Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.
Ülésnapok - 1896-481
54 481. országos ülés 1809< (. október 9-én, hétfőn. utolsó három évtizednek története mutatja, hogy egészen általánosan elterjedt felfogás az az egész országban, hogy a Dunának baja-báttaszéki áthidalása és az említett vasút kiépítése mily kiváló szükségletet képez, és hogy ennek érdekkörébe bele vannak vonva a középduuai megyék Fiumétől egészen Erdély havas bérczeiig, hogy évtizedek óta mindig foglalkoztak ezzel a kérdéssel, foglalkoztak vele egy Bartal, Perczel, Somssich; sőt az 1870 : XXXIII. törvényczikkben már némileg alapja is le van fektetve a kérdésmegoldásának; később pedig, 1891-ben Baross Gábor is kinyilvánította ennek szükségességét, a midőn Győrött azt mondta, hogy kötelességének tartja, éspedig elsőrangú közgazdasági szempontból, hogy ez az áthidalás létesíttessék. Elmondja a kérvény, mily nagy hasznot eredményezne az áthidalás, a mely haszon nem százezrekre, hanem milliókra rúgna, és hogy nemzetgazdasági szempontból mennyire kívánatos ez. Kéri a törvényhozást, hogy intézkedjék az áthidalás létesítése iránt. A bizottság azt javasolja, hogy a kérvény adassék ki a kereskedelemügyi miniszternek. Molnár Antal jegyző: Pichler Győző! I Pichler GyŐZŐ : T. ház! Mielőtt a Dunának baja/báttaszéki áthidalása kérdésében néhány perezre igénybe venném a t, ház figyelmét, engedje meg a t. ház, hogy egy egyszerű megjegyzést tegyek az eddig tárgyalt kérvények elintézése módjára nézve, a mennyiben e kérvényekre nézve egyáltalában nincsen megengedve, hogy a bizottság pártolókig, vagy nem pártolókig és általában miként kívánja azokat kiadni az illetékes miniszternek. A bizottság véleményt nem mond; pedig ez volna a feladata, és eddig — legalább úgy tudom, —• az volt a szokás, hogy a bizottság pártolólag, vagy nem pártolólag terjesztette be az illető kérvényt, esetleg azt mondta ki, hogy az irattárba helyeztessék, de az, hogy egyszerűen a reszort miniszterhez utasítja a a kérvényt és nem mond véleményt, legalább is furcsa. Azért említem fel ezt, t. ház, mert ugyanily eset forog fenn most a Duna baja-báttaszéki áthidalása ügyében egy kongresszus által beadott kérvényre nézve, hogy ugyanis a bizottság javasolja ennek kiadatását a kereskedelemügyi miniszterhez, de véleményt nem mond, nem mondja meg, hogy pártolőlag, vagy nem pártolólag adassék-e ki a kérvény a miniszternek. E megjegyzés után áttérve a baja-báttaszéki áthidalás ügyére, a dolog csakugyan úgy van, a mint azt a szegedi kongresszus nagy tanácskozás után ebben a kérvényben megállapította, és a képviselőház elé terjesztette. Ez az ügy harmincz év óta szerepel, s e harmincz év alatt ebben az ügyben oly sok igéret történt, mint más ügyben minisztériumok részéről még soha. Sőt tavaly, í898-ban épen a jelenlegi igazságügyminiszter úr, Plósz Sándor is részt vett abban a. küldöttségben, mely báró Báuffy Dezső miniszterelnöknél tisztelgett és Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter úr elődje, báró Dániel Ernő is a leghatározotabban Ígéretet tett, valamint még jelenleg is a kereskedelemügyi minisztériumban működő államtitkár úr szintén megígérte, hogy a Duna ezen áthidalása lehetőleg legrövidebb idő alatt be fog következni. Nem akarom most a kérdés fontosságát részletezni, nem akarom a ház figyelmét kifárasztani, egyszerűen utalok az emlékiratra, melyet ezen küldöttség alkalmával a törvényhozás összes tagjai s a miniszterek is megkaptak. Ezen emlékiratban a legrészletesebben ki van fejtve a kérdéses hid nagyfontossága és azon nagy kérdések, a melyek ezzei kapcsolatosak. E hid kiépítése, a mely már huszonhét év óta forog szóban, legnagyobb érdeke Tolna, Baranya, Csongrád és Bihar vármegyéknek. Iparuk és kereskedelmük fejlődése ezen hid építésétől függ, és míg ez nem létesül, addig csak tengődnek, de nagyobb fejlőelesnek nem indulhatnak. Ehhez csatlakozik az erdélyi vármegyék legnagyobb része, valamint Bács-Bodrog felső része. Az említett megyék e hid folytán direkt összeköttetésbe kerülnének egymással, továbbá Fiúméval. Engedjék meg, hogy ez alkalommal arra utaljak, hogy a lapok hírei szerint a kereskedelmi miniszter úr október 20. és 25 ike közt Fiumébe szándékozik menni az ottani kereskedelmi és ipari viszonyok tanulmányozására. Legyen szives azon alkalommal e kérdés tanulmányozására is időt fordítani, és meg fogja hallani maguktól a fiumeiektől, hogy ezen megyék nyersterményei csak direkt összeköttetés útján, e hid útján, és csakis az összeköttetésnek ezen olcsóbbá tétele által juthatnak Fiúméba is a kivitelhez. A kérdés gerincze tudniillik az, hogy a szállítás ezen megyékből kétféle úton történik. Az egyik Gomboson át 100 kilométernyi kerülővel, ä másik Budapesten át 120 kilométernyi kerülővel történik. Nagyon jól tudom, hogy e hid létesítése ellen Budapesten néhány nagyobb kiviteli czég foglal állást, azonban a miniszter úrnak kötelessége azt mérlegelni, vájjon a főváros felé való folytonos czentralizálása a forgalomnak épen ezen vármegyék rovására nem ad-e sokkal kevesebb hasznot az országnak, mint ha arra is gondolunk, hogy a vármegyék és városok érdekeit is szem előtt tartva, azok forgalmát, kereskedelmét és iparát emeljük. T. ház! Pozsonytól Budapest alsó részéig 240 kilométernyi át van. Ezen úton kilencz helyen van áthidalás, mig Budapesttől Újvidékig 460 kilométernyi úton egyetlenegy áthidalási objektum