Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

481. országos ülés 1899. október 9-én, hétfőn. hí De a miért ezzel kapcsolatban felszólalok, az a következő dolog. Még a múlt hónapban történt, a boldogult királynénk meggyilkolásának évfordulójára kö­vetkező napokban, tudniillik szeptember 13-án, hogy a genfi osztrák-magyar konzulátus az ottani katholikus főtemplomban egy gyász istenitisz­teletet rendezett azon a napon, mely napon bol dogúlt királynénk holttestét elszállították a be­szentelés után Genfből. Az ünnepélyt rendező genfi osztrák-magyar konzulátus erre a gyász­ünnepélyre meghívásokat küldött az összes Genf­ben levő többi állami konzulokhoz, a kik a bol­dogult királyné iránti tiszteletből teljes díszben vettek részt, valamint Genf városához, a genfi kantonhoz és egyéb hatóságokhoz. Ezen a gyász­ünnepélyen részt vettek a Genfben lakó osztrák és magyar lakosok is, és ez utóbbiak mélyen megbotránkoztak azon, hogy a boldogult királyné gyászrequiemjén a gyászkatafalkon csak a csá­szári és császárnői jelvények voltak láthatók és a magyar királynét semmi külső jelvény nem mutatta, ott a magyar nemzeti czímerek és Ma­gyarország jelvényei tökéletesen mellőztettek. Tehát midőn Genfben az osztrák-magyar konzul, a ki pedig a magyar állam részéről is fizettetik és mint ilyen, a magyar államnak tisztviselője, a boldogult királyné emlékezetére gyászünne­pélyt rendez, ott csak egyedül az osztrák csá­szári jelvényeket téteti ki. Minden ott megjelent magyar megbotránkozott azon, hogy semmi em­lékeztető jelvény nem volt arra, hogy a boldo­gult fejedelmi asszony egyszersmind Magyar­ország szeretett királynéja volt. Ugyanez az eset az, a mely Bécsben történt, hogy a gyászkopor­són egyedül csak az »Imperatrix Austriae« fel­irat volt, a mint tudjak, ott a hiba még annak idején jóvá tétetett és hozzátétetett a felirathoz, hogy »et Regina Hungáriáé.« Miután azt hiszem, hogy e gyászünnepélyek évenkint ismétlődni fognak, különösen Genfben, azt óhajtom a t. miniszterelnök úr figyelmébe ajánlani, méltóztassék a magyar közjogi állásnak megfelelően intézkedni, hogy az ottani osztrák­magyar konzul által — gondolom Mansbach-nak hívják, — a jövő és ezután következő években rendezendő gyászünnepélyeken, a melyek mint most, bizonyára mindig hivatalosan fognak ren­deztetni, a magyar állam jelvényei ne mellőz­tessenek a boldogult felséges asszony gyász­katafalkján, hanem legyen kitüntetve az, hogy az osztrák császárné mellett egyúttal a magyar királynéért is tartatik az a gyászünnepély. Nem akarom ez ügyet most már külön in­terpelláczió tárgyává tenni, bár ez szándékom­ban volt, mert ideje volna, hogy külföldi konzu­látusaink respektálni tudják a magyar államot és annak jelvényeit; de mondom, interpelláeziót nem szándékozom már tenni, mert ez a kérvény alkal­mat szolgáltatott nekem arra, hogy a t, minisz­terelnök úr figyelmébe ajánljam az ügyet. Kü­lönben pedig elfogadom a kérvényi bizottság javaslatát, mely a kérvényt kiadatni ajánlja. ^Széli Kálmán miniszterelnök: T. ház! A mennyiben történtek ilyen inkorrekt dolgok, utána fogok járni, és ha azok konstatáltatnak, azon leszek, hogy azok jövőre elkeriiltessenek, a mint a dolog természeténél fogva, azt hiszem, magától folyik, hogy azokat el kell kerülni. Ismétlem, ha konstatáltatni fog, hogy csakugyan úgy volt, a mint azt a t. képviselő úr előadta, és én előadásában nem kétkedem, meg fogom tenni a lépéseket, hogy ez az eset jövőre ne ismétlődjék. (Helyeslés.) Elnök: A bizottság javaslata nem támad­tatván meg, azt hiszem, a ház elfogadja a kér­vényi bizottság javaslatát, és a kérvények a mi­niszterelnök útján a kormánynak adatnak ki. Molnár Antal jegyző (olvassa): Pécs szabad királyi város a szent gellérthegyi pan­timon tárgyában kérvényez. /Kőszeghy Sándor előadó: A t. ház előtt ismeretes a kérdés. A bizottság javaslata az, hogy a kérvény a miniszterelnök úr útján a kor­mánynak adassék ki. Elnök: Nem támadtatván meg a bizottság javaslata, határozatképen kijelentem, hogy a ház azt elfogadja s a kérvény kiadatik a miniszter­elnök úr útján a kormánynak. Molnár Antal jegyző! Szabolcs, Baranya és Győr vármegyék a katonai gyakorlatok meg­tartási idejére nézve kérvényeznek. /Kőszeghy Sándor előadó: Hasonló kér­vényekkel is foglalkozott már a t. ház, azokban is elő volt adva, hogy a mezei munkásnépnek a nyári munkanapok alatt katonai gyakorlatra való behívása mily hátrányos, és kérték, hogy ez a jövőben ne eszközöltessék. Tekintve, hogy nemzetgazdasági érdekek szólnak a kérelem mel­lett, a bizottság javasolja, hogy a kérvény a honvédelmi miniszternek adassék ki. Elnök: Nincs senki, a ki szólni kivan? (Nincs!) A ház a bizottság javaslatát elfogadja. Molnár Antal jegyző (olvassa): Az 1898. évi szegedi országos kereskedelmi kongresz­szus kérvénye a baja-báttaszéki Duna áthidalása ügyében. /Kőszeghy Sándor előadó: Az 1898-ban Szóg~e~den megtartott kereskedelmi kongresszus kimondta határozatilag, hogy a Közép-Dana baja­báttaszéki áthidalása és a baja-báttaszéki össze­kötő vasút létesítése parancsolólag és elodázhat­lanúl szükséges; elhatározta a kongresszus, hogy ebben az ügyben a t. ház elé kérvényt terjeszt. Elmondja ebben a felterjesztésében, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom