyenes és a közvetett adók bruttó-bevételeit elénk tárták és ezeknek segítségével állapították meg a quófakulcsot, terjeszszék elő, mutassák meg az érem másik oldalát. Ennek az éremnek a másik oldala csak az lehet, hogy az egyenes és közvetett adók nagy része miből ered és hova fordíttatik, és miképen állanak az erőmérők köztünk és Ausztria közt. Ilyen erőmérőt kértünk például abban az adatban, a mely az átutalásból eredt. Ezt az adatot meg is kaptuk. Az igen tisztelt pénzügyminiszter úr elénk terjesztette azon adatokat, a melyek az ő számítása szerint az átutalásból remélhető eredményeket tüntetik fel és én most nem akarom azt a kontroverziát eldönteti, a mely a számításnak helyessége vagy helytelensége tekintetében közte és Polónyi Géza t. képviselőtársam közt fölmerüli, hanem igenis kérem a t. miniszterelnök urat, hogy legyen szíves a kontroverziát ebben a tekintetben eldönteni azzal a közbenjáró úrral, a ki a miniszterelnök úr tegnapi beszéde szerint a quótatárgyalások újabb fölvétele tárgyában vele oly bizalmasan érintkezett. Ez dr. Menger, a ki azt állítja, már most nem tudom, hogy melyik adat lesz hiteles, hogy (olvassa): »Diese Quote wird nnn nicht mit Unrecht in Verbindung mit dem Ueberweisungsverfahren gebracht. Das Prinzip des UeberweisungsverfahrenS, dass derjenige Staat die Konsumsteuern erhält, von dessen Bewohnern und Steuerirägern die betreffenden Artikel konsumirt werden, wird Niemand ungerecht finden. Die Frage ist nur, wie gross ist der Vortheil, den wir von der Erhöhung der Quote habén und wie gross der Nachtheil in Folge des Ueberweisungsverfahrens? Eine Zusammenstelíung der Resultate des Ueberweisungsverfahrens seit 8 Jahren, ergibt in 7 Jahren ein Aktívum für Oesterreich, in einem Jahre ein solches für Ungarn. Der Durchschnitt dieser 8 Jahre ergibt 1,444.000 fl. zu Grunsten Oesterreichs. Die 3°/o bei der Quote repräsentiren, auch wenn man nimmt, was wir wünschen und hoffen, so weit die Sicherbeit des Staates es gestattet, dass unsere Heeresauslagen sich nicht vergrössern, etwas über 3,300.000 fl. Demgemäss verbleibt für Oesterreich, wenn man den Durchschnitt von 8 Jahren nimmt, nicht einen solchen von 3 Jahren, denn derartige Dinge können nur nach längeren Zeiträumen beurtheilt werden, ein Nutzen von etwa 2 Milíionen Ghilden jährlich. Ist es nuu nicht besser, einen Nutzen von 2 Millionen zu nehmen, als durschnittlich 2 Millionen weniger zu erhalten und dabei der G-efahr ausgesetzt zu sein, dass das ganze Ueberweisungsverfahren in Raueh aufgeht, wie dies ja sehr leicht möglich ist?« (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ki mondta ezt?) Menger mondta ezt, tegnap. Én ezt a kérdést azért vetettem fel, mert ebben az egy kérdésben kaptunk a t. kormánytól választ, más kérdésben adatokat előterjeszteni vonakodik, azt határozottan megtagadta a bizottságban is és megtagadja most is Én most csak egy-két adatról akarok beszélni, mert a tanácskozásra kitűzött időn túl, a t. ház figyelmével és szíves türelmével nem akarok visszaélni. (Halljuk! Halljuk!) Jogunk volt-e kérdezni, hogy rendelkezésére állanak-e a kormánynak azon adatok, a melyekkei a bizottságot felvilágosíthatná, hogy a hadügyi költségvetés és álatlában a közösügyi kiadások czímén az utolsó évtizedek alatt elköltött milliárdnyi összegből, mennyit költöttek el és menynyit rnházztak be Magyarországon, mennyit Ausztriában? Jogunk volt-e ezt kérdezni? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Össze függ-e ez a kérdés a quótával ? Horánszky NÁndor: Nemi