Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

481. országos ülés 1899. október 9-én, hétfőn. hí De a miért ezzel kapcsolatban felszólalok, az a következő dolog. Még a múlt hónapban történt, a boldogult királynénk meggyilkolásának évfordulójára következő napokban, tudniillik szeptember 13-án, hogy a genfi osztrák-magyar konzulátus az ottani katholikus főtemplomban egy gyász istenitiszteletet rendezett azon a napon, mely napon bol dogúlt királynénk holttestét elszállították a beszentelés után Genfből. Az ünnepélyt rendező genfi osztrák-magyar konzulátus erre a gyászünnepélyre meghívásokat küldött az összes Genfben levő többi állami konzulokhoz, a kik a boldogult királyné iránti tiszteletből teljes díszben vettek részt, valamint Genf városához, a genfi kantonhoz és egyéb hatóságokhoz. Ezen a gyászünnepélyen részt vettek a Genfben lakó osztrák és magyar lakosok is, és ez utóbbiak mélyen megbotránkoztak azon, hogy a boldogult királyné gyászrequiemjén a gyászkatafalkon csak a császári és császárnői jelvények voltak láthatók és a magyar királynét semmi külső jelvény nem mutatta, ott a magyar nemzeti czímerek és Magyarország jelvényei tökéletesen mellőztettek. Tehát midőn Genfben az osztrák-magyar konzul, a ki pedig a magyar állam részéről is fizettetik és mint ilyen, a magyar államnak tisztviselője, a boldogult királyné emlékezetére gyászünnepélyt rendez, ott csak egyedül az osztrák császári jelvényeket téteti ki. Minden ott megjelent magyar megbotránkozott azon, hogy semmi emlékeztető jelvény nem volt arra, hogy a boldogult fejedelmi asszony egyszersmind Magyarország szeretett királynéja volt. Ugyanez az eset az, a mely Bécsben történt, hogy a gyászkoporsón egyedül csak az »Imperatrix Austriae« felirat volt, a mint tudjak, ott a hiba még annak idején jóvá tétetett és hozzátétetett a felirathoz, hogy »et Regina Hungáriáé.« Miután azt hiszem, hogy e gyászünnepélyek évenkint ismétlődni fognak, különösen Genfben, azt óhajtom a t. miniszterelnök úr figyelmébe ajánlani, méltóztassék a magyar közjogi állásnak megfelelően intézkedni, hogy az ottani osztrákmagyar konzul által — gondolom Mansbach-nak hívják, — a jövő és ezután következő években rendezendő gyászünnepélyeken, a melyek mint most, bizonyára mindig hivatalosan fognak rendeztetni, a magyar állam jelvényei ne mellőztessenek a boldogult felséges asszony gyászkatafalkján, hanem legyen kitüntetve az, hogy az osztrák császárné mellett egyúttal a magyar királynéért is tartatik az a gyászünnepély. Nem akarom ez ügyet most már külön interpelláczió tárgyává tenni, bár ez szándékomban volt, mert ideje volna, hogy külföldi konzulátusaink respektálni tudják a magyar államot és annak jelvényeit; de mondom, interpelláeziót nem szándékozom már tenni, mert ez a kérvény alkalmat szolgáltatott nekem arra, hogy a t, miniszterelnök úr figyelmébe ajánljam az ügyet. Különben pedig elfogadom a kérvényi bizottság javaslatát, mely a kérvényt kiadatni ajánlja. ^Széli Kálmán miniszterelnök: T. ház! A mennyiben történtek ilyen inkorrekt dolgok, utána fogok járni, és ha azok konstatáltatnak, azon leszek, hogy azok jövőre elkeriiltessenek, a mint a dolog természeténél fogva, azt hiszem, magától folyik, hogy azokat el kell kerülni. Ismétlem, ha konstatáltatni fog, hogy csakugyan úgy volt, a mint azt a t. képviselő úr előadta, és én előadásában nem kétkedem, meg fogom tenni a lépéseket, hogy ez az eset jövőre ne ismétlődjék. (Helyeslés.) Elnök: A bizottság javaslata nem támadtatván meg, azt hiszem, a ház elfogadja a kérvényi bizottság javaslatát, és a kérvények a miniszterelnök útján a kormánynak adatnak ki. Molnár Antal jegyző (olvassa): Pécs szabad királyi város a szent gellérthegyi pantimon tárgyában kérvényez. /Kőszeghy Sándor előadó: A t. ház előtt ismeretes a kérdés. A bizottság javaslata az, hogy a kérvény a miniszterelnök úr útján a kormánynak adassék ki. Elnök: Nem támadtatván meg a bizottság javaslata, határozatképen kijelentem, hogy a ház azt elfogadja s a kérvény kiadatik a miniszterelnök úr útján a kormánynak. Molnár Antal jegyző! Szabolcs, Baranya és Győr vármegyék a katonai gyakorlatok megtartási idejére nézve kérvényeznek. /Kőszeghy Sándor előadó: Hasonló kérvényekkel is foglalkozott már a t. ház, azokban is elő volt adva, hogy a mezei munkásnépnek a nyári munkanapok alatt katonai gyakorlatra való behívása mily hátrányos, és kérték, hogy ez a jövőben ne eszközöltessék. Tekintve, hogy nemzetgazdasági érdekek szólnak a kérelem mellett, a bizottság javasolja, hogy a kérvény a honvédelmi miniszternek adassék ki. Elnök: Nincs senki, a ki szólni kivan? (Nincs!) A ház a bizottság javaslatát elfogadja. Molnár Antal jegyző (olvassa): Az 1898. évi szegedi országos kereskedelmi kongreszszus kérvénye a baja-báttaszéki Duna áthidalása ügyében. /Kőszeghy Sándor előadó: Az 1898-ban Szóg~e~den megtartott kereskedelmi kongresszus kimondta határozatilag, hogy a Közép-Dana bajabáttaszéki áthidalása és a baja-báttaszéki összekötő vasút létesítése parancsolólag és elodázhatlanúl szükséges; elhatározta a kongresszus, hogy ebben az ügyben a t. ház elé kérvényt terjeszt. Elmondja ebben a felterjesztésében, hogy az